TARTALOM

 VISSZA

 


Mostohagyerek az iskola-egészségügy


Mostohagyerek az iskola-egészségügy
Lóránth Ida
| |
 

A Miniszterelnökség, bürokrácia csökkentésként elhíresült projektjének következő lépcsője, újabb négy egészségügyi alapintézmény, április elsejével történő átszervezése/beolvasztása lesz. Ezek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ.

Noha az EMMI egészségügyi államtitkársága, két évvel ezelőtt, 2015 januárjában már átláthatóbb, gazdaságosabb működtetés és profiltisztítás címén alapos rendet vágott az országos intézmények sorában, úgy tűnik ez nem bizonyult elegendőnek. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézetet már az első, két évvel ezelőtti „rendteremtési” körben integrálták a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetbe, most pedig – feltehetően tovább csonkítva a feladatkörét és főleg a szakemberek létszámát – a hatalmasra növesztett minisztérium valamely alrészlegévé degradálják.

Teszik ezt annak (remélhető) ismeretében, hogy a gyermekek, iskolások testi és lelki egészsége, egészséges életvitelre nevelése a világ minden, demokratikusan működő országában elsődleges cél, hiszen ők a jövő évtizedek felnőtt generációi. Ők lesznek azok, akik hosszú időre meghatározzák az adott társadalom minőségét, és produktivitását. Arról szinte hetente nyilatkozik valamelyik politikus, vagy népesedési szakértő, hogy mekkora tragédia a magyar nemzet folyamatos fogyása és mennyivel több gyereket kellene szülniük az anyáknak, de ugyanezek a nyilatkozók arról általában mélyen hallgatnak, hogy mit tesznek a fiatalok egészségmegőrzését szolgáló rendszeres és általános szűrővizsgálatok, az értelmes és hatékony egészségnevelő és felvilágosító munka általánossá, minden gyerek számára elérhetővé tétele érdekében. Arról sem esik sok szó, hogy éppen ezeknek a céloknak a megvalósítása, az aktuális helyzet monitorozása és az eredmények felhasználása, illetve azok alapján új, minden magyar kiskorút elérő programok fejlesztése volt az országos intézet feladata, amit pedig a jövőben (a feltehetően csökkentett forrásból és szakértői létszám híján) aligha teljesíthet majd.

Száz iskolára 47 orvos

Legutóbb a 2014/15-ös tanévben készült iskola-egészségügyi felmérés. Az orvosoktól és védőnőktől beérkező országos adatokat az ÁEEK összesítette. Az adatokból kiderül, hogy a 0-6 éves, óvodás korosztályról semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

Az ország általános iskolái közül 67 százalék, a gimnáziumoknak a 11 százaléka, a szakközépiskoláknak a 13, a szakiskoláknak a 9 százalékából jelentettek az adott intézményben végzett iskola-egészségügyi munkáról. Eszerint az ország 10829 oktatási intézményének még a felében sem (4884 intézményben) készült jelentés, a többiek, akár csak az óvodák semmilyen összegzést nem küldtek a rájuk bízott gyerekek egészségi állapotáról, vagy az intézményükben folyó egészségnevelő programról. Az összesítés szerint az országban 234 főfoglalkozású iskolaorvos praktizál, közülük hatvanan a fővárosban Házi gyermekorvosként látja el az iskolaorvosi tevékenységet: 1012 doktor, közülük 216 fő Budapesten. Felnőtt, illetve vegyes praxisú háziorvosként látja el az iskolaorvosi teendőket is 876 fő, részfoglalkozású orvos pedig 163 fő. Ezek szerint az iskolaorvosi teendőket országszerte 2285 fő látja el, ami azt jelenti, hogy száz iskolára 47 orvos jut. Teljes munkaidejű iskolai védőnőként országszerte 1072 fő vállal munkát, közülük 206-an a fővárosban, 1802-en pedig részmunkaidőben teljesítenek szolgálatot az oktatási intézményekben. Országosan összesen 2874 védőnő vállal iskolai szolgálatot. Száz iskolára 59 védőnő jut.


