2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Délkelet-Ázsia közel 250 000 négyzetkilométernyi tőzeg- és mocsári erdőterülete közel hatezer növény és állatfajnak biztosít élőhelyet. Az elképesztő biodiverzitáson felül a terület közel 64 milliárd tonna szenet is tárol (ez a 2006-os emberhez köthető kibocsátás kilencszerese) és jelentős szén-dioxid mennyiséget köt le. Ökológiai szempontból, multiimplikáltan kiemelt helyről van szó tehát, amely a műholdas-vizsgálatok friss adatai alapján súlyos veszélybe került. A globalizáció hatására az 1980-as évektől a helyi farmerek lukratív okokból pálmaolaj ültetvényeket hoztak létre a hatalmas területen. Többek között az európai és amerikai igényeket kielégítve bioüzemenyag termelése okán pusztítják az értékes erdőket. Emmellett rizsültetvények létrehozása és más tényezők is közrejátszottak a terület intenzív pusztításában. Ám mindmáig a megfelelő algoritmusok hiányában a műholdfelvételek elemzése nem tudta a pusztítás mértéket megbízhatóan elénk tárni. Jukka Miettien és kollégái által április 15.-én publikált közlemény adatai szerint a pusztítás mértéke felülmúlja a legvadabb becsléseket is: 1990 és 2010 között a 77%-os lefedettség 36%-ra esett vissza. (Skynews beszámolója az áprilisi adatok tükrében különös jelentőséggel bír.) Amennyiben a pusztítás üteme nem változik, akkor húsz évben belül a teljes 250 000 négyzetkilométernyi terület eltűnhet. A "zöld arany"-nak nevezett pálmaolaj rendkívül jövedelmező üzlet a Délkelet-ázsiai országok számára. Az anyagi tényezők mellett a biodiverzitás megőrzése háttérbe szorul. Több kutató szerint látványos, de lényegében hatástalan lépések történtek az utóbbi években. Az őslakosok emberi jogai is súlyosan sérülnek az intenzív termelés kapcsán, hiszen megszokott élőhelyük napról-napra szűkül. A helyi környezetvédők kezelhetetlenül magas korrupcióról és életveszélyes fenyegetésről számoltak be a SkyNews riporterei számára. (a WWF-videó Borneo vidékét veszi górcső alá) Az ökológiai szempontból kiemelt szerepet játszó terület védelme nem csak a helyiek érdeke hiszen az egész bolygó klímájára kiemelt hatással lenne ha a 250 000 négyzetkilométernyi tőzeg- és mocsári erdőterület megszűnne. Az világ országai számára egységes összefogást sürgető helyzet a bonyolult gazdasági és geopolitikai érdekrendszerk miatt úgy tűnik nem tud egyelőre megvalósulni. eLitMed.hu Forrás: Jukka Miettinen, Chenghua Shi, and Soo Chin Liew. 2011. Two decades of destruction in Southeast Asia's peat swamp forests. Frontiers in Ecology and the Environment ScienceNOW - Tropical Peat Forests in Trouble 2011 WWF: Peatland Swamps of Borneo 2009 SkyNEWS: BIOFUELS: Driving a Catastrophe 2009
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
2010-ben jött létre a Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity), amelynek létrehozásakor egy 10 éves keretrendszert, a biodiverzitási stratégiát (Strategic Plan for Biodiversity 2011–2020) is kidolgozták. Távlati célként azt jelölték meg, hogy 2050-re az ember harmóniában éljen a természettel, a biodiverzitást értékelve, megőrizve, helyreállítva és bölcsen használva. Ennek elérése érdekében fogalmazták meg a 20 Aicsi-célt, amely részletezi a tágabb célkitűzések eléréséhez szükséges teendőket – többek között a biodiverzitás-csökkenés mögött húzódó okok kezelését, a biodiverzitás fenntartható használatát, illetve az ebből származó javak igazságos elosztását.
Az Ecology and Society szaklapban megjelent tanulmány (Global synthesis reveals that ecosystem degradation poses the primary threat to the world’s medicinal animals) az első globális áttekintő munka, ami a gyógyászati állatok felhasználásának és veszélyeztetettségének összefüggéseit vizsgálja. A kutatás célja az volt, hogy tisztázza a gyógyászati célú felhasználás jelentőségét az egyes fajok populációinak csökkenésében, mivel mind szakmai körökben, mind a médiában megjelenik az a nézet, miszerint a gyógyászati célú felhasználás komoly fenyegetést jelent a különböző állatfajokra, azok túlhasználatához vezet.
Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.
Az állattartás egyre növekvő mértéke csökkenti a biodiverzitást, és egyre erősebben veszélyezteti mind az emberi, mind az állati egészséget. Az e mögött húzódó összefüggések pontosabb megértése mind közegészségügyi, mind természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű. A Biological Conservation szakfolyóiratban megjelent publikáció, az Emerging diseases, livestock expansion and biodiversity loss are positively related at global scale ezeket az összefüggéseket tárja fel nemzetközi adatbázisokból származó adatok segítségével végzett modellezésekkel.
Az ENSZ jelentése szerint sem a biodiverzitás védelme, sem a szegénység elleni küzdelem nem hozta meg a kívánt eredményt. A biológiai sokszínűség további csökkenése a következő nemzedék helyzetét jelentősen megnehezítheti.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás