TARTALOM

 VISSZA

 


Együttműködő hatóságok


Együttműködő hatóságok

| |
 

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) és az ÁNTSZ-nél is szemléletbeli változások történtek az elmúlt években. A finanszírozó és az ellenőrző hatóságok a szolgáltatást és a hibák korrigálását tartják elsőként szem előtt. Mindezekről az OEP főigazgatója és az országos tisztifőorvos számoltak be a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXV. Kongresszusának múlt heti záró rendezvényén, Siófokon.

Az OEP minőségi ügyintézést biztosítva, transzparensen, közérthetően kommunikálva működik együtt a betegekkel és az orvosszakmával, hogy közösen keressenek megoldásokat a problémákra – foglalta össze alapelveiket és céljaikat dr. Sélleiné Márki Mária főigazgató. Erősségeik közé sorolta a közigazgatási fegyelmet, a speciális szaktudást, mindezeknek köszönhetően működhet az állami szervezésű társadalombiztosítási rendszer.

Az E-Alap kiadási főösszege idén 1800 milliárd forint, húszezer egészségügyi szolgáltatót tartanak el a gyógyító megelőző kassza 880 milliárd forintos büdzséjéből. Az elmúlt esztendő eredményeit sorolva a főigazgató beszámolt többek között arról, hogy a gyógyszertámogatást érintő intézkedéseknek köszönhetően a betegterhek nem növekedtek, a normatív támogatásban öt millió ember számára 90 milliárd forintból biztosítottak tömeggyógyszereket. Az árakat a vaklicit és a preferált referencia ársáv szorította vissza, a generikus verseny 28 milliárd forintos megtakarítást eredményezett.
Tizennégy százalékos többletfinanszírozás jut január óta az alapellátóknak, védőnőknek, háziorvosoknak, az otthoni szakápolásban tevékenykedőknek, míg a gondozói hálózatok kétszáz millió forintos forrásbővülésre számíthatnak idén.

A készülő szakmai protokollokhoz rendelt finanszírozási protokollok kialakításában folyamatosan igyekeznek előrelépni – tért át jövőbeni feladataik sorolására Sélleiné. Az Egészségügyi Szakmai Kollégiummal közösen végzett munka eredményeként a betegségregiszterben jelenleg huszonnégy adatlap található. Idén júniustól a nagyértékű eljárásokat és eszközöket is bevonják a regisztertípusú jelentési rendszerbe. Jövő januártól élesben működik az implantátum regiszter, emellett várhatóan indulhat az infarktus, a szívelégtelenség, térd- és csípőprotézis, valamint a katarakta regiszter is.

Naprakészebb, jobb a várólista, mióta az OEP vezeti – folytatta a főigazgató. Egyre nő a hatvan napon túl várakozók száma, az országos kötelező várólistán 70 ezer ember van előjegyezve különféle beavatkozásokra. Egyes műtéteknél négyszáz, a protézis beültetések esetében pedig akár nyolcszáz napos várakozási idővel kell számolni. Tavaly év végén azonban az intézmények teljesítményjelentését és a várólista adatait összefuttatva kiderült, olyan operációk is szerepelnek a várólistán, amelyeket már elvégeztek, néhány ezer esetben pedig úgy műtötték meg a betegeket, hogy a beavatkozás egyáltalán nem került fel a listára.


Kontroll a korrekcióért


Az intézményvezetők támogatását is kérte a szakfelügyelő főorvosok kiválasztásában dr. Paller Judit országos tisztifőorvos, aki azzal kezdte előadását: csak megismételni tudja azt a tavalyi, szintén az MKSZ kongresszusán elhangzott bejelentését, mely szerint megjelenés előtt áll a szakfelügyeleti rendszerről szóló törvény – ami azonban azóta is várat magára.

A népegészségügyi szakigazgatási szervek feladata a kontroll, de az ellenőrzések fő célja nem a büntetés, hanem a betekintés az intézményekben folyó munkákba, s a feltárt hiányosságok, hibák alapján korrigálni, amit lehet.

Tavaly kezdték meg, s idén is folytatják a fogászati implantátum ellenőrzést a kórházakban. Az ápolásszakmai dokumentáció kontrollja idei feladat, Paller Judit felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges panaszok kivizsgálásánál döntő fontosságú a megfelelően vezetett dokumentáció, így mindenkinek érdeke, hogy az adminisztrációt elvégezzék a szolgáltatók. Szintén folyamatban van a gyógyászati segédeszköz forgalmazók ellenőrzése, ha visszaélésre bukkannak, végigkövetik a teljes folyamatot, egészen az intézményekben található boltokig.

Sokszínűek az intézményektől a szakigazgatási szervhez visszaérkező adatok, a tisztifőorvos arra kérte a kórházvezetőket, ügyeljenek rá, hogy az ÁNTSZ más kódokat használ, mint az OEP, ezek „lefordítása” meglehetősen időrabló feladat. Különösen a járóbeteg-ellátási feladatokat végző intézményeknél adódott probléma az elmúlt időszakban abból, hogy a szakorvos hiányában szüneteltetett rendeléseket is feltüntették a működési engedélykérelmekben. A hibás adatjelentés büntetést vonhat maga után.

A népegészségügyi szűrések bevezetéséhez is együttműködést kért a kórházaktól Paller Judit. ugyanis a fekvőbetegellátók biztosíthatnak tanulóteret a méhnyakszűrésben részt vevő védőnők oktatásához, illetve a szervezett vastagbélrák szűréseken talált pozitív betegek ellátása is az ő feladatuk, amelyhez biztosított a finanszírozás.

Tarcza Orsolya, eLitMed.hu
2013-04-22


Kulcsszavak

OEP, népegészségügy, szűrések, finanszírozás

Kapcsolódó anyagok

A finanszírozás tudathasadása - megoldási kényszerek a magyar egészségügyben

Népegészségügy - újrahangolva?

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020-2030 (MÁESZ) eredményei 2010-2018, az első kilenc év

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 (MÁESZ). Az elmúlt hét év (2010-2017) hypertoniára vonatkozó eredményei

A népegészségügyi stratégiák és a szűrővizsgálatok megvalósulása „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” (MÁESZ) eredményeinek tükrében (2010-2017)

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kincses Gyula: Pezsgő kamarai életet szeretnénk

A Magyar Orvosi Kamara (MOK), és azon keresztül az egészségügy megújítását tűzték ki célul az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport résztvevőiből az ez év elején szerveződött Újratervezés tagjai, amelynek jelöltjei nyertek november utolsó napján a hivatásrend tisztújító küldöttgyűlésén. A kamara elnökévé Kincses Gyulát választották 202 szavazattal 120 ellenében.

Tovább


Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Tovább


2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Együttműködő hatóságok