hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Rövidülő kórházi várólisták


Rövidülő kórházi várólisták

| |
 

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, akkor még OEP, 2016 utolsó negyedében tette nyilvánossá legújabb statisztikáját, miszerint csökkent a kórházi műtétekre várakozók létszáma és a várakozás ideje is. Pár évvel korábban, olyan extrémeset is volt, amikor a csípőprotézisre váró betegnek a kórház a műtétre 6-7 éves várakozási időt jelölt meg és például a szürke hályog operációnál is előfordult a sok hónapos, esetleg éves várakoztatás.

A mostani számok azt mutatják, hogy 2016 júliusban még 32 704 beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra, októberre a számuk 28 862-re csökkent és átlagosan rövidült a várakozási idő is. Ami persze még messze van az optimálistól különösen akkor, ha megnézzük az egyes intézmények adatait.

Nem mindegy, hol műtenek

Van olyan kórház, ahol a korábban is a legkritikusabb műtétfajtát, a csípőprotézis-beültetést várakoztatás nélkül elvégzik, más intézményekben viszont 665 nap, 488 nap vagy 426 nap is lehet ez a terminus. Utóbbi majdnem két év, ami időtartamára nézve, a beteg szempontjából még mindig kedvezőbb, mint a régebbi 5 éves várakozási idő, ám távol áll az optimálistól. Jelenleg a leghosszabb várakozási időre a térdprotézist igénylő betegek számíthatnak: az országosan mintegy 6137 fő műtétre váróból a leghosszabb ideig, 512 napig a Nyugat-dunántúli lakosok várhatnak, leghamarább áteshetnek ezen a beavatkozáson (191 nap múlva) a Dél-alföldiek. Ha nemcsak a régiós adatokat vizsgáljuk, hanem az egyes kórházakra lebontott statisztikát is megnézzük, ennél is hosszabb várakozási időkkel találkozunk. Győrben 711, Zalaegerszegen 729 és Veszprémben 925 napot kell a maximális várakozási idő. Térdprotézisre országosan több mint hatezer beteg vár. Az implantátum beültetéssel járó hasfali és lágyéksérv műtétre várakozó betegeknek sem minden, hogy éppen az ország mely régiójában operálják meg őket. Az országos átlag szerint a 779 fő várakozási ideje 318 nap, ám vannak intézmények, ahol ezt egyetlen napi várakozás nélkül elvégzik (pl. a Dél-alföldi Kisteleki Egészségügyi Központ egynapos sebészetén), máshol viszont 1424 napra múlva vállalnák a műtétet (pl. Fejér megyei kórház). A régebben szintén hosszabb várakozási idejű gerincsérv operációknál is rövidült a várakozási idő, de még most is van olyan kórház, ahol 354 nap a műtétre kerülés terminusa. Szürkehályogműtétre a jelenlegi statisztika szerint országosan 10610 páciens várakozik, a leghosszabb várakozási idő erre a beavatkozásra 324 nap, ám van olyan szakorvosi rendelő, ahol egynapos műtétre már másnap fogadják a beteget. Az országos adatok szerint erre a beavatkozásra az átlagos várakozási idő 98 nap. A főleg gyerekeket érintő mandula- és orrmandula operációkra a statisztika szerint maximum 72, minimum egy napot kell várakozni.

Várakozni, vagy előjegyeztetni?

Az a tény, hogy az OEP várólista adatai szerint 2016-ban, egyetlen negyedév alatt mintegy négyezer fővel csökkent a műtétre várók száma, már önmagában is örömteli hír, csakúgy, mint az, hogy rövidebb ideig kell várakozni egy-egy beavatkozásra. Érdemes azonban az OEP előjegyzési nyilvántartására is vetni egy pillantást és az abban látható számokat összehasonlítani a csökkenő várólistáéval. Annál is inkább, mert még az egészségügy szakértői sem tudják (akarják) pontosan meghatározni, hogy mi az éles, jól elhatárolható különbség a gyakorlatban a váró- és előjegyzési listák között. A csípőprotézis műtét országos adatai szerint a maximális várakozási idő (szemben a várólista 548 napos adatával) 1677 nap, és az előjegyzési listán 583 beteg szerepel. Ha a két listán szereplő betegek létszámát összeadjuk (feltételezve, hogy nincs olyan, aki a váró- és az előjegyzési listán is szerepelteti magát) országosan összesen 6293 fő vár csípőprotézis beültetésre. Ez a szám valóban csökkenést mutat a három évvel ezelőtti több mint tízezerhez. A szürkehályogműtétre várók létszámában szintén csökkenés mutatkozik a három évvel ezelőtti 28830 főhöz képest, a mostani váró/előjegyzési listákon, együttesen 13180 pácienst tartanak nyilván. Az előjegyzési listákon maximális várakozási időként 350 napot jelöl a nyilvántartás.

Lóránth Ida
eLitMed.hu


Kulcsszavak

várólista, Magyarország, egészségügy, statisztika, 2016

Kapcsolódó anyagok

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

A nyugtalan láb szindróma frekvenciája egészségügyi dolgozók körében

Népegészségügy - újrahangolva?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Tovább


A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Tovább


A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Tovább


Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább