TARTALOM

 VISSZA

 


Százszorszépek pusztítása


Százszorszépek pusztítása

| |
 

2014. március 12., szerdán, nyolcvanöt éves korában meghalt Vera Chytilová, a cseh újhullám prominens képviselője, világhírű filmrendező.

A rendezőnő filmjeiben, hasonlóképpen, mint Forman és Menzel művészetéhez, amatőr szereplőkkel dolgozott, megteremtvén ezáltal egy sajátos valósághű, esetlegességet és spontaneitást sugárzó világot. A cseh újhullám jellemzője, az irodalmi hagyományoknak megfelelően, hogy szürrealisztikus vonásokat mutat. Ez idő tájt alakul ki Chytilová jellegzetes szkeptikus alkotói hangvétele.

Filmjeit a szatirikus, kritikus, humoros látásmód jellemzi, amely éles és könyörtelen tükröt állított a korabeli társadalom és az emberi kapcsolatok elé. Több alkotása széleskörű társadalmi, szakmai vita tárgya lett. váltott ki. Chytilovát provokatív és filozofikus kérdéseket boncolgató alkotónak tartják, akinek filmjei megütközést keltettek a korábbi szocialista rendszer politikai vezető köreiben.

Az 1968-as prágai tavasz idején készített, és 1969-ben rövid időre a mozikba került filmje, A paradicsomi fák gyümölcseit esszük című alkotás után a politikai vezetés eltiltotta a filmezéstől. A kényszerű hallgatás után 1976-ban bemutatott Játék az almáért című filmje hatalmas sikert aratott, s ezzel a rendezőnő visszatért az alkotói porondra.

A hetvenes évek végén és a nyolcvanas években forgatott filmjei - Panelsztori (1979), Elakadás (1981), Egy faun megkésett délutánja (1983), A bolond és a királynő (1987), Egyet ide, egyet oda (1988) ugyancsak jelentős és népszerű alkotások, úgy a szakma, mind a közönség körében.
Utolsó játékfilmjét, a Szép pillanatokat 2006-ban készítette.

A Százszorszépek

Chytilova 1966-ban, a rendkívüli sikert hozó, Százszorszépek című játékfilmjével került első ízben a cseh és a nemzetközi filmszakma látókörébe. Ez a szürreális alkotás egycsapásra nemzetközi hírnevet hoz számára. A film képi világa és formanyelve különleges: egyedi, metaforikus és mélyértelmű. A két főszereplő, két fiatal lány kijelenti, rosszak lesznek, akárcsak a világ. Csínyeik sorozata a film. A kavargó burleszkszerű jelenetek a pusztulás és romlás képeit vegyítik magukba, a főszereplő által elkövetett csínyek pedig az emberi bűnökre hajaznak. Chytilová észrevétlenül nyitja fel szemünket, a mi hallgatásunk, részvétlenségünk is oka lehet a pusztulásnak.

2014. 03. 12.


Kapcsolódó anyagok

Jászberényben háziorvosi praxis eladó

A vendég főszerkesztő töprengője

Elfogadható-e az elfogadhatatlan? - Michael Haneke: Szerelem

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


Százszorszépek pusztítása