hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?


Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

| |
 

Alapjaiban kell átrendezni a háziorvosi ellátást, hogy a praxisok eleget tudjanak tenni előírt feladataiknak. Tűzoltás helyett a feladatuk: a tájékoztatás, a figyelmeztetés, a beutalás lenne, csakhogy a feltételeket nem kapják meg hozzá. Szakemberek sora dolgozott, dolgozik a helyzet rendezésén, érintettek egy csoportja most több megoldási javaslatról kezdett egyeztetéseket a tárcával.

Ma Magyarországon három és félszer annyian halnak meg 65 éves koruk előtt érelzáródásos szívbetegségben, és 3,4-szer többen agyi érbetegségben, mint az unió régi tagállamaiban. Az Eurostat adatbázisa szerint csak Litvániában és Lettországban halnak meg többen megelőzhető betegségekben, mint nálunk. Ezek az aggasztó számok jól mutatják, hogy komoly baj van hazánkban a megelőzéssel, szűréssel —baj mindkét oldalon: mind a lakossági attitűddel, mind a ,,kapuőr” szerepét betöltő, elvileg betöltő háziorvosi rendszerrel. Az, hogy pillanatnyilag mintegy félmillió embernek nincs háziorvosa, és a háziorvosok közel fele 60 éven felüli, vagy közülük csaknem minden második 65 éves kora előtt hal meg, úgy tűnik csak egy ,,apró” adalék. Maga a rendszer működik úgy, hogy ilyen tömegű beteg, ilyen zsúfolt váró mellett egyszerűen lehetetlen ilyen részletességgel szisztematikusan végigvizsgálni és dokumentálni a praxis összes betegét. 2015-ben az egy orvosra jutó éves betegforgalom már 11 474 fő volt, 2010-ben még 10 994, 2000-ben pedig 9208 – mutatja már a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikája. Ha ezt napi, átlagos betegszámra is lebontjuk, akkor 254 munkanap alatt a háziorvosoknak 2015-ben naponta 45 pácienst kellett ellátniuk, miközben a legtöbben 3-4 órát rendelnek. Ez idő alatt átlagosan 5,3 perc jut egy emberre. És aztán jön a következő gond: a beutalás. Mert ugye hiába még a megfeszített figyelem is, ha aztán a kivizsgálásnál már olyan hosszú a várakozás, hogy akár okafogyottá is válik..

A gondokat látja dr. Cserni István verőcei háziorvos is, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapítója, de ő a siránkozás helyett inkább megoldásokat keres kollégáival.
,, Sok sebből vérzik az alapellátás rendszere, ezen belül is a prevenció. Például van olyan hely az országban, ahol a mammográfiás centrum a településtől 30-40 km-re van és tömegközlekedéssel gyakorlatilag megközelíthetetlen. Nyilván kevesen fognak elmenni. Amúgy ha bárki a praxisomból magánúton, vagy bárhogy mégis elmegy szűrésre, ha mondja, elhiszem neki és ennyi. Még ha egy kolléga agilis is és tenni szeretne – amiben egyébként ország-, de még főváros szerte is óriási eltérések vannak –, akkor sincs sok befolyása és főleg információja páciensei egészségügyi útjairól. A betegutak nem átgondoltak, nem működik a behívási rendszer, a háziorvos nem kap könnyen értékelhető visszajelzést a szűrésen való részvételről, nem tájékoztatják annak eredményéről: azt vagy elhiszi, vagy nem. Én valamennyire el tudom menedzselni, de semmi visszajelzésem sincs a következő lépésekről, de még arról sem, ki kapott például vizsgálati behívót”– mondja a háziorvos. ,,Nálam a váróban videón mennek folyamatosan a betegoktató filmek, hogy legalább hallja, lássa, aki várakozik, de sem ilyen eszközök, sem a gépkocsi-használat, amortizáció nincs beépítve a finanszírozásba, ahogy még azt sem határozza meg semmi, mekkora legyen minimálisan egy rendelő. Ahol egy parányi szobában három kolléga egymást állítja fel a székből, ott azért el lehet képzelni, milyen feltételek adottak egy prevenciós munkához. Az alacsony részvételi arány hátterében azonban a páciens motivációját is hiányolom. Fontos lenne, hogy minden szűrési, prevenciós adatot az Egészségügyi Szolgáltatási Térben tároljunk, és a szűréseken való részvételt adócsökkentéssel díjazzuk. Emellett egy teljes komplex javaslatcsomag összeállításán dolgozunk a háziorvosi rendszer megújítása érdekében. A háziorvosi szakmának úgy kell átalakulnia, hogy az vonzó legyen, méghozzá rövid időn belül, a várható szakemberhiány következtében ne maradjanak milliók háziorvos nélkül az elkövetkezendő években. Prognózisunk alapján ugyanis a következő 5 évben ezer új orvosnak kell belépnie a háziorvosi rendszerbe. Javaslatcsomagunkban szerepel az életpályamodell, a praxisjog, a degresszió megszüntetése, másodszakvizsgák használata és további szakdolgozók bevonása. Kitérünk a minimum feltételek és az infrastruktúra szükségletek meghatározására, és tisztáznunk kell a napi munkaidő, az ügyeleti rendszer, vagy például a törzskarton vezetésének a kérdését. Az államtitkársággal a javaslatcsomag tárgyalását megkezdtük” – teszi hozzá a szakember.

