TARTALOM

 VISSZA

 


A modern kórháztervezés aktuális kérdései


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

| |
 

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

A gyógyító környezet egyik fontos funkciója a stresszmentes légkör létrehozása, mind a betegek, mind a látogatók és a személyzet számára. Ennek eléréséhez a tervezőknek a következő tényezőkre fontos odafigyelni: a levegő minősége, megfelelő hőérzet, zajszabályozás, magánszféra kialakítása, természetes fény, rálátás a természetre, nyugalmat árasztó vizuális hatások a nagyon betegek számára és inspiráló környezet a már gyógyuló betegek számára. Továbbá lényeges szempontok: közvetlen kapcsolat létrehozása a természettel, a figyelem pozitív irányú elterelése, szociális támogatás közelségének megteremtése, és saját döntési lehetőségek biztosítása a betegek számára. (McCullough, 2010)

Az említett tényezők közül több a biofília hipotézishez köthető, mely az ember testi-lelki harmóniáját a természettel való kapcsolattal hozza párhuzamba. Edward O. Wilson állítása szerint a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szimbiotikus viszonyban áll egymással. A feltevés szerint, ha egy épület minél természetesebb rendszerekkel van ellátva, és minél közvetlenebb kapcsolatba kerül a természettel, annál jobban nő a felhasználók komfort érzete. (Tan, 2012)

Kórházak esetében még ennél is továbbmutatóbb például Ulrich kutatása, mely azt az állítást támasztja alá, hogy a kilátás a kórházak ablakaiból a betegek alaphangulatán túl még a felépülésük idejét is befolyásolja. A pennsylvaniai tanulmány eredménye alapján a zöld tájra néző kórtermekben fekvő betegek hamarabb felépültek a műtét után, és pozitívabban nyilatkoztak a benntartózkodásukról, mint akiknek egy téglafalra nézett az ablakuk. (Ulrich, 1984)

Vannak olyan helyzetek, amikor az épület helye nem teszi lehetővé, hogy a kórtermek ablakai mind egy gyönyörű parkra nézzenek. Ilyen esetekben megoldást nyújt a növényzet a kórház épületébe való integrálása. A szingapúri Khoo Teck Puat Kórház egyik alapvető koncepciója a flóra és fauna bevonása. Amint az alábbi kép is mutatja, az ablakok elé ültetett növények által a tervező közelebb hozza a természetet a betegekhez.


Khoo Teck Puat Kórház homlokzata (építészet: CPG Consultants, RMJM Hillier; fotó: Mátyus Orsolya)

A Khoo Teck Puat Kórház több szempontból is jelentős referencia a kórházépítészek számára. A már említett zöld területek bevonása mellett külön energiát fektettek az új állatfajok betelepítésére is. Az újonnan kialakított tóban 100 fajta hal került betelepítésre, és emellett pillangók és madarak élőhelyét alakították ki. (Tan, 2012) Az épület körülöleli az óriási zöld udvart, így a park egyben iránymutató eszközzé is válik, segít a tájékozódásban. Egy kórház tervezésénél alapvető, hogy a felhasználók könnyen eligazodjanak egy épületen belül, hiszen az elveszettség érzése jelentős stressz okozója lehet. (Ong, 2019)


Khoo Teck Puat Kórház parkja (fotó: Mátyus Orsolya)

Ami még különleges, hogy nem csak a betegek, de a környékbeli lakók is szívesen erre látogatnak egy sétára a parkban vagy megebédelnek a kórház igényesen kialakított, egészséges ételeket kínáló étkezdéjében. Ezen felül az épület tetején helyet kapott egy bio közösségi kert, amit a környéken lakó önkéntesek gondoznak. A terméseket időnként eladják a piacon, egy részüket pedig a kórház konyháján szolgálják fel. A tervező, Jerry Ong kiemeli, hogy a gyógyítás mellett egy kórháznak fontos szerepet kell játszania a betegségek megelőzésében; az emberek egészséges életmódra nevelésében. (Ong, 2019)


Khoo Teck Puat Kórház közösségi tetőkertje (fotó: Mátyus Orsolya)

A trópusi Szingapúr mellett európai példa is van olyan kórházra, amely gyógyító építészet létrehozására törekedett. A 2018-as Rotterdami Építészeti Díj győztese az EGM építésziroda, akik az Erasmus MC kórház bővítésére vállalkoztak. Mint a szingapúri példában, itt is a koncepciót képezte a tájékozódás segítése, az átlátható terek kialakítása. A főbejáraton belépve egy óriási fényes átrium fogad minket, amely a központi folyosóra nyílik. Ez a 300 m hosszú és 20 m széles átjáró köti össze az régi és az új épületet. Innen a kórház összes osztálya könnyen megközelíthető. Ezen kívül kávézók, boltok és virágüzletek tárulnak elénk, és a teret beltéri kertek színesítik. Orvosok, betegek vegyülnek itt az utca emberével, a város szerves része a kórház, nem egy különálló egység. A széles folyosó segít abban, hogy kívülállóként nem érzi magát útban az ember, bárki betérhet egy kávéra vagy szendvicsre. (EGM, 2019)


Erasmus MC központi átriuma, Rotterdam (építészet: EGM architects; fotó: Naisa Dakhel)

A növények nem csak a belső terekben jelennek meg, hanem a tetőteraszokon is. A kórtermekben a betegek ki is nyithatják ablakukat, hogy megcsodálják a kerteket. A nyitható nyílászárók betervezése is a tervező egy gesztusa, melynek következtében a beteg kezébe kerül egy döntés, ami által kevésbé érzi magát kiszolgáltatottnak. Fontos megemlíteni, hogy a kórház összes kórterme egyágyas; gondolva a higiéniára, a betegek által igényelt magánszférára és nyugalomra. (EGM, 2019)

A fenti két kiemelkedő és díjazott példa mellett természetesen sok más mai kórház tervezésénél is alapkoncepció a gyógyító építészet alkalmazása, és a funkció által meghatározott rengeteg orvostechnológiai elvárásnak való megfelelés mellett az egészségügyi terek esztétikussá, barátságossá tétele. Ezek a kórházak ahelyett, hogy egy elkülönülő ijesztő létesítmények lennének, bekerülhetnek a város szövetébe; a betegeken, látogatóikon és az orvosokon kívül más felhasználóknak is teret adhatnak. Ezáltal az építészet hozzájárulhat az egészségügyi épületek alapvető megítélése és a kórházi élmény jobbá tételéhez.

Mátyus Orsolya
építész, WeCare architecture

eLitMed.hu
2019. 04. 24.


Kulcsszavak

kórházépítészet, ökopszichiátria

Kapcsolódó anyagok

A modern kórháztervezés aktuális kérdései

Ökopszichiátria

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Tovább