Felkerült a kötelezően választható oltások sorába a HPV elleni vakcina, amelyet az Országos Epidemiológiai Központhoz (OEK) október végéig beérkezett előzetes jelentések alapján a hetedik osztályos lányok 78 százaléka kapott meg. Ez csupán az egyik lépése az egyre összehangoltabbnak tűnő ményakrák elleni küzdelemnek, amely a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 év alatti nők körében Magyarországon. Jövőre már minden védőnőnek részt kell vennie abban az egyelőre pilot jelleggel futó, uniós forrásokra támaszkodó méhnyakszűrési programban, amelynek keretében olyan asszonyok vizsgálata is megtörténhet, akik évek óta nem jártak nőgyógyásznál. Minderről dr. Koiss Róbert nőgyógyász-onkológus főorvost, a TÁMOP program projektvezetőjét, HPV szakértőt kérdeztük.

dr. Koiss Róbert

A védőnői méhnyakszűrési programba eddig több mint 2400 védőnő jelentkezett, közülük – egy korábbi kezdeményezés keretében 2009-től 236-an már korábban is végeztek mintavételeket. A projekt nem csak a képzést, hanem a szükséges infrastruktúrát is biztosítja, a 436 darab nőgyógyászati vizsgálószék mellett 1300 szűrési és további 1300 kenetvételi csomaggal látták el a szakembereket, amelyeket a gyakorlati képzés során használnak fel. Az eszközöket már megkapták azok a tanácsadók, ahol a szűrést hamarosan megkezdő, illetve már végző védőnők dolgoznak. – Az országban 2009-2011 között védőnői méhnyakszűrés mintaprogram zajlott, annak keretében a meghívottak közel 15 százaléka élt a szűrés lehetőséggel – mondja Koiss Róbert, hozzátéve, a levett kenetek értékelhetősége megegyezett a szakorvos által vett mintákéval. Most ennek a mintaprogramnak az országos kiterjesztése történik, amelyet jövő év közepétől már kötelező feladatként kell ellátnia valamennyi területi védőnőnek, kibővítve a nővédelmi tanácsadási feladatkörüket. Onnantól kezdve a szűréseket az OEP kasszából kell majd finanszírozni, és míg egyelőre a védőnők önként jelentkezhetnek a továbbképzésekre, 2015 júniusától a méhnyakszűrés a posztgraduális képzésük kötelező részévé válik. A projektben résztvevő egészségügyi szakdolgozók száma egyébként már most közelíti az országos lefedettséget. A védőnők azoknak a településükön lakó, 25-65 év közötti nőknek a listája alapján keresik fel a hölgyeket, akik az ÁNTSZ-től az adott évben – erre háromévente kerül sor – meghívót kapnak a térítésmentes, szervezett méhnyakszűrésre. A szakembereknek személyesen kell felkeresniük az érintetteket, és meggyőzni őket a vizsgálat fontosságáról. Arról, hogy hány asszonyhoz jutottak el, és hányan nem éltek a szűrési lehetőséggel, valamint hogy milyen indokkal maradtak távol, jelentést kell küldeniük az ÁNTSZ országos szűrési rendszerébe. Új betegutak alakulnak – A meghívólevelek alapján a felkeresett páciensek több mint nyolcvan százalékát érték el eddig a védőnők – mondja Koiss doktor. – A lista frissítésén még javítania kell az ÁNTSZ-nek, hiszen azon olyanok is szerepelnek, akik időközben elhunytak, elköltöztek, vagy magán nőgyógyásznál vettek részt méhnyakszűrésen. Előfordul, hogy a vizsgálatot azzal utasítják el a páciensek, hogy nincs panaszuk, illetve – ahogyan az orvossal –, a helyi védőnővel szemben is szemérmesek. A projekt időszaka alatt, népegészségügyi szűrés keretében 72 ezer sejtkenet mintavételt végeznek a védőnők, ezek vizsgálata OEP finanszírozással, validált laboratóriumokban történik. A projekt forrásaiból kenetenként 400 forintot fizetnek a védőnőknek., A