hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

| |
 

A Greenpeace Magyarország a továbbiakban nem vesz részt az Agrárminisztérium Növényvédelmi Bizottságában. A szervezetnél betelt a pohár, szerintük a tárca és a hatóságok a tudományos kutatási eredményeket rendre félresöprik. A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazdaság érdekei. A környezetvédő szervezet most úgy döntött: ehhez nem kíván asszisztálni a továbbiakban, érdemi munkát szeretne folytatni, amire a bizottságban nincs esély.

„A növényvédő szerekkel kapcsolatos vitákban mi mindig a lakosság és az élővilág, a magyar természet, a talajok védelmét képviseltük. Neves nemzetközi szaklapokban megjelent kutatási eredményekkel, szakmai publikációkkal támasztottuk alá álláspontunkat. Ezeket a hatóság alig vette figyelembe. Helyettük az ipari oldal által elkészített jóslatokat, egyedi megfigyeléseket idéztek hivatkozási alapként. A hatóság érvelése és a tárca álláspontja rendre egybeesett a növényvédőszer-gyártók érveivel és érdekeivel” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, a Növényvédelmi Bizottság eddigi zöld civil delegáltja.

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta. Az ettől eltérő szakmai civil álláspont: a természeti kincseink, az élővilág, különösen a beporzók védelme és a magyar emberek egészsége jellemzően nem jelent meg szempontként a döntéshozatalban.

„A jogszabály alapján évente legalább három alkalommal kéne üléseznie a Növényvédelmi Bizottságnak, az elmúlt években azonban véletlenszerűen, akár egy éves kihagyással hívták csak össze a testületet. A zöld civil oldal álláspontjait ezeken az üléseken sem vették figyelembe. Bár az Európai Unió azt várná el a tagállamoktól, hogy mérsékeljék a mezőgazdaságukban a káros vegyszerek használatát, a magyar Cselekvési Terv jelenlegi formájában sokkal inkább a vegyszergyártó ipar érdekeit tartja szem előtt, mint a lakosság egészségvédelmét. A vegyszerfelhasználás csökkentésére való törekvés sem jelenik meg a szövegben. Mindaddig, amíg a tárca és a hatóságok a magyar emberek érdekei helyett a vegyipar és a nagyipari termelők érdekeit képviselik, és nem hagynak ettől eltérő álláspontokat érvényesülni a döntéshozatal folyamán, teljesen felesleges további részvételünk a Növényvédelmi Bizottság munkájában, különös tekintettel arra, hogy egyáltalán nem tudunk azonosulni a bizottságban hozott döntésekkel” – írta közleményében a Greenpeace.

És hogy miért is ekkora a felháborodás a környezetvédelmi szervezet berkeiben és döntött most a kilépés mellett Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, a Növényvédelmi Bizottság eddigi zöld civil delegáltja? A megannyi környezeti ártalom mellett az emberek egészsége miatt. Kutatások kimutatták ugyanis, hogy a növényvédő szereknek való kitettség és a fejlődési rendellenességek, ideg- és immunrendszeri megbetegedések, valamint néhány daganatos betegség előfordulásának nagyobb valószínűsége között egyértelmű, statisztikai összefüggés van. Például a glyphosate. Használata közben elszennyezi a felszíni és talaj-, így az ivóvizeinket is, állományszárításra való használatával pedig az élelmiszereinket. Ezért jelent meg a brit péksüteményekben, a német sörökben, az Egyesült Államok-beli borokban és az argentin tamponokban is. Ezért mérhető ma a hatóanyag az emberek vérében, anyatejében és vizeletében, ami riasztóan rossz előjel, hiszen a krónikus kitettség állapota teremti meg a krónikus betegségek lehetőségét. Hangsúlyozottan nem akut mérgezésről van szó, hanem idővel kialakuló súlyos betegségekről. Ez különösen igaz a szerekkel közvetlenül találkozókra, a gazdálkodókra, illetve azokra, akik a növényvédő szerek kijuttatatásával foglalkoznak, ők ugyanis munkájuk során nagy dózisban vannak kitéve ezeknek az anyagoknak. A magzatok és a kisgyerekek. Ha az anyák terhességük alatt növényvédő szereknek vannak kitéve, egyes vegyszerek közvetlenül a méhben fejlődő magzatba juthatnak, amely alakulása során különösen érzékeny ezek mérgező hatásaira. DNS-alapú kutatások is utalnak rá, hogy bizonyos vegyszerek meggátolhatják egyes gének működését, kifejeződését, ami a növényvédő szereknek ki nem tett további generációkban is fennmaradhat. Ez azt jelenti, hogy a növényvédő szerek használatából eredő káros hatások nagyon hosszú ideig fennmaradhatnak akkor is, ha a vegyületet már betiltották. Ennek ellenére igen nehéz minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy egy adott növényvédő szer milyen betegséget vagy rendellenességet okoz az emberekben. Ez azért van, mert ma sajnos nincs az emberiségnek olyan része, amelyik egyáltalán ne érintkezne növényvédő szerekkel, így kontrollcsoportként használható lenne.

