TARTALOM

 VISSZA

 


Orbánnal levelez a kamara


Orbánnal levelez a kamara

| |
 

Nem ingott meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) bizalma Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárban, de hogy hangsúlyosan felhívják a kormányfő figyelmét az egészségügy kritikus helyzetére, Orbán Viktorhoz fordultak levélben – számolt be szerdai sajtótájékoztatóján dr. Éger István, a MOK elnöke.

Már jártak a miniszterelnöknél egy évvel ezelőtt a kamara képviselői, akiket Orbán Viktor arra kért, legyenek mértékadó partnerei és támogatói a kormánynak az egészségügyet érintő döntéseknél. Most ennek jegyében írtak levelet a kormányfőnek, erről a MOK Területi Szervezetek Tanácsa döntött szombaton, a jövő évi költségvetés ugyanis nem ígér túl sokat az egészségügynek, márpedig a szakemberek anyagi és társadalmi megbecsültségének hiánya az ország elhagyására kényszeríti a dolgozókat, a nagymértékű humánerőforrás veszteség pedig bizonytalanná teszi és veszélyezteti a betegellátást. Ezért arra kérik a kormányfőt, hogy változtasson a jövő évi büdzsé sarokszámain, hiszen nem lehet csak az alapellátásra, vagy a pályakezdő szakorvosokra koncentrálni.

Nem vitatják az uniós beruházások értékét, ahogyan azt is elismerik, hogy a befagyasztott alapbérek feloldásával már jövőre is tenni kíván valamit a kormány, azonban a MOK szerint generális bérfelzárkóztatásra van szükség. Éger István kiemelte, hogy mindez messze túlmutat az egészségügy problémáján, hiszen az orvosok és a szakdolgozók sanyarú helyzete miatt nem garantált a megfelelő és egészséges munkaerő biztosítása, így a kedvező gazdasági mutatók megtartása is veszélybe kerülhet. A béremelés kizárólag politikai döntés kérdése, hiszen 2012-ben és 2013-ban a mainál rosszabb gazdasági helyzetben is megtalálták az ehhez szüksége forrásokat.

A GDP gyarapodásának megfelelően az egészségügy részesedésének is növekednie kell, egy százaléknyi többlet 300 milliárd forintot jelenthetne az ágazatnak. A kamara elnöke szerint az is elegendő lenne, ha ennek az összegnek csak egy töredékét megkaphatná az egészségügy, akár évi 30 milliárd forintos, rendszeres többletforrás is megfelelő alapot biztosítana a kiszámítható bérrendezésre. Tarthatatlannak nevezte, hogy már minden szakmának elkészült az életpályamodellje, ezzel szemben az orvosok és szakdolgozók csak ígéreteket kaptak. Elmondta azt is, hogy az ösztöndíjként folyósított juttatások nem épülnek be sem a nyugdíj-, vagy táppénzalapba, egyéb későbbi juttatásokba, ezért ez a fajta bérkiegészítés hosszú távon nem tartható, arról nem is szólva, hogy burkolt bérfeszültségeket okoz.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárral és Balog Zoltán erőforrás miniszterrel szinte napi kapcsolatban vannak, a kormányfőnek címzett levél a politikusok tudtával készült el, annak elküldéséről egyidejűleg tájékoztatták a tárca, és a szakállamtitkárság vezetését – mondta Éger István, külön hangsúlyozva, hogy nem kerülték meg az államtitkárságot, és nem történt bizalomvesztés sem. Úgy vélte, az elmúlt évtizedek tapasztalatai is arra utalnak, hogy a szakpolitikai tervek megvalósításához szükséges költségek előteremtése mindig is a kormányzattól, és nem a szakterület vezetőitől függött.

A MOK szolidáris az egészségügyben dolgozó valamennyi munkatárssal és beteggel – hívta fel a figyelmet az elnök a kamara május 12-i nyilatkozatára is a sajtótájékoztatón, amelyben a demonstráló kollégáikat támogatásukról biztosították. Hangsúlyozták azt is, hogy a hivatásrend több mint tíz éve folyamatosan figyelmezteti a döntéshozókat az ágazat és az abban dolgozók tarthatatlan helyzetére, a megalázóan alacsony bérek migrációt gerjesztő hatására, ám szavaik szinte soha nem találtak értő meghallgatásra.

Elképzelhető egyébként, hogy a kamara szombati levele nem marad hatás nélkül, hiszen másfél hónappal ezelőtt az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) fordulta a miniszterelnökhöz, azt panaszolva, hogy elmaradt az április 1-jére ígért kórházi adósságkonszolidáció, és az erőforrás minisztériumnak küldött javaslataikra sem érkezett reakció. A szervezetek a válsághelyzet mielőbbi megoldását sürgették Orbán Viktornál, egyben kérték, hogy a kormányfő adjon határozott utasítást a konszolidáció mielőbbi végrehajtására – ami be is következett.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-06-03


Kulcsszavak

MOK, béremelés, migráció

Kapcsolódó anyagok

Kérgi területek közti kapcsoltság és másodlagos generalizációra való hajlam

Dementiák farmakoterápiája

2-es típusú cukorbetegség: milyen szerepe van a családorvosnak a betegség kezelésében?

A sclerosis multiplex diagnosztikája: Összefoglaló a McDonald-kritériumok 2017-es felülvizsgálatáról

Az új antiepileptikumok alkalmazásának szempontjai felnőttkori epilepsziákban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Orbánnal levelez a kamara