TARTALOM

 VISSZA

 


Enyhítené az orvoshiányt a képzés felpörgetése?


Enyhítené az orvoshiányt a képzés felpörgetése?

| |
 

Vészharangot kell kongatni, és fel kell pörgetni a szakorvos-képzést – vélte dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Balatonfüreden az elmúlt hétvégén megtartott XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián. Az elnök szerint a humán-erőforrás krízist enyhíthetné, ha nem kellene 5-7 évet várni a szakvizsgákra, hiszen például míg korábban 3 éves képzés után lehetett valaki gyermekorvos, addig erre most 5 évig kell készülnie. Lapunk annak járt utána, hogyan változott az orvosok szak- és továbbképzése az elmúlt időszakban.

Önálló orvosi tevékenység végzéséhez szakvizsga megszerzése szükséges, csupán azok az általános orvosi képesítést szerzett hallgatók nem lépnek be a szakképzésbe, akik az egyetem hat éve után kutatással foglalkoznának, vagy külföldre készülnek. Mindazok, akik orvosként akarnak praktizálni, három-hat évet töltenek el a szakképzésben, míg eljutnak a szakvizsgáig.

Az orvosok szakképzésének, továbbképzésének lebonyolításáért a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága (GYEMSZI EFF) felel. Mint azt Rauh Edit, a GYEMSZI megbízott főigazgató helyettese, az EFF vezetője a XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián elmondta, 2012-ben 1607 szakvizsgát szereztek összességében az orvosok (1119), gyógyszerészek (178), a fogorvosok (164), valamint az egyéb, egészségügyi területen dolgozók, így például klinikai szakpszichológusok, vagy sugárfizikusok (107). A szakképzés menetét az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) tartja nyilván a már működő SZAFTEX 1. rendszerben, ahol a kötelező szakmacsoportos továbbképzések adatai szerepelnek, valamint rögzítik a résztvevők pontjait.


Elismeri az Unió


Áttekintve az elmúlt évek változásait, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzését szabályozó miniszteri rendeletet tavaly szeptemberben aktualizálták, ez tartalmazza valamennyi, a szakorvosi alap- és ráépített képzés során megszerezhető képesítéseket. A GYEMSZI adatai szerint 2013 első félévében 335 orvos szerzett első szakképesítést, ráépített képzésben 116 fő vett részt. A szakfogorvosokat, szakgyógyszerészeket és szakpszichológusokat is beszámítva 534-en szakvizsgáztak az év első felében, a szakvizsgára jelentkezők számát tekintve év végéig várhatóan összesen 1721-en szakvizsgáznak majd. A szakmák listáját egyébként az európai uniós direktívákat is szem előtt tartva állították össze, a legtöbb szakképesítés valamennyi EU tagállamban elismertethető.

A módosítást két éves szakmai egyeztetés előzte meg, a jóváhagyott lista az Egészségügyi Szakmai Kollégium és a képzést lebonyolító egyetemek ajánlásai szerint hat év után frissült tavaly, a szakmák javaslatainak, a szakmai hagyományoknak és a szakmák rendszerének figyelembevételével.

Az alap-szakképesítések képzési programja törzsképzési és szakgyakorlati időből áll. A módosítással a legtöbb szakma esetében kötelező lett a hat hónapos sürgősségi gyakorlat, és a törzsképzési tanfolyam, amelynek keretében egészségügyi menedzsment ismereteket, kommunikációt, valamint fájdalomcsillapítást és palliatív ellátást tanulnak a jelöltek. A ráépített szakképesítések esetében a szakma döntésétől függ, hogy a képzés milyen arányban tartalmaz tanfolyamokat és osztályos gyakorlatot. Időközönként mind az alap, mind pedig a ráépített szakképesítések listáit felülvizsgálják, a Szakmai Kollégium tagozatai közvetlenül a szakmáktól kérnek tájékoztatást és javaslatokat az esetleges módosításokra, azonban a szakképzéshez akkreditált képzési helyeket is biztosítani kell.

A legutóbbi módosításkor több szakvizsga ráépítettből vált alap-szakképesítéssé, így például az érsebészet, a mellkassebészet, a klinikai onkológia, a nephrológia, vagy a haematológia, amelyek előírását elsősorban az uniós jogharmonizáció tette szükségessé.

Évente 400 millió forintot költségtámogatást biztosít a GYEMSZI központi forrásból a kötelező szintentartó és szakmacsoportos továbbképzésekre, ebből idén 6600 orvosnak 198 millió forint jutott.


Licence-képzés és ráépített szakvizsga


Újdonság az orvosképzésben a 2012. szeptemberében hatályba lépett, licence képzésekről szóló jogszabály is. Ennek keretében olyan fontos, több szakterülethez kapcsolódó, kompetenciabővítő képzések is elismerésre kerülhetnek, mint például a diabetológia vagy a palliatív ellátás.

Azt már Rauh Edit, kérdésre válaszolva mondta el a múlt heti konferencián, hogy visszamenőleges hatállyal nincs lehetőség licence megszerzésére, a licence-listára – amelyen jelenleg 13 licence szerepel – a Szakmai Kollégium illetékes tagozatán keresztül tehetnek javaslatot a kollégák.

Régóta hiányzott, és a Magyar Rezidens Szövetség szorgalmazására született meg 2012 év végén a beavatkozási lista, amely tartalmazza azokat a feladatokat, műtéteket és ellátásokat, amelyeket a szakképzésben résztvevő szakorvosjelölteknek el kell végezniük. Szintén a rezidensek szorgalmazták azt a júniusban életbe lévő EMMI rendelet megalkotását, amely kimondja, a rezidensek csak személyes felügyelet mellett ügyelhetnek gyakorlatuk első két évében, és a harmadik év után is szakorvos személyes jelenlétével oszthatóak be olyan sürgősségi ellátást nyújtó területeken, mint a traumatológiai, intenzív, és Perinatális Intenzív Centrumokban (PIC) ügyeletbe.

Kérdés azonban, hogy a szakképzés minőségbiztosítására tett jogszabályi intézkedések a gyakorlatban is működnek-e, mert visszacsatolás egyelőre nincs, a tutori-mentori tevékenység értékelése jelenleg nincsen szabályozva. Bár a rezidensek is gyűjtik, majd az egészségügyi államtitkárság felé továbbítják a tapasztalatokat, a tutor-mentor rendszer minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása az egyetemekre hárul, amelyre tavaly kaptak megbízást az államtitkárságtól.

eLitMed.hu - Tarcza Orsolya
2013-09-16


Kulcsszavak

szakorvosképzés, továbbképzés, licence-képzés

Kapcsolódó anyagok

Bobest Mátyás (1940-2019) emlékére

Akkreditált továbbképzés

A postoperativ fájdalom menedzsment helyzete napjainkban Magyarországon - 1. rész

Akkreditált továbbképzés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Láttasd a láthatatlant, hallasd a hallhatatlant!

Lehet-e teljes értékűen befogadhatóvá tenni egy színházi előadást a fogyatékkal élő emberek számára? Mit lehet átadni a színházi látványvilágból egy látássérült nézőnek, és hogyan érzékeltetheti a jeltolmács a darab szövegének stílusát a hallássérült látogatóknak? Akadálymentesítés az előadó-művészet területein II. - a témában október 14-én második konferenciáját tartja a Pesti Magyar Színház a Fehér Bot Nemzetközi Világnapja alkalmából.

Tovább


Enyhítené az orvoshiányt a képzés felpörgetése?