Támogatható és támogatandó az egészségügyért felelős államtitkár programja, a Magyar Orvosi Kamra (MOK) folyamatos részt vesz az egészségpolitikai kommunikációban, és tárgyalópartnere Zombor Gábornak, azonban a 1012-ben elkezdett bérfelzárkóztatást folytatni kell a járó- és fekvőbeteg ellátásban, mert ennek híján ismét erősödni fog a migráció, illetve a legjobb szakembereket elcsábíthatja a közellátástól a magánszektor. Többek között erről beszélt dr. Éger István azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, ahol elmondta, a hétvégén ünnepi küldöttközgyűlésükön, amelyet a MOK újjáalakulásának 25., köztestületté válásának 20. évfordulója alkalmából rendeznek, a környező országok orvosi kamaráinak képviselőin túl részt vesznek a hazai orvosszervezetek és orvosegyetemek vezetői, valamint az egészségügyért felelős államtitkár is. A MOK támogatja Zombor Gábor elképzeléseit, az alapellátás megerősítése nem csak szakmai, de gazdasági szempontból is jó lépés, ahogyan az államtitkár helyesen állította szembe Magyarország gazdasági állapotát a polgárok egészségügyi státuszával, rávilágítva a meglehetősen szembeötlő különbségekre. Azonban a MOK veszélyben látja a programot, hiszen a parlament már tárgyalja a jövő évi költségvetést, amelyben azonban nincs nyoma a tervek megvalósításához szükséges forrásoknak. A háziorvosi rendszer megerősítésével, a népegészségügyi feladatkörök kiszélesítésével várhatóan több beteg kerül majd a diagnosztikai, valamint a járó- és fekvőbeteg ellátókhoz, azonban ennek a háttérnek a stabilizálására egyelőre szintén nincsenek látható törekvések, pedig a biztonságos betegellátáshoz szükséges lenne a résszereplők közötti harmóniára. A finanszírozhatóság garantált tervezése a költségvetést készítőknek is elemi érdeke lenne. Erősödhet a migráció, és a közkórházak betegei azokat az egyelőre itthon maradó, legjobban képzett, tapasztalt szakorvosokat veszíthetik el, ha a kormány szándékai szerint is megerősítendő magánellátói szektor magasabb fizetésekkel elcsábítja a szakembereket a közellátásból. Így a minőségi ellátások csak a fizetőképes betegek számára lesznek elérhetőek, a szegényebbek pedig hátrányt szenvednek az egyre szűkülő közfinanszírozott ellátásban. Már nem is az uniós, hanem a hazai fizetések színvonalához kellene felzárkóztatni az orvosi és szakdolgozói béreket, akikhez a túlóradíjazás befagyasztásának feloldásával tetemes többletpénz jutna. Az életpályamodell kidolgozásával és elfogadásával sok éve adós az ágazati vezetés. Kérdésünkre, hogy egyetért-e azzal, hogy az ösztöndíjrendszerből kifutó rezidensek kapnak majd elsőként szakorvosi minimálbért, Éger úgy reagált, a több éve szakorvosként, adott esetben főorvosi státuszban dolgozó kollégák már most is kifejezetten nehezményezik, hogy kevesebbet keresnek, mint azok, akiket oktatnak, ami éles helyzeteket okoz a mindennapokban. Az ágazatban gazdasági és műszaki területeken dolgozó szakemberek bérének rendezését továbbra is elengedhetetlennek tartja és támogatja a kamara. Azonban Éger István kérdésre válaszolva azt is hozzátette, már az Országgyűlés elé terjesztették a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyére lépő Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, ami a gyógyítás költségeinek letisztítását is szolgálja. Úgy vélte, ezzel az érintett munkavállalók körében is lehetségessé válik a bérkompenzáció. Sandaság miatt sértettség Sanda bizalmatlansággal tekintenek a gazdasági döntéshozók az egészségügyre, ami miatt egyre nagyobb az értetlenség és sértettség a kollégákban – figyelmeztetett Éger István. Úgy vélte, az ágazatot meglehetősen szűk fókuszon keresztül szemlélő döntnököknek meg kellene hallgatniuk azokat az egészségügyre is specifikus rálátással és tapasztalatokkal bíró gazdasági szakembereknek a javaslatait, akiket egyelőre nem fogadnak el tárgyalópartnerként. A háziorvosokban is van félsz amiatt, hogy az infrastrukturális, majd 2016. január 1-től a bérköltségeik átvállalásával az alapellátás államosítására törekszik a kormány. Éger kiemelte: a MOK kérdésére mind szóban, mind írásban deklarálta az államtitkárság, hogy nincs ilyen szándéka a döntéshozónak, és a praxisjogi rendszeren sem kívánnak változtatni. A háziorvosok tevékenységét azonban az alapellátási törvénnyel több területen is szabályozni kell, az eLitMed.hu kérdésére válaszolva az elnök elmondta, a törvény tervezetét egyelőre nem ismerik, és annak részleteiről sem kaptak tájékoztatást. De a most benyújtott salátatörvényből is visszavonták azokat a módosító indítványokat, amelyekkel az új jogszabály bevezetését készítették volna elő, mégpedig azért, hogy 2015 első negyedévében koherens, egységes és használható alapellátási törvény születhessen. Jelezte, a kamra képviselteti magát azokon a fórumokon, amelyeket országszerte szervez az „Őszintén az egészségügyről” nevű akciószövetség, a beszélgetések jó feed back-et jelentenek a szervezők számára. A szövetséget a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) javaslatára a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ), a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ) és a MOK hozott létre, és közösen indították útjára a „Hogyan Tovább Magyar Egészségügy?” országos fórumsorozatot, amellyel jövő év februárjáig 12 nagyváros kórházait járják végig, hogy megismerjék az egészségügyben dolgozók véleményét, és minél hitelesebben tudják képviselni az ágazat közös érdekeit. Az első zárt körű megbeszélésre hétfőn került sor a nyíregyházi Jósa András Kórházban. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-11-27