TARTALOM

 VISSZA

 


Menet közben megtanuljuk


Menet közben megtanuljuk

| |
 

Centralizálás vagy decentralizálás, feladatok és jogkörök – ezekről folyt a vita kedden, az IME egészségügyi szaklap VII. Regionális Egészségügyi Konferenciáján tartott kerekasztal beszélgetésen. A szakértők igyekeztek választ adni arra, mi a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), a Térségi Egészségügyi Szolgáltató Központ (TESZK) vagy éppen az intézmények menedzsmentjének feladata és hatásköre, azonban az is kiderült: úgy tűnik, a kórházak egyelőre a rövidebbet húzták az átalakításnál.

Bár a Semmelweis Tervben több éves folyamatnak tervezték, a politikai döntés következtében mégis rövid határidővel kell megvalósítani a hazai egészségügy strukturális átalakítását. A betegmozgásban egyelőre nem okozott semmiféle változást a kórházak állami gondoskodás alá vétele, ám az addig önkormányzati tulajdonban lévő fekvőbetegellátóknak több esetben anyagilag is veszteséget jelentett az átállás. Egyelőre minden irányítást a GYEMSZI tart magánál, bizonyos döntésekhez azonban úgy tűnik, túl lassú az egy kézből irányított rendszer. Ezért az intézményvezetők némi lazítást kérnek a központilag szorosan tartott gyeplőn, hiszen nem lehet a napi, gyors reakciókat igénylő problémákkal arra várni, hogy a mega-intézmény engedélyezze a szükséges intézkedést.

Az államosítás során elszenvedett hátrányokat sorolták a kerekasztal mellett a kórházigazgatók: elveszítettük a közvetlen kapcsolatot a fenntartónkkal, eddig öt, most 180 kilométert kell utazniuk, hogy a fenntartóval közvetlenül egyeztethessünk a felmerülő problémákról – mondta Tamás László, a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház főigazgatója, aki szerint a kórházak „kissé vesztesnek érzik magukat” az átalakítás miatt. Az intézményvezető felvetette azt is, hogy a túlzott mértékű centralizáció az ellátók közötti verseny és az innováció ellen hat.

Ezt a véleményét osztotta Drextler Donát a GYEMSZI egészségszervezési és finanszírozási főigazgató helyettese is, ám szerinte az intézmények önállósága oda vezetett, hogy olyan portfólióban gyógyították a betegeket, ahogyan az nekik financiálisan megérte, s ebbe csak központi vezérléssel lehet rendet teremteni.

Ezt igyekezett megerősíteni Ónodi-Szűcs Zoltán, az észak-alföldi TESZK vezetője is, aki saját, korábbi tanulmányára utalva azt mondta, a politikai lobbi szerint jutottak ágyhoz, TVK-hoz és területi ellátási kötelezettséghez, ezáltal finanszírozáshoz az intézmények. Ez a területi egyenlőtlenség csakis a lobbi kizárásával csökkenthető, ami az erős központi irányítással védhető ki. A TESZK-ek éppen a mostani, torz fogyasztási rendszert fogják felszámolni.

Nem csak a TVK a TEK és az ágyszám határozza meg az adott intézmény működését – cáfolta Ónodit Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint a HBCS is torzítja a rendszert, ahogyan a kórházi ellátást indokolttá tehetik a szociális és más környezeti mutatók is attól függően, az ország mely pontján van az intézmény.

A lehetőségeken belül engedékenyebbnek kellene lenni az intézmények autonómiájával kapcsolatban vélte Lampé Zsolt, a debreceni Kenézy Gyula Kórház ügyvezetője, aki a tulajdonosváltásról szólva hátrányként említette, hogy eddig a kórház, mint önkormányzati intézmény kedvezményes víz és csatornadíjat fizetett, azonban az átvétel után ez megszűnt, így másfélszeresére ugrottak a költségeik.

A korábbi fenntartói támogatások elvesztését egyébként több intézményvezető is sérelmezte, erre válaszul Drexler Donát leszögezte: ezek visszapótlására a központi büdzséből nem lesz lehetőség, mert „az önkormányzati támogatások általában nem a fenntartással összefüggő támogatások voltak”.

Kérdésként merült fel az is, mi lesz a vállalkozó orvosok szerződéseinek sorsa. Ezeket nagy valószínűséggel nem érinti az átadás-átvétel, mint Drexler fogalmazott: „ami jól működik, abba nem nyúlunk bele”.

Menet közben kell átgondolnunk a feladatokat, a nehézkesen működő közigazgatás pedig hátráltatja a munkánkat, a gyors váltásokat – mondta Stefka Nóra, a GYEMSZI Minőségügyi, Igazgatási és Jogi Főigazgatóságának vezetője. Egyelőre az biztos, hogy "2013. január 1-től egy megalapozott, ámde véglegesnek nem mondható struktúra alakul ki", a GYEMSZI a TESZK-ek és az intézmények leosztott feladatairól majd csak akkor lehet érdemben beszélni. A TESZK-ek szerepe most van kialakulóban, de a szervezetfejlesztési projektekben a már frissen kinevezett nyolc TESZK-vezető is részt vesz. Tervezik egyébként, hogy kéthetente informális megbeszélésre hívják a ország valamennyi kórházigazgatóját az államtitkárságra, az első, projektindító megbeszélésre holnap kerül sor.

A közbeszerzésekkel kapcsolatban Stefka Nóra elmondta, a nemzeti vagyontörvény nem engedélyezi a kórházak számára a vagyon hasznosítását, így a különféle bérleti szerződések megkötése is a GYEMSZI hatáskörébe tartozik.

Gőzerővel folyik az átalakítás, de minden szereplő menet közben tanulja az új feladatait – összegezték a kerekasztal résztvevői. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász azonban azt is hangsúlyozta, eddig a politika adta meg a menetrendet és a mozgásteret az átalakításnál. Az egészségügy reformjánál nagyobb szerepet kell kapnia a szakmának, a TVK-HBCS témakörökben nem a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kellene döntéseket hoznia.

A kerekasztal mellett egyébként az is kiderült, az államtitkárság február 17-én kommünikét küldött a kórházvezetőknek, amelyben többek között az is szerepelt, hogy az ÁNTSZ-től a TESZK-ekhez kerül az intézmények szakmai felügyelete. A győri kórházigazgató állítását azonban a GYEMSZI jelenlévő vezetői cáfolták.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-02-21


Kulcsszavak

struktúraátalakítás, TESZK, GYEMSZI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szívbarát séták Veresegyházon

Négy év alatt több tucat ember életét menthették meg az „Út az Egészséghez” elnevezésű program eddigi túraösvényei, amelyeknek legújabb állomását Veresegyházon adták át.

Tovább


Bizonyítékot találtak a Wigner-kristály létezésére

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt "Wigner-kristályt" (elektronok alkotta, különleges kvantumkristályt) egy szén nanocsőben figyelték meg.

Tovább


Tudomány és művészet a szentendrei MANK Galériában

A művészet eszközeivel hívja tudományos kalandozásra a közönséget a szentendrei MANK Galéria ArtScience címmel szerdán nyíló kiállítása.

Tovább


Átadták a Budapesti Szent Ferenc Kórház új szárnyát

A kórház jelenlegi befogadóképességét közel megkétszerező új épületet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A fejlesztés finanszírozása jelentős részben kormányzati forrásból valósult meg, ami önkormányzati, rendi és magántámogatásokkal egészült ki. Ezzel átadásra került az Egészséges Budapestért Program fejlesztéséhez tartozó első új kórházépület.

Tovább


Menet közben megtanuljuk