TARTALOM

 VISSZA

 


Rövidülő kórházi várólisták


Rövidülő kórházi várólisták

| |
 

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, akkor még OEP, 2016 utolsó negyedében tette nyilvánossá legújabb statisztikáját, miszerint csökkent a kórházi műtétekre várakozók létszáma és a várakozás ideje is. Pár évvel korábban, olyan extrémeset is volt, amikor a csípőprotézisre váró betegnek a kórház a műtétre 6-7 éves várakozási időt jelölt meg és például a szürke hályog operációnál is előfordult a sok hónapos, esetleg éves várakoztatás.

A mostani számok azt mutatják, hogy 2016 júliusban még 32 704 beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra, októberre a számuk 28 862-re csökkent és átlagosan rövidült a várakozási idő is. Ami persze még messze van az optimálistól különösen akkor, ha megnézzük az egyes intézmények adatait.

Nem mindegy, hol műtenek

Van olyan kórház, ahol a korábban is a legkritikusabb műtétfajtát, a csípőprotézis-beültetést várakoztatás nélkül elvégzik, más intézményekben viszont 665 nap, 488 nap vagy 426 nap is lehet ez a terminus. Utóbbi majdnem két év, ami időtartamára nézve, a beteg szempontjából még mindig kedvezőbb, mint a régebbi 5 éves várakozási idő, ám távol áll az optimálistól. Jelenleg a leghosszabb várakozási időre a térdprotézist igénylő betegek számíthatnak: az országosan mintegy 6137 fő műtétre váróból a leghosszabb ideig, 512 napig a Nyugat-dunántúli lakosok várhatnak, leghamarább áteshetnek ezen a beavatkozáson (191 nap múlva) a Dél-alföldiek. Ha nemcsak a régiós adatokat vizsgáljuk, hanem az egyes kórházakra lebontott statisztikát is megnézzük, ennél is hosszabb várakozási időkkel találkozunk. Győrben 711, Zalaegerszegen 729 és Veszprémben 925 napot kell a maximális várakozási idő. Térdprotézisre országosan több mint hatezer beteg vár. Az implantátum beültetéssel járó hasfali és lágyéksérv műtétre várakozó betegeknek sem minden, hogy éppen az ország mely régiójában operálják meg őket. Az országos átlag szerint a 779 fő várakozási ideje 318 nap, ám vannak intézmények, ahol ezt egyetlen napi várakozás nélkül elvégzik (pl. a Dél-alföldi Kisteleki Egészségügyi Központ egynapos sebészetén), máshol viszont 1424 napra múlva vállalnák a műtétet (pl. Fejér megyei kórház). A régebben szintén hosszabb várakozási idejű gerincsérv operációknál is rövidült a várakozási idő, de még most is van olyan kórház, ahol 354 nap a műtétre kerülés terminusa. Szürkehályogműtétre a jelenlegi statisztika szerint országosan 10610 páciens várakozik, a leghosszabb várakozási idő erre a beavatkozásra 324 nap, ám van olyan szakorvosi rendelő, ahol egynapos műtétre már másnap fogadják a beteget. Az országos adatok szerint erre a beavatkozásra az átlagos várakozási idő 98 nap. A főleg gyerekeket érintő mandula- és orrmandula operációkra a statisztika szerint maximum 72, minimum egy napot kell várakozni.

Várakozni, vagy előjegyeztetni?

Az a tény, hogy az OEP várólista adatai szerint 2016-ban, egyetlen negyedév alatt mintegy négyezer fővel csökkent a műtétre várók száma, már önmagában is örömteli hír, csakúgy, mint az, hogy rövidebb ideig kell várakozni egy-egy beavatkozásra. Érdemes azonban az OEP előjegyzési nyilvántartására is vetni egy pillantást és az abban látható számokat összehasonlítani a csökkenő várólistáéval. Annál is inkább, mert még az egészségügy szakértői sem tudják (akarják) pontosan meghatározni, hogy mi az éles, jól elhatárolható különbség a gyakorlatban a váró- és előjegyzési listák között. A csípőprotézis műtét országos adatai szerint a maximális várakozási idő (szemben a várólista 548 napos adatával) 1677 nap, és az előjegyzési listán 583 beteg szerepel. Ha a két listán szereplő betegek létszámát összeadjuk (feltételezve, hogy nincs olyan, aki a váró- és az előjegyzési listán is szerepelteti magát) országosan összesen 6293 fő vár csípőprotézis beültetésre. Ez a szám valóban csökkenést mutat a három évvel ezelőtti több mint tízezerhez. A szürkehályogműtétre várók létszámában szintén csökkenés mutatkozik a három évvel ezelőtti 28830 főhöz képest, a mostani váró/előjegyzési listákon, együttesen 13180 pácienst tartanak nyilván. Az előjegyzési listákon maximális várakozási időként 350 napot jelöl a nyilvántartás.

Lóránth Ida
eLitMed.hu


Kulcsszavak

várólista, Magyarország, egészségügy, statisztika, 2016

Kapcsolódó anyagok

Népegészségügy - újrahangolva?

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020-2030 (MÁESZ) eredményei 2010-2018, az első kilenc év

A cerebralis paresis epidemiológiája, költségei és közgazdasági hatásai Magyarországon

A praxisban szükség lenne dietetikusokra is

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Tovább


Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

Tovább


Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Tovább


Akár egy éven belül hatékonyabbá lehetne tenni a gyógyszerkasszát

A versenygazdaság, de elsősorban a betegek életkilátásainak javítását célozza az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének legújabb, hárompontos javaslatcsomagja. Mert miközben a gyógyszer innováció forradalmát éljük, ennek hasznát a kelleténél sokkal kevésbé élvezhetjük itthon. Elsősorban a gyógyszerre fordított kiadások sokkal hatékonyabb, eredményesebb kihasználására tesznek ajánlásokat, de szorgalmazzák azt is, hogy a gyógyszeripar által fizetett adók az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeljék.

Tovább