Nem csak tisztességtelen, de a betegbiztonságot is veszélyeztetik azok a magán egészségügyi szolgáltatói reklámok és hirdetések, amelyek a leendő páciensek tájékozatlanságát kihasználva, sokszor kizárólag az alacsony árakra, kuponakciókra alapoznak – hívta fel a figyelmet szerdai, közös sajtótájékoztatóján a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magánorvosok Országos Szövetsége (MOOSZ). A MOK elnöke, dr. Éger István szerint a Kamara Etikai Kódexe korábban megfelelően és szigorúan koordinálta ezt a területet, ám a piac túlzott liberalizációja felülírta a szabályozást. Most törvényalkotást szorgalmazva az ágazati miniszterhez fordulnak. Az egyre hosszabb várólisták, a diagnosztikához való rossz hozzáférés, a közfinanszírozott ellátás problémái miatt a betegek egyre gyakrabban keresnek kiutat a magánellátóknál, így ezek piaca egyre szélesedik. A Kamara a MOOSZ és a Magyar Fogorvosok Egyesületének (MFE) tagjai köréből is egyre több jelzés érkezett, hogy egyes magánszolgáltatók tisztességtelen, sértő, sok esetben a valótlanság határát súroló állításokkal, kuponkedvezményekkel, akciókkal igyekeznek magukhoz csábítani a „vevőket”. Ezek a promóciók a betegek veszélyeztetése mellett az orvosokat is sértik, hiszen hitelüket és a magánellátásba vetett bizalmat is rongálja. Szigorú etikai kódexben szabályozta korábban tagjai körében a köztestület a reklámozási lehetőségeket, ám ennek ajánlásait a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2006-ban felülbírálta, hirdetésetikai tekintetben megváltoztatta – mondta Éger István, hozzátéve, hogy az elmúlt évek egyre liberálisabb gondolkodásmódja, az európai versenyszabályzatok túlzott akceptálása is a kielégítő köztestületi reklámszabályozás ellen hatnak. Kuponáron egészséget A finanszírozási olló nyílása miatt világtendencia, hogy a betegek egyre nagyobb számban keresik a magánellátókat – mondta a sajtótájékoztatón dr. Kovács János a MOOSZ elnöke, aki szerint a pácienseknek a promóciókban használt etikátlan, jogszerűtlen elemekre hagyatkozva, valós tudás nélkül kell szolgáltatót választaniuk. A szolgáltatók közötti versenyt nem határozhatja meg csupán a beavatkozás ára, annak alapvető mércéje a sikeresség, s erről a beteg csak a megfelelő ismeretek birtokában tud dönteni. Különösen károsak a kuponakciók keretében, dömpingáron, a bekerülési költség alatt kínált ellátások, hiszen „kuponáron nem lehet egészséget vásárolni”. Az elnök szerint kérdés az is, vajon erkölcsös-e „a buszok oldalán, vagy a bontott csirke mellett” gyógyító szolgáltatást kínálni. A magánszolgáltatók minőségellenőrzése nem megoldott hazánkban, bár a szakfelügyeleti rendszer ezt elláthatná, ám azt szétverték – mondta kérdésre válaszolva a MOK elnöke. Fejtörést okozott a kamarának az is, hogy ma, amikor az orvosok megélhetése kérdőjeles, frissen végzett, tapasztalatokat nem szerzett szakorvosok vajon nyithatnak-e magánrendelőt? Bár azt elfogadják, hogy az orvosi tevékenység bizonyos szempontból piaci tevékenység, így reklámozható is, de csak tárgy- és tényszerű, visszafogott, más szolgáltatók hitelét nem rontó hirdetéseket engedélyezné tagjai körében a MOK. Ezért Etikai Kódexükben nagyobb teret adnának a reklámok szabályozásához. Azonban mivel ezt csak tagjaik esetében érvényesíthetnék, nem vonatkozhat azokra a magán egészségügyi ellátást kínáló szolgáltatókra, amelyek vezetői nem orvosok. Ezért a MOK elnöke szerint új törvényre is szükség van, ennek érdekében a múlt héten levélben fordultak Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez, dr. Kovács Józsefhez, a Parlament Egészségügyi Bizottsága, valamint dr. Juhász Miklóshoz, a GVH elnökéhez. A jogszabályi változtatás első sorban a nem orvos magánklinika vezetők szankcionálását célozza, hiszen rájuk nem vonatkozik a szakmai kódex, amely csak az orvoskamarai tagokra lehet érvényes. Lapunk kérdésére válaszolva Éger István azt is elmondta, sértő reklámetikai magatartás esetén büntetés kiszabását szorgalmazzák, ami súlyos, vagy ismétlődő esetben akár a szolgáltatásból való kizárást is eredményezheti. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-04-03