Míg vannak, akik az utcán és az autóban is betiltatnák a dohányzást, addig a szakállamtitkár a nemdohányzók védelméről szóló törvény ésszerűsítését ígérte azon a szimpóziumon, amelyet a napokban tartott Budapesten a Magyar Újságírók szövetségének Egészségügyi Szakosztálya. Európa legszigorúbb dohányzásellenes törvénye lépett életbe január elsejével hazánkban, az Állami Népegészségügyi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársai intenzív ellenőrzésbe kezdtek már a hónap elején, egyelőre azonban nem büntetnek, csak figyelmeztetik azokat, akik megszegik a rendelkezést. Az viszont már most látszik, hogy néhány ponton javítani kell a szabályozáson. Munkaidőben és azon túl is, szervezetten és egységesen ellenőrzik a törvény betartását az ÁNTSZ munkatársai január másodika óta – számolt be dr. Szabó Enikő, helyettes országos tisztifőorvos. Figyelmük fókuszában az egészségügyi intézmények, a közforgalmú munkahelyek és a tömegközlekedés, valamint a vasúti megállók állnak, de a szórakozóhelyeken, kiskocsmákban is megjelenhetnek az ellenőrök. Az első három hónap az ÁNTSZ szakemberei számára is próbaidő, de február végére elemzik az elvégzett munka tapasztalatait, s ennek alapján sor kerülhet a jogszabály finomítására. Áprilistól azonban élesben végzik az ellenőrzéseket, és figyelmeztetés helyett 20-50 ezer forintos büntetést kaphat az, aki rossz helyen füstölög, de a törvény betartásáért felelős személynek is 100-250 ezer forintja bánhatja, ha elnézi a cigarettázást olyan helyen, ahol az egyébként tilos. Ha az intézmény szegi meg a törvény rá vonatkozó részét, a büntetési tétel 1-2,5 millió forint között mozoghat. Mivel a jövőben kötelező jelölni, hol lehet dohányozni és hol nem, a népegészségügyi szolgálat segítségével mindenkihez eljuttatják a füstölgést tiltó vagy dohányzóhely megjelölését szolgáló matricákat, amelyek a kormányhivatalokban is átvehetők lesznek. A törvény szigorítása mindenképpen szükséges volt a helyettes tisztifőorvos szerint, mert a korábbi jogszabály nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ÁNTSZ mérései igazolták, hogy a zárt térben elkülönített dohányzóhelyeken alkalmazott légelszívók, légfüggönyök nem váltak be, és továbbra is naponta 77, évente 28 ezer magyar ember hal meg évente a dohányzás ártalmai miatt. A megelőző szabályozással a lakosság egészségtudatossága nem változott, ma is 2,5 millióan aktívan dohányoznak, ami naponta legalább egy doboz cigaretta elszívását jelenti, míg a kamaszok 60 százaléka gyújt rá. A szívatást is bevállalom – kezdte expozéját Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki büszke volt légzésfunkciós vizsgálatának 98 százalékos eredményére, amelyet a szimpózium kezdetén mértek nála. Mint mondta, „csak egy lövése van, nincs több”, így a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadása volt számára a legfontosabb cél és eredmény megbízatása lejárta előtt. Szerinte ezzel több embert mentettek meg, mint bármely más egészségpolitikai intézkedéssel. A törvény egyébként egy szervezett intézkedéssorozat része, amely mellé átfogó népegészségügyi kampányt is rendelnek, több sikert remélve ettől, mint az eddigi ködszurkálástól. Nem csak a dohányzást igyekeznek visszaszorítani, hanem az egészséges táplálkozás – ezt szolgálja első lépésben a népegészségügyi termékadó – és az alkoholfogyasztás problémakörével is foglalkoznak a jövőben, s anyagi támogatásra is számíthatnak majd azok a csoportok, közösségek, akik tesznek a népegészségügyért. Finomhangolás következik, a három hónapos türelmi időben láthatóvá válik, a törvény mely pontjain kell változtatni. A szakpolitikus szerint az már most látszik, hogy például a pavilonrendszerű kórházak esetében nem életszerű, hogy csak a főbejárattól öt méterre jelöljenek ki dohányzóhelyet. A törvény jelenleg az egészségügyi intézmények udvarán is tiltja dohányzóhely kijelölését, ahogyan a közoktatási intézmények bejáratától számított öt méteren sem szabad füstölni – erről már Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának vezetője számolt be. Elmondta, vonatkozik a tilalom a játszóterekre, a MÁV megállóira, az aluljárókra, de közforgalmú intézményben, nyílt légtérben kijelölhető olyan terület, ahol rá szabad gyújtani. A tulajdonos, fenntartó vagy munkáltató dönthet arról, hogy biztosítja-e ingatlanában, intézményében a dolgozóknak a füstölgés lehetőségét – zárt teret azonban ő sem jelölhet ki erre –, ellenben az oda érkező ügyfelek számára meg kell adni a lehetőséget a rágyújtásra. Dohányzóvá nyilváníthatnak a helyi önkormányzatok egyes közterületeket, s rágyújthat az utas a taxiban, ha azt a gépkocsi tulajdonosa megengedi. Saját forrásaink a nemdohányzók védelméről szóló törvényhez kapcsolt népegészségügyi program végrehajtására nincsenek, ezért csak uniós fejlesztési pénzekre támaszkodva, pályázati rendszerben valósíthatóak meg a projektek – mondta a szimpóziumon dr. Vokó Zoltán, a Szakmai Kollégium megelőző orvostan és népegészségügyi tagozatának vezetője. A TÁMOP pályázatok néhány év haladékot adnak a kormánynak arra, hogy a központi büdzséből finanszírozza a népegészségügyi tevékenységet, ám Vokó Zoltán azt is hozzátette, mindenképpen indokolt lenne ennek a területnek a fejlesztésére fordítani a dohányárúk és az alkoholos italok jövedéki adójának legalább egy részét. Erre egyelőre nem sok esélyt lát dr. Bodrogi József, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszteri biztosa, aki elmondta, az állam adóéhsége mindig is szemben fog állni az egészségügy költségeinek visszaszorításával, a több évtizedes harcban rendre a gyógyító ágazat marad alul. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az idén a dohányárúk jövedéki adójából 260 milliárd forint bevételt remél az állam, a dohányzásra közvetlenül és közvetetten visszavezethető károk, az ebből eredő korai halál 450 milliárd forintnyi költséget rótt az államra már 2007-ben is, s ezek költségek messze meghaladják az adóbevételeket. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2011-01-12