Újabb Egészségfejlesztési Iroda (EFI) bejáratán vágott szalagot az egészségügyért felelős államtitkár. A frissen felújított, bicskei EFI megnyitójára csütörtök délelőtt érkezett dr. Szócska Miklós, dr. Kovács József, a Parlament Egészségügyi Bizottsága elnökének kíséretében, aki megnyitó beszédében azt mondta, a kormány az elmúlt időszakban hétmilliárd forintot fordított arra, hogy a lakosság lakhelyéhez közel tudjon felkeresni olyan tanácsadást, ahol segítséget kap egészségi problémáinak megoldásában. Lapunk Szócska Miklóst az EFI-hálózatról kérdezte. – Lassan mind az ötvennyolc EFI-ben elkezdődött a munka, de az irodahálózat nem fedi le az ország teljes területét. Mi lesz azokon a helyeken a népegészségügyi programokkal, ahol nincs Egészségfejlesztési Iroda? – Előbb-utóbb ott is lesz. A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében két évvel ezelőtt indítottuk el a hátrányos helyzetű kistérségekben az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramot. Ott háziorvosi csoportpraxisok alakultak, amelyek EFI jellegű tevékenységet folytatnak majd. A most induló irodák az egészségfejlesztési hálózat kialakításának első ütemét jelentik, a 2014-2020-as uniós periódusban újabbak megnyitását tervezzük. – Miközben a mostani hét éves ciklusban jóval kevesebbet fordíthatnak az egészségügyre? – Ha csak az ágazatra nevesített bontásokat nézzük, akkor igen, de a társadalmi felzárkóztatási és egyéb programokban az ilyen jellegű tevékenységre jut majd pénz. – A már említett Svájci-projekt a háziorvosokra épül, anyagi ösztönzőkkel támogatva az egészségmegőrzést szolgáló feladatok ellátását. Az EFI-k esetében azonban nem így van. Ez nem lesz hátrány a programban? – A háziorvosokat mindenképpen be fogják vonni az EFI-k munkájába. Az alapellátás tízmilliárd forintos finanszírozás emeléséből a fogorvosok a szájüregi rákszűrésre kaptak többletforrást, és a háziorvosi praxisközösségek kialakítását 250 millió forinttal támogatjuk. Így összefogva a szükségleteknek megfelelően tudnak szakembereket, akár dietetikust vagy gyógytornászt foglalkoztatni. A rendszer kezd átállni az egészségfejlesztés központú tevékenységre, ami az alapellátás fejlesztésének új eleme. – Szintén a Svájci projekt kapcsán merült fel, hogy a kiszűrt betegek gyógyítása nehézségekbe ütközött a területen működő ellátók szűkös TVK-ja miatt. Az EFI-k esetében kalkuláltak ezzel? – Lesz többletkapacitás, ezt a vastagbélszűrési programnál is biztosítottuk. – Igen, egy három megyében futó pilotprogram esetében… – Az intézményekhez érkező többletfinanszírozási elemek azt célozzák, hogy másutt is legyen erre forrás, és közben folyamatosan monitorozzuk a szűréseket. – Az EFI-k feladata népegészségügyi adatok gyűjtése is, legalábbis erről beszélt korábban Léder László, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója. Hová kerülnek az itt összegyűjtött adatok? – A Svájci-projekt keretében már kifejlesztettünk egy információs rendszert, ehhez hasonló programok lesznek elérhetőek az EFI-k és a háziorvosok számára is. Az anyagok országosan hozzáférhetővé válnak, a technikai specifikáció már létezik. – A különféle szervezett szűréseken részt vevő páciensei névsorát egy évben egyszer most is megkapja a háziorvos, az eredményt viszont nem látja. – Néhány héten belül bemutatjuk a rendszert, amelynek köszönhetően a háziorvos azt is láthatja, melyik betegét hívják be emlőszűrésre, továbbá eljut hozzá a vizsgálat eredménye is. Az egyedi adatok lehívását egyébként a betegek is használhatják majd saját adataik letöltésénél. Hálózatot szerveznek Az EFI-k kialakítására szánt hétmilliárd forintból a leghátrányosabb kistérségekben 18 nyertes projekt 80-125 millió forint közötti támogatást nyert, míg a közép-, nyugat- és dél-dunántúli, az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi régiókban negyven EFI alakulhatott, 92-125 millió forint közötti támogatásból. Az uniós forrás két éven át fedezi az EFI-k hálózatszervezési, egészségi állapot felmérési, életmód és prevenciós tanácsadási, közösségi egészségfejlesztő programszervezési feladatainak költségeit. A kormányzat tervei szerint azonban a most kiépülő hálózat hosszú távon is fennmarad, a harmadik évtől az Egészségügyi Alapból lesz pénz a működtetésükre, bár az öt éves fenntarthatóságot a pályázónak kellett vállalnia, amelyek leginkább alapellátási és szakellátási intézmények, néhány esetben pedig önkormányzatok. Az irodák vezetői között van orvos, de túlnyomó részben diplomás ápolók, egészségfejlesztők, pszichológusok vagy gyógytornászok irányítják a teameket. Az egészségfejlesztési munkába a házorvosokat, védőnőket, az önkormányzatok munkatársait, a kormányhivatalok népegészségügyi szerveinél dolgozókat, családgondozókat is be kell vonni, együttműködve az adott térségben folyó népegészségügyi programokkal, betegklubokkal. Az EFI-knek meg kell jelenniük a közösségi színtereken, tanácsadással, egészségút-szervezéssel kell foglalkozniuk. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-03-13