Simon Gergely, Greenpeace vegyianyag-szakértője, a Növényvédelmi Bizottság eddigi zöld civil delegáltja drasztikus lépésre szánta el magát, mert, ahogy fogalmaz: az egész bizottság a tudomány teljes tagadása volt számomra és ész nélkül az ipari érdekek tolása.

Volt-e bármilyen változás ezen a téren az elmúlt években?
• Egyetlen érdemi változás volt, hogy az új miniszter Nagy István, már nem adott derogációkat a betiltott neonikotinoidokra a cukorrépát leszámítva.

Nagyjából az agrárterület mekkora szegmensét érinti, illetve melyek a legjellemzőbb alkalmazási területek?
• Növényvédőszereket gyakorlatilag a teljes mezőgazdasági termelés használ, a biotermelés viszont csak ökoban engedélyezett döntően nem szintetikus szereket használ. Neonikotinoidok már csak cukorrépában, exportra termelt vetőmagban és üvegházakban használunk. Korábban kukoricában, napraforgóban, repcében is használtuk. Az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási intézete szerint rákkeltő kockázatú glifozát, a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtó. Nagyon sok területen például gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben is használjuk.

Nemzetközi szinten ez hogyan áll? Mekkora lehet ez a piac?
• A világ kémiai növényvédő szereinek piaca 2014-ben kb. 53,6 milliárd dollár volt, 2022-re az előrejelzés szerint az értékesítés eléri 90,1 milliárd dollárt. Figyelembe véve a jelenlegi piaci helyzetet, a mind gyakoribb gyártói egyesülések és felvásárlások, az egyre szélesebb együttműködés a különböző gyártó cégek között, a komplex növényvédőszer-engedélyezési előírások, valamint a megnövekedett élelmiszer biztonsági előírások figyelembevételével a fent leírt növekedés reálisnak vélhető.

Általános a használatuk, vagy azért nem jellemző?
• Növényvédőszereket mindenhol használnak. Glüfozátot is. Számtalan szakmai kutatás, szakcikk, magyar vizsgálat ellenére is hazánk teljes mellszélességgel a glifozátot támogatta. A korlátozott neonikotinoidok esetén, azt hogy a rovarvilágra végtelenül veszélyes számos EU-s és magyar vizsgálat is alátámasztotta, hazánk mégis az utolsó leheletéig küzdött érte, sőt a tilalom után teljesen jogtalan derogációkat kértünk. Itt számos saját kutatást is végeztünk plusz nemzetközi szaktekintélyeket bíztunk meg, hogy kutassanak nekünk. Rengeteget használunk viszont a nem betiltott, ám szintén rovarokra kis mennyiségben is kockázatot jelentő neonikotinoidokból, mint példáula thiacloprid és az acetamikprid.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2019.május 28.


Kulcsszavak

növényvédőszer, glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés, egészség, mezőgazdaság

Kapcsolódó anyagok

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

A nyugtalan láb szindróma frekvenciája egészségügyi dolgozók körében

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Fizikai inaktivitás és aktivitás. Cardiovascularis kár és haszon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Tovább


Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább


A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

Tovább


Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Tovább