Az orvosoknak hivatásuk van, sem nem kereskedők, sem nem iparosok – jegyezte meg felháborodva Éger István a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen az MSZKSZ Kövér Lászlóhoz, mint a Magyar Országgyűlés elnökéhez írott levelét mutatták be. Ebben kérik annak a januárban életbelépett, a gazdasági kamarákról szóló törvénynek a módosítását, amely minden egyéni és társas vállalkozót regisztrációra, és regisztrációs díj megfizetésére kötelez. Az ötezer forintos díjat minden évben március 1-ig kell megfizetni, évente megújítva a lajstromba vételt a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaráknál.

A törvényt tavaly decemberben, egyéni képviselői indítványként került a Parlament elé, ezzel kizárták a hivatásrendeket a véleményezésből, ezért most ezúton kell tiltakoznunk – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, az MSZKSZ soros vezetője. Sérelmezte azt is, hogy korábban szorosan együttműködtek és több ízben tárgyaltak a Magyar Kereskedelmi Iparkamara (MKIK) vezetőségével, akik soha nem említették meg, hogy a szakmai testületek tagjait ilyen súlyosan érintő törvény készül.

Múlt heti ülésén az MSZKSZ úgy döntött, a szabályozás módosítását kezdeményezi úgy, hogy mindazok, akik számára amúgy is kötelező szakmai kamarai tagságot ír elő a törvény munkájuk elvégzéséhez, mentesülhessenek a regisztráció alól. A jogszabály egyébként akár arra is lehetőséget biztosít, hogy a jövőben kötelezővé tegyék a belépést az iparkamarába.

A MOK tagok mintegy felét érinti a jogszabály, így hozzávetőlegesen 80-100 millió forint bevételre számíthatna tőlük az MKIK – mondta Éger István, aki érthetetlennek tartotta, hogy miért kell évente ismételni a regisztrációt a vállalkozóként vagy magánrendelőben dolgozó kollégáknak.

Szakdolgozói körökből 30 millió forint jöhet össze a regisztrációs díjakból, hiszen nővérek, logopédusok, vagy fizikoterapeuták sokasága dolgozik vállalkozóként – összegezte Balogh Zoltán, aki azt is hozzátette, minden hivatásrendi kamaránál van nyilvántartás, így fölösleges a törvényből eredő kétszeres jegyzés.

Már megint nélkülünk döntöttek – ezt már Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke mondta, miután megjegyezte, a gyógyszerészek, gyógyszertárak tevékenysége sem tartozik az iparkamara alá. Figyelmeztetett arra is, hogy a patikusokat már amúgy is megterhelték, hiszen a helyi adókról szóló törvény módosításával idén megszűnt az egészségügyi intézmények mentessége a helyben kivethető közterhek alól. Ez utóbbi többszázezer forintos plusz költséget jelenthet a patikáknak.

Egyébként aki nem fizeti be az ötezer forintos regisztrációs díjat február végéig, attól adók módjára hajtható be.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-02-07

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Tovább

Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

Tovább

Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Tovább

Akár egy éven belül hatékonyabbá lehetne tenni a gyógyszerkasszát

A versenygazdaság, de elsősorban a betegek életkilátásainak javítását célozza az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének legújabb, hárompontos javaslatcsomagja. Mert miközben a gyógyszer innováció forradalmát éljük, ennek hasznát a kelleténél sokkal kevésbé élvezhetjük itthon. Elsősorban a gyógyszerre fordított kiadások sokkal hatékonyabb, eredményesebb kihasználására tesznek ajánlásokat, de szorgalmazzák azt is, hogy a gyógyszeripar által fizetett adók az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeljék.

Tovább