hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A modern kórháztervezés aktuális kérdései


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

| |
 

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

A gyógyító környezet egyik fontos funkciója a stresszmentes légkör létrehozása, mind a betegek, mind a látogatók és a személyzet számára. Ennek eléréséhez a tervezőknek a következő tényezőkre fontos odafigyelni: a levegő minősége, megfelelő hőérzet, zajszabályozás, magánszféra kialakítása, természetes fény, rálátás a természetre, nyugalmat árasztó vizuális hatások a nagyon betegek számára és inspiráló környezet a már gyógyuló betegek számára. Továbbá lényeges szempontok: közvetlen kapcsolat létrehozása a természettel, a figyelem pozitív irányú elterelése, szociális támogatás közelségének megteremtése, és saját döntési lehetőségek biztosítása a betegek számára. (McCullough, 2010)

Az említett tényezők közül több a biofília hipotézishez köthető, mely az ember testi-lelki harmóniáját a természettel való kapcsolattal hozza párhuzamba. Edward O. Wilson állítása szerint a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szimbiotikus viszonyban áll egymással. A feltevés szerint, ha egy épület minél természetesebb rendszerekkel van ellátva, és minél közvetlenebb kapcsolatba kerül a természettel, annál jobban nő a felhasználók komfort érzete. (Tan, 2012)

Kórházak esetében még ennél is továbbmutatóbb például Ulrich kutatása, mely azt az állítást támasztja alá, hogy a kilátás a kórházak ablakaiból a betegek alaphangulatán túl még a felépülésük idejét is befolyásolja. A pennsylvaniai tanulmány eredménye alapján a zöld tájra néző kórtermekben fekvő betegek hamarabb felépültek a műtét után, és pozitívabban nyilatkoztak a benntartózkodásukról, mint akiknek egy téglafalra nézett az ablakuk. (Ulrich, 1984)

Vannak olyan helyzetek, amikor az épület helye nem teszi lehetővé, hogy a kórtermek ablakai mind egy gyönyörű parkra nézzenek. Ilyen esetekben megoldást nyújt a növényzet a kórház épületébe való integrálása. A szingapúri Khoo Teck Puat Kórház egyik alapvető koncepciója a flóra és fauna bevonása. Amint az alábbi kép is mutatja, az ablakok elé ültetett növények által a tervező közelebb hozza a természetet a betegekhez.


Khoo Teck Puat Kórház homlokzata (építészet: CPG Consultants, RMJM Hillier; fotó: Mátyus Orsolya)

A Khoo Teck Puat Kórház több szempontból is jelentős referencia a kórházépítészek számára. A már említett zöld területek bevonása mellett külön energiát fektettek az új állatfajok betelepítésére is. Az újonnan kialakított tóban 100 fajta hal került betelepítésre, és emellett pillangók és madarak élőhelyét alakították ki. (Tan, 2012) Az épület körülöleli az óriási zöld udvart, így a park egyben iránymutató eszközzé is válik, segít a tájékozódásban. Egy kórház tervezésénél alapvető, hogy a felhasználók könnyen eligazodjanak egy épületen belül, hiszen az elveszettség érzése jelentős stressz okozója lehet. (Ong, 2019)


Khoo Teck Puat Kórház parkja (fotó: Mátyus Orsolya)

Ami még különleges, hogy nem csak a betegek, de a környékbeli lakók is szívesen erre látogatnak egy sétára a parkban vagy megebédelnek a kórház igényesen kialakított, egészséges ételeket kínáló étkezdéjében. Ezen felül az épület tetején helyet kapott egy bio közösségi kert, amit a környéken lakó önkéntesek gondoznak. A terméseket időnként eladják a piacon, egy részüket pedig a kórház konyháján szolgálják fel. A tervező, Jerry Ong kiemeli, hogy a gyógyítás mellett egy kórháznak fontos szerepet kell játszania a betegségek megelőzésében; az emberek egészséges életmódra nevelésében. (Ong, 2019)


Khoo Teck Puat Kórház közösségi tetőkertje (fotó: Mátyus Orsolya)

A trópusi Szingapúr mellett európai példa is van olyan kórházra, amely gyógyító építészet létrehozására törekedett. A 2018-as Rotterdami Építészeti Díj győztese az EGM építésziroda, akik az Erasmus MC kórház bővítésére vállalkoztak. Mint a szingapúri példában, itt is a koncepciót képezte a tájékozódás segítése, az átlátható terek kialakítása. A főbejáraton belépve egy óriási fényes átrium fogad minket, amely a központi folyosóra nyílik. Ez a 300 m hosszú és 20 m széles átjáró köti össze az régi és az új épületet. Innen a kórház összes osztálya könnyen megközelíthető. Ezen kívül kávézók, boltok és virágüzletek tárulnak elénk, és a teret beltéri kertek színesítik. Orvosok, betegek vegyülnek itt az utca emberével, a város szerves része a kórház, nem egy különálló egység. A széles folyosó segít abban, hogy kívülállóként nem érzi magát útban az ember, bárki betérhet egy kávéra vagy szendvicsre. (EGM, 2019)


Erasmus MC központi átriuma, Rotterdam (építészet: EGM architects; fotó: Naisa Dakhel)

A növények nem csak a belső terekben jelennek meg, hanem a tetőteraszokon is. A kórtermekben a betegek ki is nyithatják ablakukat, hogy megcsodálják a kerteket. A nyitható nyílászárók betervezése is a tervező egy gesztusa, melynek következtében a beteg kezébe kerül egy döntés, ami által kevésbé érzi magát kiszolgáltatottnak. Fontos megemlíteni, hogy a kórház összes kórterme egyágyas; gondolva a higiéniára, a betegek által igényelt magánszférára és nyugalomra. (EGM, 2019)

A fenti két kiemelkedő és díjazott példa mellett természetesen sok más mai kórház tervezésénél is alapkoncepció a gyógyító építészet alkalmazása, és a funkció által meghatározott rengeteg orvostechnológiai elvárásnak való megfelelés mellett az egészségügyi terek esztétikussá, barátságossá tétele. Ezek a kórházak ahelyett, hogy egy elkülönülő ijesztő létesítmények lennének, bekerülhetnek a város szövetébe; a betegeken, látogatóikon és az orvosokon kívül más felhasználóknak is teret adhatnak. Ezáltal az építészet hozzájárulhat az egészségügyi épületek alapvető megítélése és a kórházi élmény jobbá tételéhez.

Mátyus Orsolya
építész, WeCare architecture

eLitMed.hu
2019. 04. 24.


Kulcsszavak

kórházépítészet, ökopszichiátria

Kapcsolódó anyagok

A modern kórháztervezés aktuális kérdései

Ökopszichiátria

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább