TARTALOM

 VISSZA

 


Tüdőszűrés helyett rákszűrés


Tüdőszűrés helyett rákszűrés

| |
 

Az egyre kevesebb tbc-s megbetegedés, a géppark elavulása, és a tüdőrák romló mortalitási mutatói indokolják a kötelező tüdőszűrés átalakítását – hangzott el egy szerdai szakmai fórumon, ahol a hazai tuberkulózis területén tett előrelépésekről számoltak be a szakemberek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egészségügyért Felelős Államtitkárságán. Elhangzott az is, a BCG oltás kivezetésén is gondolkodik a szakma, amely másfél évvel ezelőtt még maradt a kötelező vakcinázások között, ám három év múlva ezt az ajánlást felülvizsgálhatják, annál is inkább, mert az oltásellenes lobbi miatt csak azok a szerek maradhatnak a listán, amelyek adása valóban indokolt.

A tbc elleni harc szervezettsége minta a szakma és a döntéshozók számára, hiszen komoly népegészségügyi eredményeket értek el vele – hangsúlyozta dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint ugyanakkor már nem a tüdőtuberkulózis szűrése áll a vizsgálatok fókuszában, hanem a hazánkban népbetegségnek számító tüdőráké, ráadásul a nemzetközi sztenderdek is az átalakítás irányába mutatnak.

Ritka betegségnek számít Magyarországon a tbc, ami első sorban a hatvan évvel ezelőtt kiépített tüdőszűrő hálózatnak köszönhető – kezdte a hazai „Együtt a tbc ellen” szakpolitikai program ismertetését dr. Kissné dr. Horváth Ildikó az EMMI Egészségpolitikai főosztályának vezetője. Mivel mára a mélyszegénységben, rossz szociális körülmények között élők körében terjed a betegség, így ezeknek a hátrányos helyzetű csoportoknak a hozzáférését kell korrigálni a szűrésekhez, kezelésekhez. Ennek érdekében a meglévő tüdőszűrő hálózatra építve, az irányítás megerősítésére, a finanszírozás és a dolgozók képzettségi szintjének javítására irányul a program, ám a fókusz a tbc-ről, a tüdőrák korai felismerésére került.


Nem az jár szűrésre, akinek kéne


A rizikócsoportok elérése különösen nehéz feladat dr. Kovács Gábor az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászati Tagozatának vezetője szerint, hiszen jellemzően a törvénytisztelő, egészségtudatos nyugdíjasok járnak tüdőszűrésre, és nem a mélyszegénységben élők. Míg a tüdőszűrés „csúcsidőszakában”, a hetvenes években 180 telepített, és 20 mobil szűrőállomás állt a lakosság rendelkezésére, s az átszűrtség a felnőtt korúak esetében száz százalékos volt – hét millióan jelentkeztek ernyőkép szűrésre – addig tavaly 115 tüdőszűrőben 2,1 millió fő jelent meg.

A kiemelési százalékok a csökkenő részvételi aktivitásnak megfelelően visszaestek, míg negyven éve a tüdőbetegek 70 százalékát emelték ki a szűrések során, addig tavaly ez az arány már csak 27 százalék volt. Az átvilágítások célja ma már első sorban a tüdő- és hörgőrákos betegségek korai felismerése, tavaly az 5757 tüdődaganatos beteg negyedét a szűréseken fedezték fel.

Nem vonják meg senkitől a tüdőszűrés lehetőségét – hangsúlyozta az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet igazgatója, aki szerint csupán annyiban történt változás, hogy csak azokon a területeken lesz kötelező a tüdőszűrés, ahol a bekteriológiai incidencia meghaladja a 30 százalékot. Itt a kontaktszűrést is lehetővé teszi az új jogszabály. Továbbra is javasolt a negyven év felettiek szűrése, és a foglalkozás-egészségügyi indokokból is lehetőség van rá évente.

A tüdőszűrés rendszerének átalakítását a technikai hiányosságok is indokolják. Az országban mindössze 54 korszerű, digitális gépekkel felszerelt állomás van, negyvenhat ernyőkép szűrűben 15-20 éves, míg tizenöt rendelőben negyven évesnél idősebb gépekkel dolgoznak. A gépek a kisebb daganatos elváltozások diagnosztizálására nem alkalmasak. A tumorok esetében nem evidencialapú vizsgálat a röntgen, CT gépekkel eredményesebb a korai felismerés.

A tüdőszűrés értékeit mindenképpen át kell menteni az új rendszerbe – vélekedett Kovács Gábor, aki szerint nagy előny, hogy az emberek jelentős százaléka ismeri ezt a lehetőséget. A meglévő, és megfelelő kapacitásokra és a szakdolgozói gárdára építve szűrőcsomagokat kínáló szűrőállomások kialakítására törekednének, ahol a TBC esetében a rizikócsoportok ellenőrzése mellett a protokollokon alapuló tüdőrák szűrés lenne az elsődleges feladat.

Az elavult gépekkel dolgozó tizenöt szűrőállomás bezárása után fennmaradó száz szűrőállomás bőven elegendő a lakosság igényeinek kielégítésére – mondta lapunk kérdésére válaszolva dr. Kovács Gábor. A rendelkezésre álló forrásokat a mobil szűrőállomások fejlesztésére kell fordítani, amelyek zárt közösségekhez, a megyei központoktól távol eső települések lakóihoz is eljuthatnak, lehetőséget adva a rizikócsoportok szűrésére. A központi szűrőállomásokat a rák diagnosztikájára alkalmas CT gépekkel is felszerelnék, s bár a komputertomográfos vizsgálatok költségei magasak, a tüdőrák korai felfedezése és kezelése óriási életévnyereségekkel jár mind az egyén, mind a társadalom számára.


Már nem evidencia a BCG


A nemzeti és a nemzetközi ajánlások figyelembevételével, a Szakmai Kollégium több tagozatának bevonásával készül a tbc diagnózisának és kezelésének szakmai irányelve, amelyet dr. Bártfai Zoltán, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház osztályvezető főorvosa ismertetett. Kiemelten koncentrálnak a látens tuberkulózis kockázati tényezőire, a diagnosztikai újdonságokra, a gyógyszerelés változásaira. Javasolja az új protokoll a tuberkulin bőrpróba megtartását, és egyelőre a BCG oltás is a kötelező vakcinák között marad.

Egyre hangsúlyosabban lépnek fel a kötelező védőoltások ellen, így csak az a vakcina maradhat meg, amely bizonyítottan szükséges – mondta Horváth Ildikó arra a kérdésre válaszolva, meddig marad kötelező oltás a BCG. A tüdőgyógyászati tagozat elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy hazánkhoz hasonló mutatókkal rendelkező országokban már kivezették a BCG oltást. Hazánkban szélsőséges különbségek mutatkoznak tbc tekintetében a nyugati és a keleti országrész között, így az általános kivezetést másfél évvel ezelőtt nem javasolta a tagozat, ám nem megoldható, hogy egyes régiókban kötelező legyen az oltás, másutt pedig ne. A döntést ötévenként vizsgálják felül. Bártfai Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy sok, Magyarországon tanuló, vagy dolgozó külföldi esetében nem is történik saját országában vakcináció, amire szintén figyelemmel kell lenni a tbc esetében.


Rendőr megy a renitensekért


Bár a javasolt hatvan százalékos átszűrtséget nem sikerült elérni a 2011-ben kiugróan magas tbc fertőzésszámot jelentő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, dr. Papp Erzsébet a BAZ megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Járványügyi Osztály vezetője jó gyakorlatként számolt be az „Együtt a tbc ellen” programról. Hangsúlyozta, hatósági jogkörüknél fogva a tbc-s betegek esetében is határozati intézkedést foganatosíthatnának, ha a kórházakban, tüdőgondozókban dolgozóktól kapnának jelzéseket.

Az egészségügyi törvény alapján a rendőrség segít a fertőző betegek, illetve a szűrésre, kezelésre kötelezettek felkutatásában, az érintettek ellen országos körözés is kiadható, ám ilyen BAZ megyében csak két esetben történt. Szintén két esetben kellett a beteget az Országos Mentőszolgálat segítségével, egyenruhások kíséretében „előállítani” a beteget a rendelőbe.

Július 1-től egyébként megnyílik a Korányiban az az őrzött osztály is, ahol a szakmai javaslat alapján, tisztiorvosi beutalóval érkező betegeket a nap huszonnégy órájában felügyelik, s bár „a gyógyszereket nem kötelező beszedni”, az Intézet igazgatója szerint már a benntartásuk is eredményt jelenthet a gyógyításukban.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-03-28


Kulcsszavak

tbc, BCG, őrzött osztály, tüdőszűrés, rákszűrés

Kapcsolódó anyagok

STOP CRC - A lakosság kolorektális rákszűrésen történő részvételét befolyásoló tényezők vizsgálata

A méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretek és szűrővizsgálaton való részvételi mutatók vizsgálata

A méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretek és szűrővizsgálaton való részvételi mutatók vizsgálata

A tyrosinaemiás magyar betegek végzete az NTBC-korszak elõtt

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


Tüdőszűrés helyett rákszűrés