hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A légszennyezettség hatása a gyermekek IQ-jára


A légszennyezettség hatása a gyermekek IQ-jára

| |
 

A gyermekek kognitív fejlődését az első öt év során hátrányosan befolyásolhatja, ha az anya a terhesség alatt szennyezett levegőjű városban élt. A Columbia Center for Childrens Environmental Health (CCCEH) által támogatott, Krakkóban végzett kutatás, amelynek eredményeit az Environmental Health Perspectives-ben közölték, megerősíti egy korábbi, New Yorkban végzett vizsgálat eredményeit.

A kutatók azt találták, hogy azok a gyerekek, akik magzati korban viszonylag magas koncentrációban találkozhattak policiklusos aromás szénhidrogénekkel (a terhesség alatt az anya által belélegzett szennyezett levegő útján), szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el egy logikai képességeket és intelligenciát mérő teszten 5 éves korukban, mint szerencsésebb társaik.

A policiklusos aromás szénhidrogének a leggyakoribb szerves szennyezőanyagok közé tartoznak, és főként a járművek, a fűtés és az erőművek által használt fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor kerülnek a levegőbe. A vegyületcsoportba karcinogén, mutagén és teratogén hatású molekulák is tartoznak.

Frederica Perera, a cikk egyik szerzője és a CCCEH egyik vezetője szerint az eredmények különösen aggasztóak annak fényében, hogy a Föld lakóinak egyre nagyobb hányada él iparosodott városokban.

A prospektív kohorsztanulmányba 214 gyermeket vontak be, akik 2001 és 2006 között születtek Krakkóban, egészséges, nemdohányzó nők gyermekeként. A terhesség alatt az anyák az egészségi állapotukkal és életmódjukkal kapcsolatos kérdőívet töltöttek ki, és mindegyikük 48 órán keresztül viselt egy hátizsákban hordozható, kisméretű légszennyezettség-mérő készüléket, amelynek segítségével megbecsülhető volt a policiklusos aromás szénhidrogének koncentrációja a magzat környezetében (az értékek 1,8 és 272,2 ng/m3 közt változtak). Szüléskor pedig az anyától és/vagy a köldökvérből vett mintákban is megvizsgálták a szennyezőanyagok koncentrációját.

A gyermekeket 5 éves korukig rendszeresen megvizsgálták, 5 éves korukban pedig Raven-féle Színes Progresszív Mátrix teszttel mérték fel nemverbális logikai gondolkodásuk érettségét és az intelligenciájukat. Különböző környezeti faktorok, például a passzív dohányzás és az anya iskolai végzettségének figyelembevétele után a kutatók azt találták, hogy azok a gyermekek, akik a magzati fejlődés során a mediánértéknél (17,96 ng/m3) alacsonyabb légszennyezettségnek voltak kitéve, átlagosan 3,8 ponttal magasabb eredményt értek el a tesztben, mint azok, akik szennyezettebb levegőjű környezetben fejlődtek.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Environ Health Perspect. 2010 Apr 14. [Epub ahead of print]



Kulcsszavak

policiklusos aromás szénhidrogének, légszennyezettség, IQ, magzati fejlődés

Kapcsolódó anyagok

A roma kisebbség társadalmi befogadásának kérdése a Cseh Köztársaságban a kulturális és adaptációs modell szempontjából

A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

A tau fehérje meghatározás kiegészítő szerepe a Creutzfeldt-Jakob-betegség diagnosztikájában

A trephined-szindróma - egy alulbecsült és kevéssé értett komplikáció dekompresszív craniectomia után

Nasocranialis fistulák zárása „káddugó” technikával és többrétegű rekonstrukcióval

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


A légszennyezettség hatása a gyermekek IQ-jára