TARTALOM

 VISSZA

 


Jól teljesítenek a kamarák


Jól teljesítenek a kamarák

| |
 

Kitartó munka jellemezte az egészségügyi kormányzatot az elmúlt három és fél évben, amelyben a Magyar Orvosi, a Gyógyszerészi és a Szakdolgozói Kamarákkal közösen végzett el. Ennek eredményeként az egészségügy vezetői a Semmelweis Tervben (ST) foglalt, máig érvényes célkitűzések egy részét megvalósították úgy, hogy az ágazatban komolyabb zavar, ellenállás nem alakult ki. Erről dr. Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszélt a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének (MSZKSZ) II. konferenciáján. Míg dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a hivatásrendek tagjait terhelő kettős kamarai regisztrációról, dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a kamarák feletti törvényességi felügyeletről szólt csütörtökön az Országházban.

Szeretnénk tudni, mi a politika víziója a kamarákat illetően – firtatta megnyitójában dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezetője, az MSZKSZ soros elnöke, aki emlékeztetett: első konferenciájukat tíz évvel ezelőtt tartották meg.

Válaszként dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke azt mondta, partneri viszonyra van szükség a kamarák, az állam és a mindenkori kormányok között, a köztestületek küldetése a szakmaisággal fémjelzett hitelesség, munkájukban számíthatnak a kormányra és az országgyűlésre.


Nem adják fel a küzdelmet


Miért kell éves díjat fizetni azért, ami egyszer történt meg? – tette fel a kérdést előadásában Éger István, a MOK elnöke. Emlékeztetett: az házelnökhöz, a miniszterelnökhöz, az illetékes parlamenti bizottságokhoz, és a társadalomhoz fordult segítségért az MSZKSZ a kamarák tagjainak kötelező regisztrációja miatt másfél évvel ezelőtt, kérve a kettős tagdíjfizetés megszüntetését. Az akkor még egyszeri nyilvántartási díj beszedését még elfogadták, azonban az összeget kamarai hozzájárulási díj néven továbbra is kiszabja az érintettekre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

Rosszul fogadta a szakmai tagság a 2012. január elsejével hatályos jogszabályt, amely érzelmeket is generált, hiszen nem értették, miért kell megjelenniük egy gazdasági kamarában, amely más céllal jött létre, mint a történelmi alapokon nyugvó, szigorúan szabályozott és felügyelt szakmai hivatásrendek. Bár a törvény kimondja, milyen szolgáltatást kínál a hozzájárulásért cserébe, azonban a hivatásrendek több százezer, magasan képzett munkavállalója számára ezek csupán virtuális lehetőségek – hangsúlyozta a MOK elnöke.

Egyelőre úgy tűnik, a hozzájárulás megszüntetésére tett kísérletek zátonyra futottak, ahogyan eredménytelen lett az az Alkotmánybírósági beadvány is, amely az erről szóló törvény módosításának parlamenti lebonyolítását támadta. Az AB megállapította: a kettős díjfizetés arányos közteher.

Jó viszonyra törekszünk a gazdasági kamarával, vitánk nem vele, hanem a jogalkotóval van – mondta Éger, és jelezte: nem hagyják annyiban a kettős regisztrációs és tagdíjfizetési kötelezettséget, mert „egy demokratikus jogállamban ennek tisztázása alapkérdés”.


Rendbe teszik az egészségügyet


Az EMMI tiszteli a szakmai munkát, szorosan együttműködik az ágazati szakmai kamarákkal, ám míg a csodavárók a bizonytalanságra, addig a minisztérium egészségügyi szakemberei a szakmai munka hatékonyságára alapoznak, amelynek elvégzésében mindig számítottak a MOK, a MESZK és a Magyar Gyógyszerészi Kamara szakértelmére – mondta előadásában Doncsev András.

A kamarák hidak az állam és a társadalom között, így az elmúlt három és fél évben bevonták a köztestületeket a munkába. Többek között a MOK-kal közösen alakították ki a szakmai minimumfeltételeket, míg a MGYK-ra a Széll Kálmán Tervhez köthető kompenzációs rendszer kidolgozásában, a patikai népegészségügyi programok megvalósításában, a szakgyógyszerészi képzés tartalmának létrehozásában támaszkodtak. Nagy szerep jutott a MESZK-nek a bérfejlesztésben, hiszen ők alakították ki a szakdolgozók bértábláját, az iskolarendszerű ápolóképzés kerettanterveit szintén a szakdolgozói kamara készítette el.

Kitartóan végezte a ST-ben megfogalmazott célkitűzések mentén a munkát az egészségügyi kormányzat. Ennek gyümölcseként a kormányváltáskor tapasztalt elkeseredettség megszűnt, és komolyabb zavarok és ellenállás nélkül sikerült partneri viszonyt kialakítani az ágazat szereplőivel. Az államtitkár hangsúlyozta, ahogy ígérték: rendbe teszik az egészségügyet.


Jogkövető kamarák


Bár a lehetőség adott, eddig soha nem fordult elő, hogy bármelyik kamara törvényes működésének felügyeletére miniszteri biztost jelöltek volna ki – összegezte előadásában dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke annak a rövid felmérésnek az eredményét, amelyet az elmúlt hetekben végeztek el a tíz társkamara bevonásával. A kamarák feletti törvényességi felügyelet az elmúlt öt évben erősödött, a vizsgálatok három-négyévente ismétlődnek a hivatásrendeknél, de a válaszokból kiderült, volt olyan szakmai szervezet, ahol kilenc alkalommal végzett feltárást az illetékes szakminisztérium.