Dr. Kincses Gyula egészségpolitikus, egykori államtitkár is a rendszer átalakításához ad muníciót. Szerinte szélesebb körű átalakításra van szükség, ami nemcsak az egészségügy, de a betegek szemléletének az átalakulását is igényli. Mert a jelenlegi helyzet nagyon nem jó, és hogy jobb legyen, két dologra van szükség: másféle (lakossági) attitűdre, és másféle alapellátási modellre. Ez az állítás azt jelenti, hogy az alapellátás szervezeti megújítása önmagában nem jelent megoldást, mert ha mi, tíz millióan nem változunk, akkor nem jutunk igazán előre.

,,Mert miért pont a háziorvosunk legyen prevenció-centrikus, ha mi nem vagyunk azok? Mindkettőnknek változni kell ahhoz, hogy másként működjön az egészségügy. A most visszavont törzskarton ügy ebbe az irányba akart vinni: megfelelő időnként essünk át egy alapvizsgálaton, és ha ott kiderül valamilyen betegségünk, betegséget-megelőző állapotunk, akkor kerüljünk gondozásba, azaz rendszeresen, előre tervezett időpontokban rendszeresen legyenek kontrollvizsgálatok, illetve erre épített beavatkozások a gyógyszereléstől az életmódváltásig” – írja www.asztalfiok.hu blogjában a szakember. Miért is kell ez? Egyrészt, mert az ellátórendszer akkor tud „üzemszerűen”, kevesebb várakozással, „ügyfélbarát” módon működni, ha erre az „ütemezett”, tervezett ellenőrzés – gondozás jellegű működésre áll át, másrészt: a jelenlegi működésnek gyalázatos az eredménye, mármint az egészségi állapotunk. Az autónkat ma már nem akkor visszük a szervizbe, ha elromlott, hanem az előírt gyakorisággal elvisszük „kontrollra”, azaz olajcserére, átvizsgálásra, illetve előre tervezett alkatrész-cserékre. Ugyanez kellene az egészségügyben is. Az alapellátás jelenlegi modelljének fenntartása nem csak lehetetlen, de nem is célszerű, mert az egy falu- egy orvos - egy nővér modell szakmailag is tarthatatlan. ,,A szükséges és korszerű orvosi tudás már nem birtokolható egy személy által, és a korszerű gyógyításhoz szükséges orvos-technika nem működtethető költséghatékonyan egy orvossal. Az alapellátás megnövekedett, sokrétű feladatait egy orvos már nem tudja ellátni. Ma már nem csak egy sztetoszkóp, vérnyomásmérő, spatula és az évtizedes tapasztalás az, ami egy jó háziorvosnak kell, hanem egy nagyon bonyolult egészségügyben egyszerre kellene kapuőrnek és révkalauznak lennie, azaz magas szinten kell helyben gyógyítania, és a további vizsgálatokat menedzselnie. És el ne felejtsem: legyen egészségőr is, aki szűri, gondozza, egészségre tanítja, neveli a terület lakosságát, életmód tanácsokkal lát el, oktat, közösségi programokat szervez. Egy szál nővérrel, és mindezt korszerűen: ez egyszerűen lehetetlen” — mondja a szakértő.

