A sürgősségi ellátás nem szakma, hanem szemlélet – véli a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesület (MSOTKE), amelynek elnöke, dr. Berényi Tamás a múlt héten levélben kereste meg a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnökét, Rácz Jenőt. Az Egyesület szerint ugyanis hiba, hogy a szakma képviselői csak lokálisan és nem a rendszer szintjén találkoznak a kórházvezetőkkel, így most szorosabb együttműködésre törekednének az MKSZ-szel, hogy végre a helyén kezeljék a sürgősséget, amely az MSOTKE szerint az egész ellátórendszert leképezi. A sürgősségi ellátórendszer tervezett fejlesztésének koncepciója a Semmelweis Tervben is megfogalmazódott, a közös irányításra helyezve a hangsúlyt. A modell bevezetésével rövidülnének és egyértelművé válnának a betegutak, s kevesebb lenne az ellátórendszer felesleges igénybevétele. Az egykapus elv alapján működne mind a mentés, mind pedig a kórházi ellátás, az egészségügyi intézményekbe csak a sürgősségi osztályon keresztül lehetne bejutni, innen irányítanák tovább a betegeket a megfelelő ellátási szintre, osztályra. Ugyanakkor az MSOTKE arra mutat rá, hogy a kórházi szakterületeket izolálják a menedzsmentből, véleményüket nem hallgatják meg. Bár azt elismerik, hogy a szakmapolitika évek óta jelöli a sürgősségi ellátás hangsúlyát, azonban mégsem támogatják azt fontosságának megfelelően, holott a sürgősségi ellátás nem egy szakterület, hanem egy, a Világban, így az EU-n belül is hangsúlyosan képviselt ellátási szemlélet, amely megoldást nyújthat a XXI. század egészségügyi ellátásával szemben állított kihívásokra. A sürgősségi ellátás szemlélete olyan rendező elv, amely a hatékonyság javítását szolgálhatná. Ezzel szemben a mentősöktől, vagy a kórházi sürgősségi osztályok dolgozóitól elvárják, hogy ettől a szemlélettől idegen rendszerben magukra hagyatva strukturáló hatással bírjanak, rossz finanszírozás mellett. Nem kell a sürgősséget strukturáló szemléletként elfogadni, ám ebben az esetben ezt így kell megfogalmazni és más, világos alternatívát kell kijelölni – áll az MSOTKE levelében. Az SBO-k a kórházi sürgősségi ellátás gyógyító, oktató és kutató fellegvárai, az egyetemi oktatáson belül a sürgősségi ellátás-oxyologia oktatása terén országos egységesítés szükséges – fogalmaz a Semmelweis Terv. Ezzel szemben az MSOTKE levelében arról ír, évtizedek óta nem támogatják a szakmai képzést, majd a humánerőforrás, a humán tőke hiányára hivatkozva vonják el a további támogatást a területtől, és hoznak a rendszert veszélyeztető ad hoc döntéseket. Mindez az egyesület szerint első sorban nem a sürgősségi orvostant képviselő elhívatottakkal szemben, hanem a betegekkel szemben inkorrekt. A jól működő sürgősségi rendszerek széthullásához vezethet, hogy a válságmenedzselés közben elmarad a szakmai kommunikáció, a pontos helyzetelemzés és így az erre alapuló beavatkozás is hibás lesz. Pedig az MSOTKE szerint a válság egy pozitív kimenet lehetőségét is megteremti, de csak akkor, ha a vélt vagy valós rövidtávú érdekek mentén nem hagyják érintetlenül a belső hatékonyság javulását gátló struktúrákat. A rossz tendenciák megállítása és egy egységes álláspont kialakítása érdekében fordult az MSOTKE a Kórházszövetséghez, mert úgy vélik, együttműködés nélkül nincs paradigmaváltás, nincs struktúra átalakítás, nincs innováció és nincs rendszer szintű sürgősségi ellátás sem. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-10-18