hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szétosztottak tízmilliárdot


Szétosztottak tízmilliárdot

| |
 

Még a választások előtt szétosztották az Egészségbiztosítási Alapból azt a tízmilliárd forint, amelyet többek között az alapellátásban dolgozó asszisztencia és a védőnők bérének emelésére, a háziorvosok „kártyapénz” többletére, a tartósan betöltetlen praxisok számának csökkentésére fordítanak április elsejétől. Minderről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszélt hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten, ahol dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az elmúlt négy év alapellátást érintő egészségpolitikai döntéseit foglalta össze.

Nem a közeledő választások indokolják a bejelentést, hanem a pályázati kiírások ütemezése – válaszolt kérdésre a miniszter, miután részletesen ismertette az E. Alapban év eleje óta elkülönítetten kezelt tízmilliárd forint sorsát. Az indikátoralapú teljesítménydíjazás növelésére 1,8 milliárd forintot fordítanak, amely egy háziorvosi praxisra vetítve huszonkétezer forintos többletet jelent. Emelik a „kártyapénzt” is, az erre szánt 2,15 milliárd forintból egy-egy háziorvosi szolgálat huszonhatezer forinttal többet könyvelhet el április elsejétől. A háziorvosi ellátásban az orvosok közötti, hatékonyságjavító együttműködések támogatására kétszázötvenmillió forintot fordítanak.


Élénkítik a praxispiacot


Állandó orvosra találhatnak a tartósan betöltetlen praxisok, a problémakör kezelésére ötszázmillió forintot különítenek el, amelyet pályázat keretében osztanak szét. Míg a háziorvosi praxisvásárláshoz kapcsolódó projekteket korábban az Országos Alapellátási Intézet (OALI) kezelte, most az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) bonyolítja le a pályázatot, amely mintegy százötven üres körzetet érint. Szócska Miklós hozzátette, a mostani, illetve a 2011-ben kiírt Praxisváltó Pályázattal sikerült megerősíteni a háziorvosi praxisok piacát.

Két évvel ezelőtt egyébként hatvanhét orvos pályázott sikeresen a fejenként maximum négymillió forinttal támogatott Praxisváltó programra, s bár a pályázat bírálati pontrendszere előnyben részesítette azokat, akik hátrányos helyzetű kistérségekben vásárolnak praxist – a legtöbb betöltetlen körzet itt található – ennek ellenére a támogatható pályázatoknak csak negyede érintett ilyen területet. Az idei praxispályázat keretében ötmillió forintos támogatás nyerhető, ennek fejében a pályázónak öt évig kell ellátnia a támogatással vásárolt körzet betegeit.


Pántlikázva megoldották


A háziorvosok kétharmada mulasztotta el emelni szakdolgozóinak bérét az elmúlt három évben, annak ellenére, hogy a praxisoknak korábban juttatott finanszírozási többletet hangsúlyozottan erre is szánta az egészségügyi kormányzat. Míg nemrég Szócska Miklós azt mondta, nem tudnak beleszólni, mire fordítja a vállalkozóként dolgozó orvos a többletbevételit, most a béremelésre szánt 1,8 milliárd forint „pántlikázva” érkezik a praxisokhoz, így azt kizárólag a szakdolgozók bérének emelésére lehet költeni. Ennek köszönhetően a heti negyven órában foglalkoztatott szakdolgozók nettó tízezer forintos fizetésemelésre számíthatnak havonta.

Tovább bővül a védőnői szolgálatok finanszírozása, az erre szánt 1,75 milliárd forint átlagosan közel harmincezer forinttal növeli a területi védőnők bevételeit, míg az iskolavédőnői szolgálatok harmincnégyezer forinttal magasabb havi bevétellel számolhatnak. A bérfejlesztésre szánt összegnek köszönhetően a védőnői fizetések megközelíthetik a hasonló végzettséggel betegágy mellett tevékenykedő szakdolgozókét.

A fogászati ellátás többletfinanszírozásának nagy része, 816 millió forint – figyelembe véve az elvégzendő többletfeladatot – a hátrányos helyzetű településeken dolgozó házi fogorvosok kasszáját gazdagítja áprilistól, ami havonta százezer forintos fixdíjazást jelent. Az összességében másfél milliárd forintból 684 milliót a szájüregi rák szűrésére és gyermekkori prevenciós tevékenység fejlesztésére kell fordítani.


Ami kimaradt


Az öt évvel korábbi adatokhoz viszonyítva idén harmincmilliárddal jut több az alapellátásnak, ami huszonöt százalékos többletet jelent a kasszában – ezt mát Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár mondta, hozzátéve, a háziorvosi ügyeleti ellátás finanszírozására 2009-ben 77,6 milliárd forint került kifizetésre az E. Alapból, 2014-ben ez az összeg várhatóan meghaladja a százmilliárd forintot. Az iskolaorvosi ellátás közel tizenkilenc százalékos növekményt könyvelhetett el öt év alatt, míg a védőnői ellátás finanszírozása közel huszonkét százalékkal emelkedett. A fogászati alapellátók hárommilliárd forinttal kapnak többet, mint öt évvel korábban.

Nem jutott többletforráshoz az alapellátók közül az otthonápolás, amelyet az elmúlt években mostohagyermekként kezelt az egészségügyi kormányzat, olyannyira, hogy a Semmelweis Terv sem foglalkozott a terület fejlesztésének részleteivel. Az amúgy is alulfinanszírozott ellátás az elmúlt években mindössze egyszeri, 180 forintos vizitdíj emelést kapott.

Alanyi jogon lesznek főorvosok azok az alapellátásban dolgozó háziorvosok, akik két évtizedet töltöttek a közfinanszírozott ellátásban. Minderről egy hamarosan elfogadásra kerülő miniszteri rendeletben intézkednek – jelentette be a sajtótájékoztatón Balog Zoltán.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-02-24

Kulcsszavak

alapellátás, praxis, védőnő, otthonápolás

Kapcsolódó anyagok

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Szakdolgozók az alapellátásban: átalakulóban a humán erőforrás összetétele

A veszprémi modell, avagy pszichiátriai gondozás másként

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


Szétosztottak tízmilliárdot