A Cserni doktor által javasolt irányokat jónak tartja, de ahhoz, hogy 10 év múlva is működő alapellátás legyen Magyarországon, szerinte ez kevés. ,, A korszerű megelőzés-gondozás központú alapellátástól olyan sok feladatot várunk el, hogy az már egy orvos által képtelenség. Ezért az alapellátásban a szűrés – gondozáshoz, helyben végezhető terápiákhoz diplomás nővéreket (felnőtt védőnő prevenciós nővér) kell alkalmazni. A jövő az orvosi együttműködésen alapul, célmodellje a 10-15000 beteget ellátó, diplomás nővéreket és szakorvosokat integráló csoportpraxis. De ezt nem szabad kötelezően bevezetni, semmi jól működőt nem szabad szétverni. De ott, ahol a jelenlegi praxis alapú modell kiürül, nem ennek lehetetlen visszaállításán kell erőlködni, hanem egy korszerűbb, fenntarthatóbb rendszer megvalósulását kell támogatni. A csoportpraxis a jövő, de nem kizárólagos modellként: a földrajzi, településszerkezeti és kulturális adottságokat figyelembe vevő sokszínű rendszer kell”—mondja Kincses Gyula.

Dr. Ádány Róza professzor, a Debreceni Egyetem tanára, aki az ország egyetlen Népegészségügyi Karának Megelőző Orvostani Intézetét vezeti, évtizedek óta a prevenciót kutatja, annak javításán dolgozik. Megdöbbentő számok jelzik ugyanis: gyökeres átalakításra most nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. A magyar lakosság korai – a 65. életév betöltése előtti – halálozásának relatív kockázata szív- és érrendszeri betegségek miatt több mint háromszorosa az európai átlagnak, daganatos megbetegedések miatt annak duplája, míg az emésztőrendszer-betegségek okozta korai halálozás kockázata körülbelül négyszeres. Olyan betegségek okoznak hazánkban korai halálozást,, amelyek megelőzhetők, vagy időben felismerve gyógyíthatók lennének…
,,Az alapellátás jelenlegi formájában nem tudja nyújtani azt, amire az embereknek szükségük lenne. Képtelen a betegségmegelőző szolgáltatásokra. Ma a praxisok fejkvóta alapon működnek, így kapják a pénzt, s ez a betegségek kezelésére, de nem a megelőzésre ösztönöz. Pedig ezt nem lehet csupán az orvosi lelkiismeretre, emberi jó érzésre alapozni. Az átalakításhoz kidolgoztunk egy úgynevezett praxisközösségi modellt Észak- Magyarországon és az Észak-Alföldön, 24 orvosi praxis bevonásával. A lényege, hogy az alapellátásban nem csak családorvos és ápoló tevékenykedik, hanem népegészségügyi szakemberek, gyógytornászok, dietetikusok és egészségpszichológusok is – mert a magyar ember nemcsak testében beteg, hanem lelkében is. Ezek az orvos csapatok nemcsak betegellátást, de szűrést, egészségi állapotfelmérést is végeznek, életmód-tanácsadást, korai ellátást, rehabilitációs szolgáltatásokat is biztosítanak. Emellett az egész ellátott közösség számára egészségfejlesztési programokról gondoskodnak. A modellprogram a Svájci Hozzájárulás Program 3,7 milliárd forintos támogatásával valósult meg, s pusztán elindítása is komoly nemzetközi visszhangot váltott ki és a WHO regionális igazgatója valamennyi tagállam figyelmébe ajánlotta” – hangsúlyozza Ádány professzor asszony.

Az úgynevezett Alapellátás-fejlesztési Modellprogram indításakor része volt egyfajta adatgyűjtés is, ebben 40 ezer embert kérdeztek ki részletesen arról, pontosan mely szűrővizsgálatokon, vagy megelőző vizsgálatokon vett részt az azt megelőző időszakban. Az eredmény lesújtó: a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, a betegségek megelőzését és korai felismerését segítő vizsgálatokon – fajtájától függően – az érintettek 13-68 százaléka vett részt. Összességében a szükséges szűrővizsgálatok több mint felét nem végezték el. Volt eredmény, ami a köztudatban lévő statisztikáknak homlokegyenest ellentmond: méhnyak – rákszűrésen a hivatalos adatok szerint az érintettek legfeljebb 20-30 százaléka jelenik meg, míg a modellprogram felmérése szerint a megkérdezettek 64 százaléka volt az azt megelőző két-három évben ilyen vizsgálaton. A felmérés azt is csak megerősíti, hogy minden ellátott esetében szükség van egy összevont, az egészségi állapot és az egészség-kockázat jellemzésére alkalmas egészségügyi adatbázisra (ha úgy tetszik törzskartonra), ahol minden hozzánk kapcsolódó egészségügyi adat rendelkezésre áll, s így módot ad a hiányzó vizsgálatok azonosítására és elvégzésére, a változások követésére. Az alapellátás átalakítása, azaz olyan szolgáltatás biztosítása, amely a magas színvonalú betegellátás mellett prevenciós szolgáltatásokat is nyújt alapellátási team-ek keretében.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2017. 02. 05.


Kulcsszavak

háziorvos, alapellátás, családorvos, megelőzés, átszervezés

Kapcsolódó anyagok

A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory) magyar változatának validálása

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Boldog családorvosok Magyarországon? - fókuszcsoportos vizsgálat budapesti családorvosok körében

Diabeteses betegek Doppler-indexeredményeinek vizsgálata egy családorvosi praxisban

Hozzászólások:

1.,   dr.Köteles László mondta   2017. Március 04., Szombat 18:27:21
alapvetően jó lehet a modell,és a finn példa is...Finnországban biztos,és nálunk is lehet,egyes helyeken..ugyanakkor a modell adaptálhatóságát jó lenne területen-területeken is modellezni,az ottani orvosok részvételével... felénk nem tudom-csaknem 25 éve dolgozok vidéken vegyes praxisban- hogyan lesz kivitelezhető...minden 4-5 praxis üres,kollegáim 1-2 körzetet is helyettesítenek,van aki már nyugdijas, 2 praxist is helyettesít,havi 10-15-őt ügyel,ez az alap..erre még rátenni ezt is?! a másik érdekes kérdés itt vidéken,példáúl a most meghordetett praxisközösség féle anyagi támogatás..4 háziorvos és 1 gyrekorvos kell hozzá..felénk összesen van talán 6 házi gyrekorvos,talán egy 50 körüli,a többi 60-70 éve között...atán utoljára meg az éves nai 45 beteg átalag rettenetesen sok,de nem akr senki változtatni..ha azt modanám a betegnek itt vidéken, hogy a súlyos orrfolyás,2 nappal ezelőtt 1x lázas gyereknek adok előjegyzést, vagy a már 5x kivizsgált beteg gyengeségével sem jöhetne azonnal orvoshoz itt vendetta lenne...na meg akkor is, ha a beteg azt mondja "neki jár" a labor,röntgen,súlyos szívszúrásra azonnal kardiológus-"különben meg is lehet halni" és ezeket nem kapja meg azonnal...

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

Ma már évente több mint 500 sportoló átfogó ,,szívszűrését” végzik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, a női vízilabda válogatottat például évek óta nyomon követi az itteni orvos csapat. Már a legapróbb eltéréseket is kiszűrik, így megelőzhetik a tragédiákat, de a sportolók teljesítményének javításához is hozzá tudnak járulni, ha ismerik a szívük munkáját.

Tovább


Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Tovább


Egy városnyi ember élhetne még

Számos hazai, egészségügyi nyilvántartással, elemzéssel foglalkozó hivatal és hatóság szakértőinek közreműködésével készült átfogó értékelést a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés címe a MÉRTÉK mozaikszó, amely a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére utal, mégpedig a 2013-16 közötti periódusban fellelhető adatokra és tendenciákra támaszkodva. Számos országban már bevett gyakorlat és rutinszerűen készülnek ezek a jelentések, Magyarországon a mostani az első.

Tovább


Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Idén február végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indított a kórházi fertőzések ellen. Magánembereket szólított fel arra, hogy írják le, őket, vagy közvetlen hozzátartozóikat melyik kórházban, mikor és milyen fertőzés érte és annak milyen következményei lettek.

Tovább