Minden második gyereket szűrnek

A vizsgált tanévben közel 1 millió 700 ezer 6-18 éves korú gyerek járt valamilyen tanintézménybe. 100 tanulóból átlagosan 17 fő szorult valamilyen testi, vagy lelki okból való gondozásra, 11-en pedig szociális okok miatt. Száz gyerekből átlagosan egy fő szenvedett valamilyen balesetet és igényelt ezért orvosi ellátást. Valamilyen szűrővizsgálaton nagyjából minden második gyerek vett részt, védőoltásban pedig a harmaduk részesült. Száz gyerekre mindösszesen 0,94 százalék egészségvédelmi előadás jutott. Az iskolák többségében a különféle szűrővizsgálatokat a védőnők végezték. Azok között szerepelt a testsúly- és testmagasság, valamint a test fejlettségének a mérése, vizsgálták a látás- és hallásélességet, volt golyva, vérnyomás, illetve mozgásszervi szűrés, továbbá kontrollálták a személyi higiénét és a tetvességet. A szűrések eredményeként az összesítés megállapítja: az iskoláskorúak körében számos elváltozás, illetve betegség fordul elő. A középiskolások 12-14 százalékánál valamilyen tartási rendellenességet találtak, de a 10. osztályos fiúknál ez még gyakoribb.

Középiskolás korban többször előfordulnak a különféle statikai lábbetegségek (pl. lúdtalp) is, aránya eléri a 25-30 százalékot. Ebben a korban már meglehetősen gyakoriak a látásproblémák is, a diákok 27 százalékánál találtak valamilyen eltérést. Ami nagyon aggasztó és figyelmeztető adat, az a hypertónia szűrés eredménye: a magas vérnyomás a második osztályosoknak a 2,5 ezrelékét érinti, a 12. osztályban pedig már a tanulók 2,7 százalékánál mutatható ki. A középiskolás fiúknál háromszor gyakoribb a hypertónia, mint a lányoknál. Ezzel párhuzamosan növekedett a szívritmuszavart produkálók aránya is 3,5-5 ezrelékre.

Cukorbeteg tízedikesek

Ugyanilyen figyelmeztető jel a cukorbetegség előfordulásának növekedése is. A 10. osztályosoknak a 3,7 ezreléke diabéteszes. Mindkét kórkép megjelenésében nagy szerep jut az elhízásnak. Az összesített adatok szerint minden korosztályban átlagosan a gyerekek 10-12 százaléka elhízottnak minősül. Legtöbb elhízott a 12. osztályosok között van, náluk is többségben vannak a fiúk. Szociális problémákra, különösen a hátrányos helyzetű régiók aktuális gondjaira irányítja rá a figyelmet az a tény, hogy a statisztikák szerint az általános iskolás korosztályoknál gyarapszik a kórosan sovány gyermekek létszáma. (a statisztika szemérmesen hallgat a létszámukról). Többen lettek a kórosan vérszegény gyerekek is, ami szintén a szegényes táplálkozás jele lehet.

Hasonlóan az egyéb orvosi szakmákhoz, főállású iskolaorvosból is kevés van Magyarországon. Ennek számos, a szakmában jellemző problémán kívül egyéb eredője is lehet. Valamilyen ok miatt több más segítő-gyógyító szakma mellett, az iskolaorvosokat sem sorolták az orvosokra érvényes közalkalmazotti bértáblába, aminek az lett a következménye, hogy hosszú évek óta a fizetésük nem, vagy csak alig emelkedett. Összegszerűen, tavaly év végén ez azt jelentette, hogy minimum 200 ezer forinttal kevesebb a bruttó bérük, mint az alapellátásban dolgozó háziorvosoknak. Egy több évtizede iskolaorvosként szolgálatot teljesítő orvos havi bruttó keresete 2016 végén 220 ezer forint volt. Az iskolaorvoslás körüli anomáliákra, egy ombudsmani vizsgálat már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, nemcsak az alulfizetettségére, az eszközhiányokra, de az ellátás feltételeinek, minőségének – még a magyar egészségügyre általánosan jellemzőnél is – gyengébb voltára.