Az eljárások többnyire hivatalból, az alapszabályra koncentrálva indultak, és átlagosan egy-másfél hónapon belül megnyugtató eredménnyel zárultak, ennél hosszabb, mintegy fél éves a vizsgálati időszak a bejelentések esetén. Egyes köztestületeknél ennél tovább, akár két évig is elhúzódhat az analízis, mint történt az a MESZK esetén, ahol a választással kapcsolatos eseményeket vizsgálták az országos elnökség kezdeményezésére. Egy kamara esetében két ízben fordult elő, hogy bírósági eljárás indult, amelyet a felügyelő tárca vezetője indukált.

A szakminiszterek jellemzően nem avatkoznak be a kamarai munkába, ez alól kivételek az egészségügyi hivatásrendek, ahol a törvény előírja egy, tanácskozási joggal rendelkező minisztériumi munkatárs delegálását, ám ez a gyakorlatban nem működik, ám az elnökségi üléseken, országos küldöttközgyűléseken és más kamarai rendezvényeken rendszeresen vesznek részt miniszterek, államtitkárok, főosztályvezetők. Balogh Zoltán úgy értékelte, a kamarák eddig megfelelő jogbiztonsággal tudták ellátni feladataikat.


Ki lesz igazságügyi orvos szakértő?


A kamarákról szóló jogi szabályozás eddig a Ptk. része volt, amely most szinte szó szerint kerül átvezetésre a 2006. évi VI. törvénybe, a kivétel a köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos közérdekű adatokra vonatkozó bekezdés, amelyet ezután az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályoz – mondta a konferencián dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára.

A jogállam megerősödése együtt jár a szakmai kamarák feladatainak bővülésével, így számtalan feladatot ruházott át az állam a köztestületekre - hangsúlyozta az államtitkár. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, a szakmai érdekek, és az adott kar tekintélyének védelme érdekében kötelesek fellépni azon hangok ellen, amelyek a szakma hírnevét csorbítják, ezért kiemelten fontos az önszabályozási feladatok kezelése.

Fegyelmi jogkör, és ennek szabályozása nélkül nincs kamarai önállóság – vélekedett dr. Bánáti János, a Magyar ügyvédi Kamara elnöke, aki szerint minden köztestület akkor szolgálja a többi kamara és a társadalom érdekét, ha saját tagjaival szemben fegyelmi vétség esetén a legszigorúbb büntetést szabja ki.

Míg Rétvári Bence arról beszélt, hogy a kamaráknak javaslattételi, véleményezési joguk van, így a jogszabályok előkészítésével megbízott miniszterek együttműködnek velük, dr. Lovász Zoltán, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke arra panaszkodott, eddig senki nem tudta koncepcionálisan megmondani, mi történjen az igazságügyi szakértéssel, a köztestületük tevékenysége korlátozott, kérdéseikre nem kapnak választ a KIM-től.

Az igazságügyi szakértés szolgáltatás, ugyanakkor tapasztalati szakma, a szakértők ennek ellenére egzisztenciális bizonytalanságban élnek, az állami szektor is több hónapos késésekkel fizeti ki díjazásukat, ráadásul nem a jó, hanem az olcsó szakértők a keresettek. A MISZK vezetője sürgette a szakértői kompetenciarendelet módosítását, hiszen jelenlegi formájában az a bírák számára használhatatlan, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, lassan nem lesz igazságügyi orvos szakértő, ha az illetékes tárca nem helyez nagyobb hangsúlyt a szakmai utánpótlásra.


* * *

Az MSZKSZ-nek mind a tizenöt, hazánkban működő köztestület tagja. Az ernyőszervezet közel háromszázezer értelmiségi, szellemi szabadfoglalkozású szakembert tömörít, köztük a MOK, a MESZK és a Magyar Gyógyszerészi Kamara révén orvosokat, egészségügyi szakdolgozókat és gyógyszerészeket. A Szövetség elnöki feladatait és képviseletét minden évben egy-egy tag látja el és fogadja be, míg tavaly a MESZK-nél volt, jövőre a MOK-nál lesz a staféta.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-11-29

Kulcsszavak

MOK, MESZK, MGYK, regisztrációs díj, hivatásrendek

Kapcsolódó anyagok

Indulnak az idei MESZK-pályázatok!

Rátermettséget kíván a gyermekápolói hivatás

Mindenütt nagy az igény a rekreációra

Ismét szenzációs nőnapot tartott a MESZK

Elismerés a legjobbaknak

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.

Tovább


Koronavírus: az innovatív gyógyszergyártók európai közössége egyesült erővel csatlakozik a küzdelemhez

Az új koronavírus-járvány népegészségügyi és humanitárius jelentőségét figyelembe véve globális fellépést kíván mind a járványban már érintettek kezelése, a járvány megfékezése, és nem utolsósorban a jövőbeni járványok megelőzését tekintve. Ebben az erőfeszítésben aktív szereplőként kíván részt venni az innovatív gyógyszergyártók európai közössége.

Tovább


Elhunyt Bartha Jenő dr.

Dr. Bartha Jenő nyugalmazott egyetemi docens (SE Élettani Intézet) 2020.január 6.-án, életének 84. évében elhunyt.

Tovább


Az innovatív gyógyszergyártók üdvözlik az új terápiák társadalombiztosítási befogadását

Több terápiás területen összesen 26 új gyógyszerkészítmény, illetve indikáció támogatásba történő befogadásáról határozott az egészségügyi kormányzat – jelentette be pénteken Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) minisztere. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) üdvözli a Kormány döntését, és bízik benne, hogy a döntések és befogadások üteme a jövőben tovább gyorsul, és a készítmények az eljárások lebonyolítását követően minél hamarabb eljutnak a betegekhez.

Tovább


Jól teljesítenek a kamarák