Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató, és OEP finanszírozásból sem részesülhet a privát szektor – jelentette be a Napi Gazdaság szerdai konferenciáján Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, aki a kormány egészségüggyel kapcsolatos stratégiáját és döntéseit ismertette azon a rendezvényen, ahol éppen arról készültek eszmét cserélni, milyen új lehetőségei lesznek a magánszolgáltatóknak és egészségpénztáraknak az átalakuló ellátórendszerben. A kormány üdvözli és támogatja a magánberuházásokat az egészségügyben, olyannyira, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium erre ösztönző csomagot is készít – mondta a szakpolitikus, majd azonnal úgy folytatta: OEP finanszírozásban magánszolgáltató nem részesülhet. Aki ilyen szolgáltatást kíván igénybe venni, annak az ellátás teljes költségét magának kell állnia. A magyar betegek számára továbbra is teljes körű ellátást biztosít az állam a társadalombiztosítás terhére, a biztosítási csomag nem szűkül. A kormány döntésének értelmében magántevékenységet közfinanszírozott intézményekben a jövőben nem lehet folytatni. A szakpolitikus mindezt a rendszer stabilizálásával magyarázta, amelynek első lépése a tiszta viszonyok megteremtése. Ezt szolgálják a felvázolt lépések, amelyeknek jogszabályi háttere a következő hónapokban alakul majd ki, így a részletek kidolgozása – amelyekben a lényeg rejlik majd – még hátra van. Kórházbezárás és destrukció nem lesz, megfelelő szervezéssel és betegirányítási rendszer bevezetésével megfelelően üzemeltethető az ágazat, a jövő évi költségvetés pedig biztosítja a rendszer megerősítéséhez szükséges forrásokat, amelyeket azonban hatékonyan kell felhasználni – folytatta az államtitkár, hozzátéve, ez lehetővé teszi, hogy 2015 második félévétől az állami rendszerben el tudják indítani az életpályamodellt. Elsőként kiterjesztik a rezidensösztöndíjakat valamennyi végzett orvostanhallgatóra, valamint bevezetik a szakorvosi minimálbért. A kormányülésen lehetőséget adtak a kórházak konszolidálására is, amelyhez pénzt is biztosítanak a büdzséből. Új alapellátási törvény készül A társadalombiztosításon alapuló rendszer legfontosabb elve továbbra is a szolidaritás, de aki tud rá áldozni, annak akár egészségpénztári biztosítása is lehet – mondta Zombor, aki szerint ezeknek a szervezeteknek a szerepe az öngondoskodásban és az egészségmegőrzésben értékelődhet fel a jövőben. Nem lesz reform, vagy radikális átalakítás, de az egészségügy megújul, minden változtatásnak a népegészségügyi célokat kell szolgálnia – tolmácsolta a kabinet által meghatározott fő irányt az államtitkár, aki szerint a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát sem az ország gazdasági teljesítménye, sem a társadalom állapota nem indokolja. Új alapellátási törvény is készül, hogy a népegészségügyi szempontok szerint fejleszthessék és erősíthessék meg az alapellátást, elsőként mind szakmailag mind anyagilag igyekeznek vonzóvá tenni a háziorvosi pályát, ahol a szakmai kompetenciáikat kiaknázva, lakóhelyükhöz legközelebb gyógyíthatják majd a betegeket a doktorok. A kormány ehhez jelentős forrásokat is rendel, amelyek akár bővíthetők is, hiszen a tervek szerint a kártyapénz a jövőben teljes egészében a háziorvos munkáját ellentételezi. Az egyéb költségeket az önkormányzatok, vagy ha azok nem képesek rá, akkor az állam állja. Kérdésünkre Zombor Gábor kifejtette, arról, hogy e kettő közül ki fizesse a praxis egyéb költségeit, csak később születik döntés, de arról nincs szó, hogy az állam átvenné az alapellátás fenntartását a helyhatóságoktól. A költségek biztosításáért cserébe az állam elvárja, hogy az alapellátásban dolgozók tekintsék kiemelt feladatuknak a prevenciót és az egészségmegőrzést. Ennek támogatására olyan szűrőállomások felállítását is tervezik országszerte, amelyek a népegészségügyi programok keretében minden állampolgár számára elérhetővé válnak. Zombor Gábor előadását követően többen kijelentették, okafogyottá vált a konferencia, majd az első sokkot követően az ágazati szereplők abban reménykedtek, hogy az egyeztetéseken lesz még lehetőségük közelíteni az álláspontokat és lehetőségeket. Az azonban egyelőre nyitott kérdés maradt, hogy a korábbi években túlnyomó részben vagy teljes egészében privatizált labor- és képalkotó diagnosztikai szektort, vagy a művesekezeléseket hogyan államosítanák. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-10-29