Az elmúlt hetek nagy kérdésére születhet válasz a mai kormányülésen: ki kapja a fenntartói jogokat a kórházak és a járóbeteg-ellátók felett. Ezt Kovács József, a Parlament egészségügyi bizottságának elnöke jelentette be a grémium tegnap délutáni ülésén, ahol a 2010-es év zárszámadását is meghallgatták a képviselők, míg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tavalyi költségvetés végrehajtásáról készített beszámolót.

Míg kezdetekben csupán a fekvőbeteg intézmények állami gondoskodás alá vételéről beszélt az ágazati vezetés, később az integráltan működő rendelők is központi irányítása is evidenciaként került szóba, egészen Lázár János múlt heti bejelentéséig, amikor a frakcióvezető arról számolt be, hogy a Fidesz-KDNP egyhangúan támogatja, hogy a fekvőbeteg-ellátók és a szakrendelők felügyelete egyaránt állami feladat legyen a jövőben.

Ezzel eldőlni látszott a vita, ám Kovács József bizottsági elnök a tegnapi ülésen úgy fogalmazott: a frakció állásfoglalása nem döntés, mert az a mai kormányülésen várható, így a jövőben kerül a Parlament elé az államosítás kérdése is. Amint aktuális lesz, a bizottság is napirendjére tűzi az ágazatot érintő átalakítást.

Mindez Kovács Tibor (MSZP) felvetésére került szóba, aki szerint a hajdúszoboszlói, kihelyezett frakcióülésen az egészségügyről elhangzó döntésekről a parlamenti bizottságnak is tárgyalnia kellene.

Bírósághoz fordul, mert hiába kérte, nem kapta meg az egészségügyi szakállamtitkárságtól a kórházak adósságállományának adatait – jelentette be az ülésen Garai István Levente (MSZP). A képviselő szerint az adósságállomány közérdekű adat, így a Fővárosi Bíróságot arra kérte, kötelezze a szaktárcát annak kiadására.

Az Állami Számvevőszék beszámolójából kiderült, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésükhöz használt adatok megbízhatóságát nagymértékben csökkentette a minisztériumok tavalyi átszervezése, de súlyos hibákra a vizsgálatok során nem bukkantak, a kisebb hiányosságokat pedig már az analizálás időszakában korrigálták az érintett szervek.

eLitMed.hu, T.O.
2011-09-14

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Tovább

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Tovább

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Tovább

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább