TARTALOM

 VISSZA

 


Hidak a szabad áramlásért



| |
 

A visegrádi országokéhoz hasonló, a Nyugat-Európaiakhoz képest jóval kevesebb, míg a volt Szovjetunió tagállamainál jóval több szívkatéterezést végeznek hazánkban, igaz, világviszonylatban Magyarország a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozások számában dobogós helyen áll. Mindez azon a csütörtöki sajtótájékoztatón derült ki, amelyet a Magyar Kardiológusok Társasága által szervezett, három napos 19. Alpok-Adria Kongresszus megnyitása alkalmából tartottak Budapesten.

A kongresszus olyan hidak építését kísérli meg, melyek szabad áramlást biztosítanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és kezelése terén a fejlett és átmeneti gazdaságú országok között – fogalmazott Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, hozzátéve, a kongresszuson a hazai és nemzetközi szakemberek nem csak a régiók szakmai különbözőségeire hívták fel a figyelmet, hanem a régiók közötti eltérések politikai és gazdasági okaira is.

A szívkatéterezések száma hazánkban nem csökkent, mert a koszorúér betegek ellátására 5-10 százalékos plusz kapacitást biztosítottak – mondta lapunk kérdésére válaszolva Merkely professzor. Ezért bár visszaesés nem volt, a magasabb ellátási igények szemben állnak a gazdasági lehetőségekkel. Bár összességében több pénz jut a kardiológiai megbetegedések kezelésére, első sorban az akut esetek ellátására biztosítanak forrásokat.

Míg hazánkban a Visegrádi Országokhoz hasonló számban látnak el heveny szívizom infarktusos betegeket, négyek közül kiemelkedik Csehország, ahol sokkal jobb a helyzet az akut kezelések számát illetően mint nálunk. Közép-Kelet Európa országai közül a volt Szovjetunió tagállamaiban a legrosszabb a helyzet, míg Európa nyugati országaihoz viszonyítva Magyarország nem áll túl előkelő helyen – mondat lapunknak Merkely Béla.

A konferencia témái azonban nem csak az életmentő szívkatéterezésekre fókuszálnak, a résztvevők megismerhetik Közép-Kelet Európa aktuális egészségügyi témáit, a különböző országok szívizominfarktus, szívelhalás kezelési, megelőzési gyakorlatát is.

Bár hazánkban a várható élettartam meghosszabbodása 1993 és 2009 között meghaladta az Európai Unió legfejlettebb országainak átlagos élettartam növekedését, két évvel ezelőtti adatok szerint a 74,1 éves várható élettartam azonban még mindig 6,2 évvel alacsonyabb volt az EU átlagánál. A szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálokok számának csökkenése két és fél évvel járul hozzá a várható élettartam ötéves meghosszabbodásához, amely a gyógyítás fejlődésének a megelőzésnek egyaránt köszönhető.

A magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség és a hyperlipidaemia korszerű kezelése, a már kialakult szívkoszorúér-betegségek, pangásos szívelégtelenség, ritmuszavarok és agyérbetegségek gyógyszeres terápiája jelentősen csökkentette a halálozások számát. A leglátványosabb eredményt az intervenciós kardiológiának, illetve a hatékony, egész országra kiterjedő katéteres sürgősségi ellátásnak köszönhetjük.

Miközben a népesség öregedett, a heveny szívizomelhalásban meghaltak száma az 1993. évi 15 ezerről 2009-re 7800-ra csökkent. Ez önmagában közel negyven százalékát teszi ki az összhalálozás húszezres csökkenésének. A kiemelkedően jó eredmények ellenére azonban a hazai szív-és érrendszeri halálozások száma több mint kétszerese az EU átlagának.

Az epidemiológiai adatokból ismerten szomorú tény még mindig, hogy a közép-kelet európai országokban is javuló tendenciát mutat, de a nyugati országokénál magasabb a hirtelen szívhalál gyakorisága. A hirtelen szívhalál csökkentésére irányuló törekvés paradoxonja az, hogy a megfelelő rizikófelmérés és az alapbetegségek elsődleges ellátása mellett a primer és szekunder megelőzés során alkalmazott terápiás lehetőségek – elsősorban a szívkatéterezések vagy az ICD beültetések száma - a hirtelen szívhalál esetszámaihoz képest még mindig alacsonyak az átmeneti gazdaságokban.

A szeptember 15-17-ei budapesti rendezvény fókuszában a „Device for life” (Eszközt az életért) és „Stent for life” (Stentet az életért) kezdeményezések állnak. A kongresszus célja az is, hogy felhívja a figyelmet az átmeneti gazdaságokban folyó kardiológiai betegellátás során felmerülő igényekre és ezek optimális megoldási lehetőségeire.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-09-16


Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

Súlyponti kérdések a lerkanidipinkezelés kapcsán

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Tovább


Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

Tovább


Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Tovább


Akár egy éven belül hatékonyabbá lehetne tenni a gyógyszerkasszát

A versenygazdaság, de elsősorban a betegek életkilátásainak javítását célozza az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének legújabb, hárompontos javaslatcsomagja. Mert miközben a gyógyszer innováció forradalmát éljük, ennek hasznát a kelleténél sokkal kevésbé élvezhetjük itthon. Elsősorban a gyógyszerre fordított kiadások sokkal hatékonyabb, eredményesebb kihasználására tesznek ajánlásokat, de szorgalmazzák azt is, hogy a gyógyszeripar által fizetett adók az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeljék.

Tovább


Hidak a szabad áramlásért