Az elmúlt hetek nagy kérdésére születhet válasz a mai kormányülésen: ki kapja a fenntartói jogokat a kórházak és a járóbeteg-ellátók felett. Ezt Kovács József, a Parlament egészségügyi bizottságának elnöke jelentette be a grémium tegnap délutáni ülésén, ahol a 2010-es év zárszámadását is meghallgatták a képviselők, míg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tavalyi költségvetés végrehajtásáról készített beszámolót.

Míg kezdetekben csupán a fekvőbeteg intézmények állami gondoskodás alá vételéről beszélt az ágazati vezetés, később az integráltan működő rendelők is központi irányítása is evidenciaként került szóba, egészen Lázár János múlt heti bejelentéséig, amikor a frakcióvezető arról számolt be, hogy a Fidesz-KDNP egyhangúan támogatja, hogy a fekvőbeteg-ellátók és a szakrendelők felügyelete egyaránt állami feladat legyen a jövőben.

Ezzel eldőlni látszott a vita, ám Kovács József bizottsági elnök a tegnapi ülésen úgy fogalmazott: a frakció állásfoglalása nem döntés, mert az a mai kormányülésen várható, így a jövőben kerül a Parlament elé az államosítás kérdése is. Amint aktuális lesz, a bizottság is napirendjére tűzi az ágazatot érintő átalakítást.

Mindez Kovács Tibor (MSZP) felvetésére került szóba, aki szerint a hajdúszoboszlói, kihelyezett frakcióülésen az egészségügyről elhangzó döntésekről a parlamenti bizottságnak is tárgyalnia kellene.

Bírósághoz fordul, mert hiába kérte, nem kapta meg az egészségügyi szakállamtitkárságtól a kórházak adósságállományának adatait – jelentette be az ülésen Garai István Levente (MSZP). A képviselő szerint az adósságállomány közérdekű adat, így a Fővárosi Bíróságot arra kérte, kötelezze a szaktárcát annak kiadására.

Az Állami Számvevőszék beszámolójából kiderült, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésükhöz használt adatok megbízhatóságát nagymértékben csökkentette a minisztériumok tavalyi átszervezése, de súlyos hibákra a vizsgálatok során nem bukkantak, a kisebb hiányosságokat pedig már az analizálás időszakában korrigálták az érintett szervek.

eLitMed.hu, T.O.
2011-09-14

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább

A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

Tovább

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Tovább

Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Tovább