TARTALOM

 VISSZA

 


Járadék helyett munka


Járadék helyett munka

| |
 

Összesen 190 milliárd forintnyi megtakarítást várnak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alapján 2015-ig, amennyiben a parlamenti többség elfogadja azt. Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést szerdai ülésén, ahol Bernáth Ildikó fogyatékosságügyi miniszteri biztos, és Pósfai Gábor a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója számolt be a várható változásokról.

Ha képesek és alkalmasak a munkára, akkor dolgozzanak – ezzel az új szemlélettel közelít a kormány a rehabilitáció és a rokkantsági nyugdíjak kérdéséhez. A jelenlegi rendszer átláthatatlan, pazarló és bürokratikus, a törvényjavaslat elfogadása esetén azonban minden szereplő számára egyszerűbbé válhat – fogalmazott az ülésen a miniszteri megbízott, aki hozzátette, jelenleg 900 ezren részesülnek rokkantnyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban Magyarországon, kétszer annyian, mint a környező országokban, a népességszámhoz viszonyítva pedig minden tizedik magyar rokkant. Pedig „mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van”.

A rokkantosítás indokaként leggyakrabban a keringési betegségekből eredő egészségromlást jelölték meg az most ellátásban részesülőknél, második helyen állnak a mentális, viselkedési zavarok miatt leszázalékoltak, őket követik azok, akik mozgásszervi problémák miatt kapják a járadékot.

Az ellátási rendszer tervezett átalakítása nem érinti azt a több mint 300 ezer rokkantnyugdíjast, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, közöttük vannak azok, akiknek a rokkantosítás a szocialista nagyipar bedőlése után menekülési útvonalat jelentett a munkanélküliség elől. Nem vonatkozik az új jogszabály arra a közel 235 ezer főre sem, akik öt évvel állnak az időskori ellátás előtt. Kívül marad a törvény hatályán az a 65 ezer fogyatékos, vagy súlyosan fogyatékos személy is, akik az önellátásra nem, vagy csak jelentős segítséggel képes, azaz a jelenleg az I., vagy II. rokkantsági csoportba tartozók.

Érdeksérelemre azok számíthatnak, akik most III. fokozatú rokkantnyugdíjasok, ők közel kétszázezren vannak. Számukra orvosi szakértői vizsgálatot tesz kötelezővé a törvény, amely után két csoportba kerülhetnek a felülvizsgáló bizottság döntésétől függően: továbbra is rokkantsági nyugdíjat kapnak, vagy komplex rehabilitációs ellátásban részesülnek, amely akár három évig is tarthat. Az orvosszakértői vizsgálatokat 2015-ig kell lefolytatni, a következő három évben kiderül, ki vett fel eddig jogtalanul ellátást úgy, hogy mellette dolgozott is.

Pozitív és negatív ösztönzőket is tartalmaz a törvényjavaslat a munkaadók számára. Aki nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű személyt, annak továbbra is rehabilitációs járulékot kell fizetnie, de bevezetik a személyhez kötött rehabilitációs kártyát. Ha ennek birtokosa munkavállalóként elhelyezkedik, a munkáltató járulékkedvezményt kap utána.

A jelenlegi rendszert egyetlen ország sem engedheti meg magának – szögezte le Bernáth Ildikó, azonban hozzátette: a törvényjavaslatban foglaltak olyan megoldást kínálnak, ami nem taszítja az embereket lehetetlen helyzetbe, ugyanakkor 190 milliárd forintos „eredményt” vár tőle az állam.

Az eddigi betegközpontú megítélés helyett a megmaradt egészségügyi állapotból eredő foglalkoztathatóságra fókuszál az új minősítési rendszer. Erről már Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója tájékoztatta az egészségügyi bizottság tagjait. A jelenleg I., II., és III. csoportba sorolás helyett 5 kategóriát hoznak létre. Az A kategóriába kerülnek azok, akik munkaképességükben nem korlátozottak, B kategóriás besorolásba kerülnek az 50-60 százalékos egészségi állapotúak, C-be az 50-40 százalék közöttiek. Ők lehetnek rehabilitációra javasoltak vagy nem javasoltak, de a D kategóriások között – az ő egészségi állapotuk 30 százalékos – is lehetnek olyanok, akik az elsődleges munkaerőpiacon el tudnak helyezkedni. Az E kategóriába kerülnek besorolásra mindazok, akik önellátásra nem, vagy csak jelentős segítséggel képesek.

