Hetek óta tárgyalnak a megyék kórházainak vezetői és az érintett szervezetek a kapacitások újraelosztásáról, az intézmények jövőbeni szerepéről, a vezető szolgáltató kiválasztásáról. A Magyar Orvosi Kamra (MOK) elnöke, dr. Éger István úgy véli, durva erőszakkal nem lehet kikényszeríteni az egyébként szükséges struktúraváltást, de egyelőre nem is ez történik, csupán helyzetfelmérés, és érdemi átalakulás nem áprilistól, hanem legfeljebb novembertől várható. Keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a köztestület vezetője leszögezte, haladéktalanul folytatni kell a béremelést, valamint azt is, jelentős ráfordítás nélkül nem valósulhat meg megfelelő sürgősségi betegellátás. Januárban egy háttérbeszélgetésen vázolta fel az egészségügyért felelős államtitkár a kórházi struktúra átalakításával kapcsolatos terveit. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, megyénként egy vezető kórház irányítaná valamennyi intézményt. Február végéig kell lezárni azokat az egyeztető tárgyalásokat, ahol az OEP, a GYEMSZI, az ÁNTSZ és az érintett menedzsmentek elosztják egymás között a feladatokat. A kórházak konszolidációja – amelyre hatvan milliárdot szánnak a költségvetésből – március végén esedékes, az új struktúra április elsejétől állna fel. Az egyeztetésekhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adja a módszertant, amelynek visszavonását javasolta az egészségügyi Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozata, és a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) is bírálta. Azt is jelezték, túl rövid az idő a kivitelezéshez. Szó nincs azonban áprilisi struktúraváltásról Éger István szerint, aki hivatkozva az államtitkársággal folytatott egyeztetésekre, úgy vélte legfeljebb novemberben lehet tényleges átalakulás. A most zajló megyei egyeztetéseket tényfeltáró sorozatnak, polémiának nevezte, amely a „tárca pénzszerző képességét erősíti”, és azt a célt szolgálja, hogy az ágazati vezetés a gazdasági döntéshozóknak is bizonyítsa, a biztonságos és fenntartható betegellátás érdekében több forrást kell biztosítani az egészségügynek. Április elseje az elnök szerint a tárgyalássorozat lezárásának, és a tanulságok összegzésének határideje. (A sajtótájékoztatót követően lapunk megkeresésére több szakember is úgy nyilatkozott, nem tudnak arról, hogy az államtitkárság az új rendszer felállásának határidejét áprilisról novemberre módosította volna.) Az OEP útmutatóját azonban a MOK sem tekinti koncepciónak, annak alapján nem oldható meg a struktúraváltás. Mint Éger István mondta, egyelőre nem ismertek az ágazati vezetés tervei azt illetően, hogyan csillapítanák az egészségügyben dolgozók elvándorlását, vagy mi módon folytatnák a 2012-ben megkezdett béremelést. Lapunk kérdésére válaszolva kifejtette azt is, az „Egészséges Magyarországért” elnevezésű, ágazati stratégia végleges, a kormány által elfogadott változatát, amelyet kedden reggel látott először, idő híján egyelőre nem tanulmányozta behatóan, azt azonban elismerte, az anyag tervezete nem adott választ ezekre a fontos kérdésekre. Pénz kell bérre, működésre A forráshiányt nem lehet a jelenlegi finanszírozási struktúrában konszolidálni, és az adósság újratermelődése sem akadályozható meg a HBCS és a TVK változtatása nélkül. Támogatandó, hogy a drága kórházi ellátást a járóbeteg ellátók és az egynapos sebészeti osztályok váltsák ki, ugyanakkor a javuló gazdasági környezet indokolná az ágazat GDP arányos részesedésének növekedését. A kamara számára elfogadhatatlan lenne, ha az átalakítás elbocsátásokkal járna, hangsúlyozta: egyetlen orvost vagy szakdolgozót sem veszíthet el az ágazat. Tiltakoznak az olyan durva beavatkozások ellen