TARTALOM

 VISSZA

 


Béremelés: szakdolgozói reklamáció


Béremelés: szakdolgozói reklamáció

| |
 

Bár az elmúlt tíz év legnagyobb arányú béremelése érkezett meg a szakdolgozók számlájára augusztus elején, sokhelyütt feszültségeket okozott a növekmények közötti differencia. Míg a dolgozók 80 százaléka elégedett volt a béremelés mértékével, addig vannak, akik okkal zúgolódnak.

A szakmai szervezetekkel egyeztetve alakítottuk ki a béremelést lehetővé tévő jogszabályt – hangsúlyozza továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) egészségügyért felelős államtitkársága. Ám a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, dr. Balogh Zoltán azt mondja: a törvénybe olyan változások kerültek, amelyekről a korábbi egyeztetéseken és tárgyalásokon nem volt szó, és a kamara javaslataiban nem szerepelt.

Az elmúlt két év jogalkotási gyakorlatának ismeretében az sem lenne kivitelezhetetlen, hogy még idén orvosolja az egészségügyért felelős államtitkárság és a kormány azokat a hibákat, amelyeket a szakdolgozói bértáblát is magában foglaló törvény tartalmaz – vélekedik Balogh Zoltán. A szakdolgozói képviselet egy hónapja jelezte az egészségügyért felelős Szócska Miklósnak, hogy problémákat és feszültségeket okozhat, hogy nem a MESZK által javasolt bértábla került elfogadásra a Parlamentben.

A legtöbb keserű visszajelzés az ágazatban felsőfokú, egészségügyi végzettséggel dolgozó munkavállalóktól érkezett. Ők ugyanis csupán 3000-6000 forint körüli kiegészítésben részesültek, köztük olyanok is, akik több évtizede tevékenykednek a gyógyításban. A jellemzően F, G és H kategóriákba sorolt szakdolgozók sokhelyütt olyan, egyéb, nem egészségügyi diplomával, főiskolai oklevéllel rendelkező kollégával dolgoznak együtt, akik 30 ezer forinttal vihettek haza többet. Balogh Zoltán azt mondja, ezzel a különbségtétellel ők is csak a törvény szövegében szembesültek, a minisztérium kérésére kidolgozott javaslatukban pedig ez nem szerepelt. Diplomás szakdolgozóiknak 25-30 ezer forintnyi béremelést javasoltak.

Míg az egészségpolitikusok azzal is indokolják az egészségügyi felső és középfokú végzettségűek béremelése közötti differenciát, hogy náluk eleve nagy volt az eltérés az alapbérben, a kamara elnöke azt mondja, a minimálbér emelésével egyre inkább eltűnt a diplomások javára mutatkozó többlet. Január 1-én egy pályakezdő, középfokú szakképesítést szerzett ápoló bruttó 108 ezer forintot kapott, addig főiskoláról kikerülő, frissen munkába álló kolléga 124.500 forintot keresett.

A szektorsemlegesség ígéretét sem sikerült érvényesíteni a törvényben, ami nem csak a MESZK, hanem a Magyar Orvosi Kamara szerint is nagy probléma. Balogh Zoltán többek között az ózdi és a várpalotai kórházakat említi, ahol senki nem kapott emelést, hiába látnak el ugyanúgy OEP által finanszírozott közfeladatot, mint az állam által felügyelt intézményekben dolgozók.

Bár az államtitkárság előre bejelentette, hogy ebben az évben nem részesülnek béremelésben az alapellátásban dolgozók, a MESZK ezt továbbra is nehezményezi. Míg az államtitkárság a tavaly, december végén a háziorvosi praxisoknak juttatott 3,5 milliárd forintos kiegészítésre hivatkozva tartja ezt elfogadható lépésnek, addig a szakdolgozói kamara korábbi felmérése arra utal, ebből a pénzből nem részesült az asszisztencia.

Bár ez az összeg praxisonként 700-800 ezer forintnyi többletet jelentett, a szakdolgozók csupán 20 százalékának jutott belőle egyhavi bérnek megfelelő többlet, sokaknál azonban csak egyszeri, félhavi fizetés kiegészítésre futotta. A praxisok háromnegyedében a szakdolgozók egyetlen fillért sem kaptak. Bár ígérik az alapellátásban tevékenykedők bérének emelését is, Balogh Zoltán szerint annak ellenőrzése, hogy valóban meg is kapják a dolgozók, elég nehézkes.

Ahogyan nem csökkenti a migrációs kedvet az orvosok körében sem a béremelés ígérete az orvoskamara szerint, úgy egyelőre nem érzékelhető a pályaelhagyók, külföldön munkát keresők számának csökkenése a szakdolgozók körében sem – mondja Balogh Zoltán.

Javaslatait és kifogásait levélben juttatta el a MESZK az egészségügyért felelős államtitkárnak. Érdeklődésünkre az államtitkárságról azt közölték, a „levelet megkaptuk, válaszolni fogunk rá”, de hozzátették azt is, a béremelés a MESZK javaslatai szerint történt, „a szakdolgozói bértáblát is tartalmazó jogszabály módosítása nincs napirenden.”

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-08-16


Kulcsszavak

MESZK, béremelés, migráció

Kapcsolódó anyagok

MESZK díjak 2019

A szakminisztériumhoz került a szakképzés

Kitartás, professzionalizmus, összetartás kell a jó hírnévhez

Kihívások vonzásában

Fókuszban a „Megelőzés éve 2018-2019” - A szűrővizsgálat életet menthet!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


Béremelés: szakdolgozói reklamáció