Ökológia

Mamutfenyő-ágfraktálok

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az ENSZ a 2010-es évet a Biológiai Sokféleség Világévének nyilvánította. A biológiai sokféleség (biodiverzitás) a földi élet sokszínűségét jelenti, ami a sok milliárd éve zajló evolúció által formált természetes folyamatok gyümölcse. A földi élet változatos megjelenési formái a fajok sokszínűsége, az egyes fajokon belüli genetikai sokféleség, valamint a Földön fellelhető élőhelyek változatossága. Idén ismét refletkorfénybe kerül több veszélyeztett faj, köztük az örökzöld mamutfenyő. A Kalifornia északi partvidékén elterülő erdőkben található a világ legmagasabb (akár 115 méteresre megnövő) élőlénye, az örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens) . Bár a mamutfenyő-erdőkben található legidősebb példányok koráról nincs pontos információnk, a legöregebbeket korát 2500 év körülire becsülik, sőt akad köztük egy 5000 éves is. Stephen C. Sillett és Marie Antoine a világ vezető mamutfenyő-szakértői. Kutatásaik megkezdésekor az első meglepetés a reiterációs ágrendszer volt. A mamutfenyő ágrendszere egészen különleges: a törzsből nyíló oldalágakon újabb „törzsek” nőnek. A fákon egy különleges, háromdimeziós törzs-fraktálrendszer alakul ki, ez a legidősebb fákon akár hétszintű is lehet. Az új törzsek gyakran ágat eresztenek vissza a főtörzsbe, ezzel erősítik az ágrendszert. Ha a fa valamelyik része korhadni kezd, léggyökerek nőnek arra a területre, amelyek kiszívják a hasznosítható anyagokat, mielőtt a korhadó rész végképp elpusztul. Az 1970-1990 évek között zajló intenzív fakitermelés hatására a mamutfenyők 96%-a eltűnt a föld színéről, ám a maradék 4% továbbira is értintetlenül áll és kitűnően kutatható. A mamutfenyők ágai közt egész magasan akár egy méter mély földlabdák is felfedezhetőek, amelyek számos fajnak adnak otthont. Egyelőre megmagyarázhatatlan módon a kutatók találtak ilyen földlabdákban a Copepoda-nemzetségbe tartozó apró rákokat is, amelyeket korábban csak óceánokban találtak. Veszélyek is leselkednek erre a csodálatos élővilágra. A globális klímaváltozás és környezetszennyezés mellett egy invazív toboztetűfaj (Adelges tsugae) támadta meg a fákat, amely ellen nem tud védekezni. E tényezők együttes hatására a kaliforniai partvidék keleti részén a fák jelentős része már kipusztult. További kutatások a fák felső részén található, egyre gazdagodó élővilágot vizsgálják. Richard Preston előadásában a korallzátonyok élővilágához hasonlította, amely még sok meglepetést tartogathat a kutatók számára. Brys Zoltán Forrás: Trunk reiteration promotes epiphytes and water storage in an old-growth redwood forest canopy - Ecology Monographs - Volume 77, Issue 3 KVVM TED Talks - Richard Preston on the giant trees

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok