Hosszú, mintegy másfél éves vajúdást követően állhatott fel tavaly az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK). Főigazgatója, dr. Novák Krisztina november hatodikán, éppen egy éve vette át kinevezését az emberi erőforrások miniszterétől, Balog Zoltántól. – Mikor kezdett el foglalkozni a betegjogokkal? – Nem tudok egyetlen konkrét időpontot megjelölni, a családom révén mondhatni folyamatosan az életem része volt a betegjog. Nálunk mindenki az egészségügyben dolgozik, édesanyám a rehabilitáció területén tevékenykedik, édesapám orvos. A családban én voltam a „fekete bárány”, aki az orvosi helyett a jogi egyetemet végezte el. Az első vitáimat joghallgatóként édesapámmal folytattam le, ami valahogy ösztönösen, belülről jött. – Az elmúlt egy év tapasztalatai szerint a betegek a jogaik ismeretében vagy felháborodásukban fordulnak az OBDK-hoz? – Is-is. Bár ma a panaszok nagyobb részét hozzátartozók teszik. Van olyan ügyfelünk, aki paragrafusszámra, vesszőre pontosan ismeri az egészségügyi törvényt. Legtöbben a kórházakban, rendelőkben tapasztalt bánásmód és a nem megfelelő tájékoztatás miatt panaszkodnak. – Vagyis az orvos-beteg közötti kommunikációval van a legtöbb baj? – A kommunikáció, vagy a betegek jogainak tiszteletben tartása nem lehet informatikai tantárgy, ezt csak a gyakorlatban lehet elsajátítani. Mégis, az orvosegyetemeken az első félév tantárgyai között szerepelnek az ehhez kapcsolódó tantárgyak, amikor a hallgatók beteggel még nem is találkoznak. Ezért az OBDK kezdeményezte a képzőhelyeknél, hogy a betegjogi ismeretek oktatását tegyék át a gyakorlati oktatási időre, amikor a medikusok már tapasztalhatják, milyen is a beteggel kommunikálni. Az elmúlt időszakban az orvosi és jogi karokkal egyaránt felvettük a kapcsolatot, utóbbi esetében Miskolcon együttműködési megállapodás keretében kreditpontot érő jogvédelmi kurzus is indult, amelyhez mi is biztosítunk előadókat. – Jogvédők, mint szakoktatók? – Az OBDK fennállása óta a betegjogi képviselők számos tájékoztatót, kurzust tartanak és a jogvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat szívesen megosztják a hallgatókkal, aktívan részt vesznek a gyakorlati képzésekben. A száraz jogi ismeretek elsajátítása mellett roppant fontosnak tartjuk a gyakorlatorientált oktatást, hogy a hallgatók példákat, szituációkat is lássanak a képzés során. – Nem váltott ki ellenkezést ez az intézkedése? – A kollégák visszajelzéseiből kiindulva azt kell mondanom, örülnek, hogy továbbadhatják a napi gyakorlatban tapasztaltakat, s jövőképet tudnak vázolni a fiatal generációnak. – Az egyetemi oktatás átalakítása Ön szerint elegendő lesz az orvos-beteg kapcsolat javítására? – A Magyar Kórházszövetség egy korábbi tagsági megbeszélésén, illetve az intézményekben is felajánlottuk már rendszerszintű segítségünket ezen a területen. Ilyenkor röviden áttekintést adunk az orvosoknak, ápolóknak a betegjogokról gyakorlati példákon keresztül, a dokumentációs szabályokról, illetve a felmerülő kérdésekre készséggel válaszolunk. Nemrég például egy 20 percre tervezett értekezlet 40 percig tartott, mert tíz perc után a főorvos behívta az ápolókat, de még a recepciósokat is, mert úgy vélte, ami ott elhangzik azt a rendszer javítása érdekében mindenkinek hallania kell. Interaktív, hasznos megbeszélés volt. A jövőben országosan szeretnénk megvalósítani ezt a gyakorlatot, ahol a napi gondokra és a gyakran felmerülő kérdésekre tudunk választ adni. – Említette, sok a panasz a nem megfelelő tájékoztatásra, holott a betegekkel papírok és nyilatkozatok sokaságát íratják alá a kórházakban… – Jogos igény, hogy egységes nyilatkozatok kerüljenek alkalmazásra a kórházakban. Ezen szabályzat előkészítésében a fenntartónak az OBDK, különös tekintettel a betegjogi vonatkozású dokumentumokra, minden segítséget megad. – Jelenleg hány betegjogi képviselő dolgozik az OBDK-nál? – Huszonöt. – Tavaly negyvenegy fő került át a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivataltól az OBDK-hoz, most huszonöten vannak. Elegendő ez? – Mondhatnám, hogy száz fő is kevés lenne. A létszámkülönbséghez látni kell, hogy korábban hétféle jogviszonyban foglalkoztatták a betegjogi képviselőket. Így például volt főállású, megbízási szerződéssel, vagy vállalkozóként, mellékállásban dolgozó jogvédő. Ezt egységesítettük, mára már elértük, hogy a munka hatékonyságának növelése mellett a jogvédelemre fordított idő is emelkedett. – Ellenőrzi is a munkájukat? – Csak akkor tudunk fejlődni, ha tudjuk, mi történik a végeken. Az egységes jogviszony ezt is megkönnyíti. Korábban nem csak a kontroll, hanem a továbbképzés, a tapasztalatcsere lehetősége is hiányzott, a jogvédőink nem is ismerték egymást. Ezen tematikus értekezletekkel segítünk, hiszen az adott ágazat jogvédői hasonló jellegű problémákat kell, hogy orvosoljanak, s a tapasztalatcsere által sokat lehet tanulni egymástól. Emellett megújítottuk a beszámolás rendszerét is, amely által kevesebb adminisztrációval, releváns információkat kapunk a jogvédelmi tevékenység ellátásáról. Ezzel párhuzamosan kialakítottuk a jogvédői munka szakmai minimumfeltételeit: lehet tudni, hogy ki mikor, hány órában volt ügyfélfogadáson, hol lehet utolérni. Ehhez biztosítjuk az infrastruktúrát, a dologi kiadások költségeit. – Megtartották a régi jogvédőket? – A régi kollégák nagy része megmaradt, de új jogászokat és egészségügyi végzettséggel rendelkező munkatársakat is felvettünk. – A betegjogi képviselők mediátori szerepe változott? – Elvi síkon nem, gyakorlati síkon viszont más lett. Képviselőink nagy része már részt vesz a főorvosi értekezleteken, ahol lehetőségük nyílik felhívni a figyelmet arra, hogy gyakorlati szinten hol kell beavatkozni, milyen panaszokat kaptak. – Ilyenkor van visszacsatolás is? – Jelenleg még nincs, de a hamarosan Parlament elé kerülő salátatörvényben ezeknek a jogosultságoknak a megadását mi kezdeményeztük. Amennyiben elfogadják a javaslatainkat, ezen a területen is előreléphetünk. – A betegek szempontjából mi a legmarkánsabb változás az OBDK felállítását követően? – Amióta az OBDK felállt, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz 40 százalékkal kevesebb panasz érkezik. A Központ rendszerszinten szűr, aminek az állampolgárok is érzik az eredményét. Legfőbb feladatunk a tájékoztatás. Sok intézmény, szervezet, egyesület van, amelyek jogvédelemmel foglalkoznak, de nálunk nem kell fizetni a jogi tanácsért, hiszen mi nem egy ügyvédi munkaközösség vagyunk. Hozzánk az állampolgárok bármikor fordulhatnak segítségért, panaszirodánkba személyesen is el lehet jönni, zöld számunk 0-24 óráig elérhető, elektronikus felületen is működtetünk panaszládát. A gyakorlatban már történt olyan is, hogy valaki személyesen engem hívott telefonon tanácsért. Ilyenkor egyértelműen segítek, hamarabb keresem a megoldást, mint az iktatószámot. De nem csak a betegeknek, hanem az orvosoknak és intézményeknek is szívesen adunk tanácsot. – Az egészségügyi szolgáltatókkal szembeni kártérítési perek perértéke a GYEMSZI adatai szerint ötmilliárd forint. A bíróságok 2-100 millió forint értékben ítélnek meg kártérítést a betegek javára. Van az OBDK-nak feladata az összegek mérséklésében, a műhibaperek elkerülésében? – Minden eset egyedi, attól függ, mi a per tárgya. Az Egyesült Államokban az ilyen ügyekkel egészségügyi tanácsok foglalkoznak, ezek precedens alapon, tematikus sémákat visznek tovább az összes ügyben. Magyarországon egyedi esetben határozzák meg a kártérítés összegét. A mi feladatunk a mediáció, az orvosszakmai területet érintő panaszok esetén a panaszosok az OTH-hoz fordulhatnak, ahol hatósági eljárás keretében megállapíthatják a szabálysértést, bírósági per esetén pedig egyedileg, az orvossal szemben járnak el. – Nyáron Szócska Miklós utasítására vizsgálódtak a budapesti Szent János Kórházban megszaporodó betegpanaszok miatt. Milyen eredménnyel? – A jelentéssel határidőre elkészültünk, azt megküldtük az államtitkárságnak. A már említett jogszabály-változtatási kezdeményezésünknek éppen ez az ügy volt az apropója, hogy a jövőben ne csak utasítás alapján, hanem önállóan, vagy állampolgári bejelentés nyomán is kimenjünk és eljárjunk abban, hogy mi történik az adott intézményben. – Az orvos és a beteg kapcsolatát aláássa a hálapénz, súlyosan sértve a betegjogokat is, a Magyar Rezidens Szövetség napirenden tartja a témát. Van teendőjük? – Májusban voltak jogszabályváltozások, ennek értelmében hamarosan közzéteszünk egy általános tájékoztatót az OBDK megújuló honlapján, illetve a kórházakban külön is felhívjuk a figyelmet az erre vonatkozó szabályokra. – Lapunkban elsőként számoltunk be egy, az élő végrendelet szabályozásának megváltoztatását sürgető beadványról, de az eutanázia kérdésében több kezdeményezés is történt az utóbbi időben. Az OBDK figyelmet fordít ezekre? – Az egészségügyért felelős államtitkárságtól tájékoztató jelleggel megkaptuk az élő végrendelethez kapcsolódó beadványt, az ombudsmannal együttműködve alakítjuk ki álláspontunkat ebben a témakörben. – Milyen hatást várnak egy ilyen állásfoglalástól? – Bár az állásfoglalások nem kötelező érvényűek, mi reméljük, hogy az abban foglaltakat figyelembe veszik az érintettek. Szeretnénk ezeket az állampolgárok körében is terjeszteni, amelyhez várhatóan a kórházak vezetői is segítséget nyújtanak majd. – Biztosan ez a leggyakoribb kérdés, talán már unja is: nem hiányzik az a bizonyos hatósági láb az OBDK-ban? – Van, amikor úgy gondoljuk, hogy szükséges lenne, de van, amikor azt, sokkal jobb, hogy emberközeliek vagyunk, jobban tudunk így kommunikálni az emberekkel és az intézményekkel is, mert tőlünk nem félnek. Ahelyett, hogy a kórházakat támadnánk, mi inkább az állampolgárokra és a tájékoztatásra helyezzük a hangsúlyt, mindezt gyakorlati szempontból. *** Novák Krisztina a Szegedi Tudományegyetemen 2005-ben jogi, majd négy évvel később közgazdász diplomát szerzett. 2006–2008 között dr. Molnár Ágnes Fideszes országgyűlési képviselő személyi asszisztense volt, 2009-ben pedig a Népjóléti Kabinet egészségügyi munkacsoportjának vezető munkatársaként folytatta pályáját. 2010–2011 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának politikai főtanácsadója és Egészségpolitikai Programkoordinációs Osztályának osztályvezetője volt. 2011-2012 között a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Főigazgatói Koordinációs Főosztályának vezetőjeként dolgozott, elsősorban az államtitkári kabinet és a GYEMSZI hatáskörébe tartozó feladatok koordinálásával foglalkozott. A megyei fenntartású intézmények átadás-átvétele során a dél-alföldi térség megbízott vezetője volt. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-11-06