Mezei Éva, a Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság főtitkára tavaly ősszel egy napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az egészségpolitika, az ágazat vezetői nemcsak a bérrendezéssel, de az iskolaorvosi tevékenység minimális szakmai elvárásai megfogalmazásának a módosításával és közzétételével is adósak maradtak. Pillanatnyilag teljesen tisztázatlan például annak a kérdése, hogy ki, miből köteles felszerelni és üzemeltetni, karbantartani az iskolaorvosi rendelőket, szedett-vedett az informaikai rendszer. További gond, hogy folyamatosan csökken az orvosok létszáma és a még szolgálatot teljesítők is egyre idősebbek lesznek. Az iskolaorvosok átlagéletkora 55 év. A főtitkár akkori nyilatkozatában optimistán úgy nyilatkozott, hogy a szakma problémáinak rendezésére hamarosan sor kerül, mert az államtitkárságtól ígéretet kapott rá. Nagy kérdés, hogy ez vajon csendben megtörtént-e, mert nyilvánosságra eddig senki sem hozta a reménybeli eredményeket.

Lóránth Ida
eLitMed.hu
2017.feburár


Kulcsszavak

iskolaorvos, EMMI, NEFI, iskola-egészségügy

Kapcsolódó anyagok

Mostohagyerek az iskola-egészségügy

Hozzászólások:

1.,   dr.Köteles László mondta   2017. Február 21., Kedd 15:17:02
az igéret szép szó,kérdés mekkora határidővel...most már legalább eljutottunk addig, hogy filléres finanszírozás mellett nem csak belgyógyászatra és gyerekgyógyászatra lehet ráépíteni az iskolaorvos szakvizsgát,hame, háziorvostanra (is)..ehhez kellett nehány évtized,meg nehány levél nekik, mig valaki rájött a két gátlósejtjével,hogy valóban a háziorvos az aki kényszerből,de végzi a feladatot..azonban a helyzet nem sokkal jobb,mert most is fillléres munka az iskolaorvoslás a vegyes körzetes háziorvosnak,és bár ráépíthető sztakvizsga,azért nagy a homály..én szerettem volna szakvizsgázni belőle, 2 hónapja beadtam a kérvényt, válasz még nem jött,de mivel rájuk telefonáltam elmondták,hogy még nem tudják pontosan mit kell teljesítenem,mert bár háziorvostan és üzemorvostanra kértem ráépíteni "sok gyakorlatra kell mennem akkreditált helyre",mert a korábbi szakvizsgákat nem lehet beszámítani..az persze ugye nem előny ilyenkor, hogy 5 aktiv multidiszciplináris szakvizsgám van, csaknem 20 éve dolgozok vegyes körzetben,és iskolaorvosként is,és persze az akkreditált helyre majd biztos l tudok menni,amikor általában 2 körzetet viszek,üzemorvoskodok és mellette a kritizált sürgősségi rendszerben is én vagyok a környéken az egyelten oxyologia-sürgősségi szakorvos,aki aktiv szakvizsgával rendelkezik és dolgozik is..
naszóval igy kapkodnak a magas szinten az iskolaorvos szakvizsga jelöltek után..amit levettem a beszélgetésből telefonon az számomra az volt, hogy nekik egyáltalán nem hiányzik egy szakorvos jelölt,sőt még talán nyűg is...
majd ha fél éven belül megkapom a grémiumi határozatot (mondjuk a 30 nap helyett) akkor tudósítok..mellesleg az őszi vizsgaidőszakra jelentkeztem be tavaly decemberben...

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább


A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

Tovább


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Tovább


Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Tovább