TARTALOM

 VISSZA

 


Csalódott az ágazat


Csalódott az ágazat

| |
 

Soha ekkora csalódás nem érte az ágazatban dolgozókat, mint a 2010-es választásokat követően – mondta dr. Cser Ágnes a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) csütörtöki tanácskozásán, ahol dr. Éger István expozéját követően a NEK tagszervezetei az elmúlt két év ágazati politikáját is értékelték. Az ülés levezető elnöke, Poós Péter a nemrégiben felállt – ám egyelőre még mindig nem működő – Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (OBDK) kapcsán illúzióvesztésről beszélt, a Nemzeti Betegfórumot (NBF) pedig „kiüresedett gittegyletnek” nevezte. A NEK ülésén határozatot fogadtak el arról, hogy soron kívüli egyeztetést kezdeményeznek Orbán Viktorral, hogy közösen tekintsék át az elmúlt két év törvényalkotását.

Az egészségpolitika továbbra sem nemzetstratégiai ügy, az ágazat működésében a maradékelvűségé a főszerep. Az aktuálpolitikai érdekek és gazdasági szűkösség határozzák meg, így mind a betegek, mind pedig az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottsága folyamatosan nő – fogalmazott Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Az államosításról úgy vélekedett, az nem segített a kórházakon, hiszen az intézmények adósságállománya újratermelődik, ellenben a nagyobb szervezetből eredő bürokrácia a működésüket akadályozza. Nem állítja meg az ágazatot megbénító elvándorlást a bérek emelése – ezt a vélekedését számokkal támasztotta alá a MOK elnöke az ülésen.

A szakdolgozók helyzetét nehezítő jogszabályokat az új kurzus gyorsan felszámolta a törvénymódosításokkal – értékelte az elmúlt két év egészségpolitikai eseményeit Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Üdvözölte, hogy az állam megerősítette saját felelősségét a szakképzésben, ugyanakkor itt is érződik, hogy szakmapolitikai kérdésekben is a Nemzetgazdasági Minisztériumé a főszerep. További kritikaként fogalmazta meg, hogy a minimumfeltételek meghatározása egyéni, szakmacsoportos lobbi mentén történik, s ez a szakdolgozók foglalkoztatását is negatívan befolyásolja.

Elismerően szólt viszont a béremelésről, ám megjegyezte: a dolgozók érdekeinek képviselete első sorban szakszervezeti feladat, ennek ellenére a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ-EDDSZ) képviselői bár jelen voltak az egészségügyért felelős államtitkárral folytatott bértárgyalásokon, ám ott nem képviselték markánsan álláspontjukat.

Erre reagálva Cser Ágnes, az MSZ-EDDSZ elnöke a NEK ülését követő sajtótájékoztatón úgy reagált, hogy a szakszervezet vezetőségét megkerülve egy vidéki tagjukat kérté fel részvételre a tárgyalásokon. Hozzáfűzte azt is, „elképesztő, amit az államtitkárság megenged magának a szakszervezetekkel szemben”. Jelezte, a bértárgyalások kapcsán is több ízben kezdeményezte Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács (EüÉT) összehívását – ennek érdekében a legfőbb ügyészhez is beadvánnyal folyamodott –, erre azonban annak ellenére nem került sor, hogy törvény is előírja az egyeztetéseket. A minisztériumba azonban csak a „nekik tetsző” szervezeteket hívták meg, ami az elnök szerint azért történt, „mert könnyebb a kötelező kamarai tagsággal rövid pórázon tartani a dolgozókat”.

Felszámolja a szolidaritás elvén alapuló társadalombiztosítási rendszert a kormány, annak ellenére, hogy kampányában éppen az ellenkezőjét ígérte az akkor még ellenzéki Orbán Viktor. A kormányfő korábban személyesen is részt vett a NEK ülésén, ahol kijelentette, a társadalom érdekében nem lehet letérni a társadalombiztosítás útjáról, a kétharmados többség birtokában azonban éppen az ezt a rendszert biztosító és védő törvényeket módosítanak és határozatokat helyeznek hatályon kívül. Cser Ágnes azt is hozzátette, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felszámolásának lehetséges terveiről ő is csak a sajtóból értesült, éppen ezért ezzel kapcsolatban nem kívánt konkrét kijelentéseket tenni.

Csalódottak a betegszervezetek képviselői is – erről már Poós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke, mint a Kerekasztal ülésének levezetője szólt a sajtótájékoztatón. Bár nem hullattak könnyeket az Egészségbiztosítási Felügyelet és a Nemzeti Egészségügyi Tanács felszámolása miatt, ám hiába ígérte akkor az egészségügyért felelős államtitkár a NBF létrehozását, az a mai napig nem állt fel. Tavaly óta néhány informális egyeztetés történt, most pedig körvonalazódik egy jogszabálytervezet, amely azonban a betegszervezetek ajánlásait nem tartalmazza, nincsenek benne garanciák, és ennek alapján az NBF „kiüresedett gittegylet lenne”.

Egy éves késlekedéssel állt fel – és egyelőre a mai napig sem működik – az OBDK. Poós Péter elmondta, korábban abban reménykedtek, hogy a Központ egy erős, hatósági jogkörökkel is felruházott intézmény lesz. Jóhiszeműségük azonban hiábavaló volt, hiszen az OBDK nem szolgálja a betegek jogainak érvényesülését.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-28


Kulcsszavak

NEK, OBDK, Nemzeti Betegfórum, MSZ-EDDSZ

Kapcsolódó anyagok

A fluoropirimidinek melletti kardiotoxicitás

Kérgi területek közti kapcsoltság és másodlagos generalizációra való hajlam

Elfogadható-e az elfogadhatatlan? - Michael Haneke: Szerelem

Az extracelluláris mátrix, a kollagének és biomarkereik jelentősége a hypertonia kifejlődésében és előrejelzésében, a legújabb irodalmi adatok tükrében

A CONADPER-HU program eredményei: vérnyomáscsökkentés, célvérnyomás-elérés, a célvérnyomást befolyásoló tényezők, a gyógyszeres kezelés jellemzői

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

Tovább


Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer

Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI (Systeme International d'Unites), amelynek alapegységei mostantól természeti/technikai állandókhoz vannak kötve.

Tovább


AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Csalódott az ágazat