TARTALOM

 VISSZA

 


Hivatástudat is kell, nem csak üzlet



| |
 

Nem lesz válság – értettek egyet a gyógyszerész szervezetek képviselői a Napi.hu csütörtöki, „Mérlegen az egészségügy átalakítása” című konferenciáján, ahol dr. Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője azt firtatta, elegendő lesz-e a még rendelkezésre álló másfél hónap arra, hogy a patikusok 2014 január 1-ig megvásárolják a közforgalmú gyógyszertárak tulajdonrészének több mint negyed részét – ahogyan ezt előírja számukra egy jogszabály. A gyógyszertári rendszerről szóló panelbeszélgetésen kiderült az is, a patikusok többsége „jól jött ki” a 2010 óta folyó átalakításokból, igaz, a gyógyszertárak a gyógyszerpiaci ágazat egyéb szereplőinek rovására tudtak pozitív indexet produkálni, míg a többieknek jelentős veszteségeket hozott a Széll Kálmán Terv.

Kétezer-háromszáz körül látszik stabilizálódni a közforgalmú gyógyszertárak száma, amelyek közül egyre kevesebb a veszteséges – derült ki dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének előadásából, aki az elmúlt évek adatgyűjtéseinek számait mutatta be. Ezek tanúsága szerint négy évvel ezelőtt még 559 patika volt veszteséges, tavaly viszont már csak 298, és 30 százalékkal mérséklődött a gyógyszer-nagykereskedők felé fennálló tartozások mértéke is. A kamara elnöke leszögezte: a 2010-es modellkorrekció racionálisabb, mint a korábbi évek kísérletei.

A gyógyszerészet jobban teljesít – vélekedett dr. Mikola Bálint, a mintegy 800 tagot számláló Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke, hozzátéve, hogy a gazdasági válság indokolta az állami beavatkozást a rendszerbem ám annak mértékét, időtartamát és garanciális elemeit hiányolta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a negyedéves vakliciten jórészt indokolatlanul buknak a gyógyszerészek, akiknél ez háromhavonta 100-150 ezer forintos készletleértékelődést jelent, és az alacsony gyógyszerárak árréstömegéből nem tudnak megélni.

A két éves türelmi időt követően szeptemberben hatályba lépett létszámnorma-rendelet következtében sok gyógyszertár csökkentette a nyitva tartást, hiszen az intézkedés bevezetéséhez kedvezőtlen a gazdasági környezet. Csatlakozva Mikola Bálint véleményéhez dr. Zlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke elmondta, a szabályozás a szolgáltatás színvonalát csökkenti, adataik szerint már most 230 gyógyszertár van rövidebb ideig nyitva, ám Hankó Zoltán ezt cáfolta, s az országos tisztifőgyógyszerész adataira hivatkozva elmondta, csupán 100 gyógyszertár kért csökkentett nyitvatartási időt, ez csupán a patikák 4-5 százaléka, így a létszámrendelet a gyógyszerellátás színvonalát nem befolyásolja.

A létszámnorma-rendelet betartásának ellenőrzése egyébként csak jövő év elejétől indul el, elképzelhető, hogy akkor majd több patika is a korábbi zárást választja megoldásként, a többletmunkaerő felvétele helyett.


Kényszertulajdonlás?


Maximum drogériaként üzemelhet majd az a most még közfinanszírozott gyógyszertár, amelyben nem szerez 25 százalékot meghaladó részesedést gyógyszerész jövő év januárjától – vélekedett a patikatulajdonosi programról szólva Zlinszky János. A gyógyszerészi társadalmat olyan helyzetbe kényszerítették, amit nem szeretetett volna, hiszen sokan vannak, akik inkább alkalmazottak, mint tulajdonosok lennének. A most részesedést vásárló patikus viseli az ügylet minden kockázatát, a jövő egyelőre kiszámíthatatlan, emellett pedig alig több mint egy hónap alatt kell elintézni a hitelt, az ügyvédet, majd január 1-én mindent bemutatni az OTH-nak. Ha pedig ez mégsem sikerül, akkor visszavonják a gyógyszertár finanszírozási szerződését, s ezzel meg is szűnt patikának lenni.

Mind szakmailag, mind gazdaságilag meg kell erősíteni a gyógyszertárakat, a patika működtetése nem csupán vállalkozás, hanem hivatás is egyben – vélekedett Mikola Bálint, aki azonban a gyógyszerésztársadalom elöregedésére, a közelgő generációváltásra is felhívta a figyelmet, amelyre egyelőre nem látnak megoldást a rendszerben. Jónak tartanák egy pénzügyi alap létrehozását, amelynek segítségével a leköszönő patikus is elégedetten távozhatna, és a faitalok is nyugodtan vehetnék át a stafétát. Bár az állami beavatkozást elfogadhatónak tartja, azonban a törvény sarokpozícióit nem látják, a tulajdonosi jogkör pedig értelmezhetetlen. Megemlítette azt is, hogy a hitelezési technika lehetőségeiről immár két éve folyik a polémia, így nehezen érthető, miért csak most rukkoltak elő vele.

Valóban rövidnek tűnik az idő, és a banknak sincsen teljes körű információja arról, hány potenciális, a törvényben foglalt feltételeknek is megfelelő ügyfélre számíthatnak –számolt be az államilag támogatott hitelprogramról Bálint Gergely, az OTP Bank hitel termékfejlesztési szakértője. Hozzátette, a bankon nem fog múlni a határidők tartása, de ugyanakkor a gyógyszerészeknek is hitelképesnek kell lenniük, és nem lehet veszteséges a megvásárlandó üzlet.

Nagy szüksége lenne a gyógyszerágazatnak szakmapolitikai vezetőre, aki államtitkári szinten képviselhetné az érdekeket – összegezte a panelbeszélgetés tanulságait Kaló Zoltán, Mikola Bálint végszavában pedig arra hívta fel a figyelmet, a gyógyszerészi gondolkodásban a gazdasági fejlesztés került a fókuszba a hivatással szemben, s ennek súlyos ára lehet a jövőben.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-11-22


Kulcsszavak

patika, gyógyszerészet, létszámnorma-rendelet

Kapcsolódó anyagok

Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

A gyógyszerész mint menedzser

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

Recept nélkül is legyen biztonságban a beteg

Gyógyszerészek a mentális betegek ellátásában?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Tovább


Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

Tovább


Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Tovább


Akár egy éven belül hatékonyabbá lehetne tenni a gyógyszerkasszát

A versenygazdaság, de elsősorban a betegek életkilátásainak javítását célozza az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének legújabb, hárompontos javaslatcsomagja. Mert miközben a gyógyszer innováció forradalmát éljük, ennek hasznát a kelleténél sokkal kevésbé élvezhetjük itthon. Elsősorban a gyógyszerre fordított kiadások sokkal hatékonyabb, eredményesebb kihasználására tesznek ajánlásokat, de szorgalmazzák azt is, hogy a gyógyszeripar által fizetett adók az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeljék.

Tovább


Hivatástudat is kell, nem csak üzlet