TARTALOM

 VISSZA

 


Csalódott az ágazat


Csalódott az ágazat

| |
 

Soha ekkora csalódás nem érte az ágazatban dolgozókat, mint a 2010-es választásokat követően – mondta dr. Cser Ágnes a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) csütörtöki tanácskozásán, ahol dr. Éger István expozéját követően a NEK tagszervezetei az elmúlt két év ágazati politikáját is értékelték. Az ülés levezető elnöke, Poós Péter a nemrégiben felállt – ám egyelőre még mindig nem működő – Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (OBDK) kapcsán illúzióvesztésről beszélt, a Nemzeti Betegfórumot (NBF) pedig „kiüresedett gittegyletnek” nevezte. A NEK ülésén határozatot fogadtak el arról, hogy soron kívüli egyeztetést kezdeményeznek Orbán Viktorral, hogy közösen tekintsék át az elmúlt két év törvényalkotását.

Az egészségpolitika továbbra sem nemzetstratégiai ügy, az ágazat működésében a maradékelvűségé a főszerep. Az aktuálpolitikai érdekek és gazdasági szűkösség határozzák meg, így mind a betegek, mind pedig az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottsága folyamatosan nő – fogalmazott Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Az államosításról úgy vélekedett, az nem segített a kórházakon, hiszen az intézmények adósságállománya újratermelődik, ellenben a nagyobb szervezetből eredő bürokrácia a működésüket akadályozza. Nem állítja meg az ágazatot megbénító elvándorlást a bérek emelése – ezt a vélekedését számokkal támasztotta alá a MOK elnöke az ülésen.

A szakdolgozók helyzetét nehezítő jogszabályokat az új kurzus gyorsan felszámolta a törvénymódosításokkal – értékelte az elmúlt két év egészségpolitikai eseményeit Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Üdvözölte, hogy az állam megerősítette saját felelősségét a szakképzésben, ugyanakkor itt is érződik, hogy szakmapolitikai kérdésekben is a Nemzetgazdasági Minisztériumé a főszerep. További kritikaként fogalmazta meg, hogy a minimumfeltételek meghatározása egyéni, szakmacsoportos lobbi mentén történik, s ez a szakdolgozók foglalkoztatását is negatívan befolyásolja.

Elismerően szólt viszont a béremelésről, ám megjegyezte: a dolgozók érdekeinek képviselete első sorban szakszervezeti feladat, ennek ellenére a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ-EDDSZ) képviselői bár jelen voltak az egészségügyért felelős államtitkárral folytatott bértárgyalásokon, ám ott nem képviselték markánsan álláspontjukat.

Erre reagálva Cser Ágnes, az MSZ-EDDSZ elnöke a NEK ülését követő sajtótájékoztatón úgy reagált, hogy a szakszervezet vezetőségét megkerülve egy vidéki tagjukat kérté fel részvételre a tárgyalásokon. Hozzáfűzte azt is, „elképesztő, amit az államtitkárság megenged magának a szakszervezetekkel szemben”. Jelezte, a bértárgyalások kapcsán is több ízben kezdeményezte Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács (EüÉT) összehívását – ennek érdekében a legfőbb ügyészhez is beadvánnyal folyamodott –, erre azonban annak ellenére nem került sor, hogy törvény is előírja az egyeztetéseket. A minisztériumba azonban csak a „nekik tetsző” szervezeteket hívták meg, ami az elnök szerint azért történt, „mert könnyebb a kötelező kamarai tagsággal rövid pórázon tartani a dolgozókat”.

Felszámolja a szolidaritás elvén alapuló társadalombiztosítási rendszert a kormány, annak ellenére, hogy kampányában éppen az ellenkezőjét ígérte az akkor még ellenzéki Orbán Viktor. A kormányfő korábban személyesen is részt vett a NEK ülésén, ahol kijelentette, a társadalom érdekében nem lehet letérni a társadalombiztosítás útjáról, a kétharmados többség birtokában azonban éppen az ezt a rendszert biztosító és védő törvényeket módosítanak és határozatokat helyeznek hatályon kívül. Cser Ágnes azt is hozzátette, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felszámolásának lehetséges terveiről ő is csak a sajtóból értesült, éppen ezért ezzel kapcsolatban nem kívánt konkrét kijelentéseket tenni.

Csalódottak a betegszervezetek képviselői is – erről már Poós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke, mint a Kerekasztal ülésének levezetője szólt a sajtótájékoztatón. Bár nem hullattak könnyeket az Egészségbiztosítási Felügyelet és a Nemzeti Egészségügyi Tanács felszámolása miatt, ám hiába ígérte akkor az egészségügyért felelős államtitkár a NBF létrehozását, az a mai napig nem állt fel. Tavaly óta néhány informális egyeztetés történt, most pedig körvonalazódik egy jogszabálytervezet, amely azonban a betegszervezetek ajánlásait nem tartalmazza, nincsenek benne garanciák, és ennek alapján az NBF „kiüresedett gittegylet lenne”.

Egy éves késlekedéssel állt fel – és egyelőre a mai napig sem működik – az OBDK. Poós Péter elmondta, korábban abban reménykedtek, hogy a Központ egy erős, hatósági jogkörökkel is felruházott intézmény lesz. Jóhiszeműségük azonban hiábavaló volt, hiszen az OBDK nem szolgálja a betegek jogainak érvényesülését.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-28


Kulcsszavak

NEK, OBDK, Nemzeti Betegfórum, MSZ-EDDSZ

Kapcsolódó anyagok

Neurofiziológiai agyújraélesztés

A fluoropirimidinek melletti kardiotoxicitás

Kérgi területek közti kapcsoltság és másodlagos generalizációra való hajlam

Elfogadható-e az elfogadhatatlan? - Michael Haneke: Szerelem

Az extracelluláris mátrix, a kollagének és biomarkereik jelentősége a hypertonia kifejlődésében és előrejelzésében, a legújabb irodalmi adatok tükrében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Tovább


2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Csalódott az ágazat