is, mint például egy dél-magyarországi trauma centrum ágyszámainak jelentős csökkentésének terve. Haladéktalanul folytatni kell a béremelést, amely a korábban befagyasztott mozgó bérek feloldásával lenne megoldható. Ez a döntéshozó számára politikai haszonnal járna, az egészségügyben dolgozóknak pedig azonnali fizetésemelést jelentene – mondta az elnök, azonban azt is hozzátette, a bérfelzárkóztatásra egyelőre ígéret sincs az államtitkárság részéről. Kérdésre azt is kifejtette, a kamara nem szakszervezet, semmiféle erőszakos lépést, sztrájkot, tüntetést nem szervezhet, és nem is támogat. Folyamatban van az alapellátási koncepció kialakítása, az új alapellátási törvény tételes egyeztetésére ígéretet kaptak az államtitkárságtól – folytatta Éger István. Az új jogszabály elfogadásával egyidejűleg ki kell vezetni a praxistörvény anyagi kárt és joghátrányt okozó passzusait. Súlyos szakmai hibának nevezete a komoly népegészségügyi jelentőségű fogászati alapellátás diszkriminálását, hiszen ezek a praxisok nem kapták meg azt a 130 ezer forintos fix díj emelést sem, amelyet a házi- és házi gyermekorvosoknak a napokban utalt el a pénztár, januárig visszamenőleg. A területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező praxisokat integrálni kellene a körzetekbe, megadva nekik a TEK-es kollégákat megillető jogokat és kötelezettségeket. Lépéskényszer sürgősséggel A MOK az elmúlt időszakban foglalkozott a sürgősségi betegellátás prehospitális és hospitális helyzetének elemzésével, amelynek apropóját az adta, hogy a MKSZ és a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesület (MSOTKE) tavaly decemberben közös állásfoglalást tett közzé a területet érintő égető gondjairól, és az azokra kínált megoldásokról. A kamara néhány ponton vitatja a dokumentumban foglaltakat – jelezte Éger István. Összefoglalóan elmondta, a mentés biztonságához és az egységes betegellátáshoz szükséges kapacitásokat az elmúlt időszakban kiszervezték, ezek máig hiányoznak a rendszerből, és megrendítették az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ). A szakemberhiány és a fluktuáció anyagi megbecsültség híján szinte kezelhetetlen. A MOK ezért szorgalmazza az OMSZ megerősítését, és hosszú távú szakmai koncepció elfogadását. Az alapellátás munkaidőn túli biztosítása a háziorvosi ügyeletek feladata kell legyen, ami nem csak szakmailag, de a lakosság egészségügyi műveltségét, képzettségét tekintve is indokolt – folytatta Éger István. Az orvosi ügyelet nem azonos a kórházi sürgősségi ellátással, feladata eltér ettől és a mentéstől egyaránt. Ezért nem szabad elvenni a háziorvosok kötelezettségét, hogy sürgős szükség esetén lakásukon lássák el a betegeket. A kamara álláspontja szerint a kijáró háziorvosi ügyelet nem „luxusszolgáltatás”, megszüntetése a páciensek ellátatlanságához vezetne. A sürgősségi betegellátó osztályokon (SBO) rezidensek, megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező orvosok igyekeznek helyt állni, ami arra utal, az SBO-k angolszász mintájú bevezetése nem átgondoltan történt és a magyar viszonyokra sem volt tekintettel. Így – különösen a kisebb, területi kórházakban ezek az osztályok az idő legnagyobb részében kifejezetten törvénysértő módon működnek. Mindeközben a lakosság nincs tisztában a sürgősség fogalmával, és elektív ellátásokért is az SBO-kon jelentkezik, ezért elengedhetetlen a társadalmi edukáció is, amelyet az iskolákban, a Nemzeti Alaptantervbe ágyazott egészségtan oktatással lehetne megoldani. Állásfoglalásában a MOK leszögezi, jelentős befektetés és ráfordítás nélkül a megfelelő sürgősségi ellátás nem valósítható meg. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-02-18