nem értékelhető minták oka legtöbb esetben az, hogy nem elegendő a benne lévő sejtszám, azonban a főorvos hozzáteszi: hibaszázalékban nincsen különbség a védőnők és a nőgyógyász szakorvosok eredményei között. Nem negatív minta esetén a védőnő köteles tájékoztatni és orvoshoz irányítani az érintettet. Ezzel Koiss doktor szerint olyan betegút alakul ki, amelyen nem vész el a páciens. Az ellátórendszerben rendelkezésre állnak azok a kapacitások, amely a kiszűrtek ellátását biztosítják. – Míg korábban érzékelhető volt ellenállás a nőgyógyász szakorvosok részéről a védőnői méhnyakszűrés bevezetése ellen, ez 2013-14-ben megtört – válaszolja kérdésünkre a projekt szakmai vezetője. A program mára megtalálta a helyét a rendszerben, már csak azért sem veszélyezteti az orvosok egzisztenciáját, mert a védőnők jellemzően azokat a rosszabb egészségkultúrájú nőket szűrik, akik maguktól nem keresnének fel nőgyógyászt. A munka elvégzéséhez a védőnők a felszerelés és szakmai továbbképzés mellett további központi segítséget is kapnak. Szóróanyagok és plakátok készültek, amelyek a helyben lakók figyelmét felhívják erre a lehetőségre, illetve az ÁNTSZ elkészített egy közérthető, az aggodalmakat eloszlató kisfilmet is, amely Három nő címmel érhető el az interneten. A népegészségügyi szempontból releváns, 80 százalékos átszűrtség a projekt időszaka alatt ugyan nem valósulhat meg, azonban a védőnői méhnyakszűrés országos kiterjesztése és hosszú távú fenntartása mégis jelentős előrelépést jelent – vallja dr. Koiss Róbert. Nem veszélyes a HPV oltás A méhnyakrák megelőzésében nagy szerepet játszó oltás beadása nem kötelező, ajánlása viszont igen. Az ÁNTSZ a napokban hosszabbította meg november 12-ig a szülői nyilatkozatok leadásának határidejét, amelyet az iskolavédőnőkhöz kell eljuttatni. A tanév elején meghirdetett méhnyakrák elleni oltási kampányának köszönhetően a 12. életévüket betöltött kislányok szülei 83 százalékban kérték az oltást, amely nagyon magas részvételi hajlandóságot igazolt. Az oltást ellenző szülők többsége tulajdonképpen az oltásellenes lobbi áldozata, amely szeptember óta a legkülönfélébb, tudományosan megalapozatlan állításokkal riogatja őket. Ezzel a hadjárattal a létezésüket akarják bizonyítani ezek a csoportok – vélekedett Koiss Róbert, aki hangsúlyozta, Magyarországon biztonságos alapokon áll az oltási rendszer, így hazánkban nem találkozunk olyan fertőző betegségekkel, mint a méhen belüli magzatelhalásokért felelős rubeola, vagy a kanyaró okozta halálos agyhártyagyulladás, amely járványok Ausztriában vagy Németországban, ahol nincsen kötelező oltási rend, gócokban a mai napig fel-fel ütik a fejüket. A HPV oltás nem veszélyes – szögezte le a szakértő, ugyanis nem élő, attenuált vírust tartalmaz, hanem rekombináns DNS technikával előállított vírusköpenyt. A vírus örökítő anyagának hiányában nem képes rákot okozni, azonban keringésbe juttatott vírus-szerű molekula „mimikriként” aktiválja az immunrendszert, amely specifikus és hosszú távú immunmemiórát kiváltva véd a rákot okozó HPV fertőzés ellen. Koiss Róbert hangsúlyozta: a védőoltással járó esetleges kellemetlenség jóval kisebb kockázatot jelent annál, mint amit egy, a védőoltás hiányában esetlegesen kialakuló rákos megbetegedés. A méhnyakrák elleni oltással hosszú távon elérhető, hogy a méhnyakrák néhány évtizeden belül sporadikus előfordulású betegség legyen Magyarországon. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-11-10