A várható felülvizsgálatok során azonban a megmaradt egészségi állapot csak egy feltétel, emellett a szociális rehabilitálhatóság, foglalkoztathatóság is számítani fog. Körülbelül 190-200 ezer megváltozott munkaképességű – most a III. csoportba sorolt –, illetve jelenleg rehabilitációs járadékban részesülő személy felülvizsgálatára készülnek. Az érintetteknek lesz lehetősége dönteni arról, hogy kérik-e a felülvizsgálatot, vagy elhelyezkednek a munkaerőpiacon. Azonban aki nem működik együtt, az a későbbiekben ellátásban sem részesülhet.

A felülvizsgálat eredménye ellen fellebbezéssel lehet élni, amennyiben a másodfokú bizottság döntésével sem ért egyet az érintett, akkor bírósághoz fordulhat. Jelenleg 2000 hasonló ügy van az ítészek előtt, a döntések azonban hektikusak, mert a jelenlegi szabályozás nem ad pontos irányvonalat. A megújult minőségi kritériumokkal azonban egyértelművé teszik a jogszabályokat is, ami a bírói döntésekben is egységességet eredményezhet.

A felülvizsgálatok ütemezett formában történnek majd, így sem az OEP kasszát nem terhelik túl az esetleges diagnosztikai vizsgálatok, s nem kerül egyszerre jelentős tömeg a munkaerőpiacra, amelynek így lesz ideje felvenni az ellátásból kiesőket. A felülvizsgálatoknál extra vizsgálatokra amúgy sem számítanak, ez csak azoknál fordulhat elő, akiknek a korábbi leletei korrelálnak jelenlegi állapotukkal. Egyébként a bizottságnak lehetősége van a kórelőzmények megtekintésére az OEP adatbázisban is.

A törvény végrehajthatóságát a komplex rehabilitáció biztosítja, amelynek mindhárom eleme az egészségügyi-, a szociális-, és a foglalkoztathatósági rehabilitáció is egyenlő értékű. Pósfai Gábor azt is elmondta, a rehabilitációs foglalkoztatók több ízben is jelezték, nekik is tudniuk kell, mire képes az ellátott személy, akit alkalmaznak. Ezt a célt szolgálják a jövőre országszerte bevezetendő műszeres képességvizsgálatok, amelyek a megmaradt munkaképesség objektív megítélésére adnak lehetőséget. A törvényjavaslatban egyébként konkrét felsorolás található, milyen munkakörökben lehet foglalkoztatni a megváltozott munkaképességű dolgozót, akinek az NRSZH vezetője szerint jobb a sikeres rehabilitáció, mintha passzív ellátásban részesül. Ugyanakkor Pósfai azt is leszögezte: akinek van esélye a foglalkoztatásra, azt a munkavállalás irányába terelik, akinek azonban nincs, annak garantálni fogják a rokkantellátást.

A Parlament egészségügyi bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot, egy LMP-s nem szavazat, és két Jobbikos tartózkodás mellett.

eLitMed.hu, T.O.
2011-11-24

Kulcsszavak

rokkantellátás, rehabilitáció

Kapcsolódó anyagok

Az agydaganat műtéti kezelését követő rehabilitáció lehetősége, eredményei

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Neuropszichológiai rehabilitáció szerzett agysérülést követően

Myocardiális infarctust követő életmódváltást befolyásoló tényezők

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szívbarát séták Veresegyházon

Négy év alatt több tucat ember életét menthették meg az „Út az Egészséghez” elnevezésű program eddigi túraösvényei, amelyeknek legújabb állomását Veresegyházon adták át.

Tovább


Bizonyítékot találtak a Wigner-kristály létezésére

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt "Wigner-kristályt" (elektronok alkotta, különleges kvantumkristályt) egy szén nanocsőben figyelték meg.

Tovább


Tudomány és művészet a szentendrei MANK Galériában

A művészet eszközeivel hívja tudományos kalandozásra a közönséget a szentendrei MANK Galéria ArtScience címmel szerdán nyíló kiállítása.

Tovább


Átadták a Budapesti Szent Ferenc Kórház új szárnyát

A kórház jelenlegi befogadóképességét közel megkétszerező új épületet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A fejlesztés finanszírozása jelentős részben kormányzati forrásból valósult meg, ami önkormányzati, rendi és magántámogatásokkal egészült ki. Ezzel átadásra került az Egészséges Budapestért Program fejlesztéséhez tartozó első új kórházépület.

Tovább


Járadék helyett munka