Standardok alapján akkreditálnák a kórházakat, járóbeteg-ellátókat és a közforgalmú gyógyszertárakat. Erre egy 950 millió forintos uniós pályázat biztosít keretet, a forrásból először hat intézmény részvételével pilot program indul, amely során a megfelelő standardokat állítják fel, jövőre pedig ötven fekvő- és járóbetegellátó, valamint közforgalmú gyógyszertár jelentkezhet akkreditációra. A pályázatot a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) gondnokolja, honlapján már jövő héten megjelennek a kiírások, amelyekben standardfejlesztőket, felülvizsgálókat és oktatókat keresnek a programhoz.

A projekt már idén elindul, a megvalósítási időszak 24 hónap, ezután még öt évig működtetni kell a programot. Erre már nem biztosít forrásokat az Unió, ám a vállalt feladatokat továbbra is el kell látni – mutatta be az ütemtervet dr. Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának programvezetője a huszadik alkalommal megrendezett Betegbiztonsági Fórumon, csütörtökön. A Magyar Kórházszövetséggel, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetséggel, valamint a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködésben kialakított program első lépéseként a standardfejlesztéshez keresnek szakembereket.

Távmunkában, részállású munkatársként foglalkoztatná a GYEMSZI azt a 25 standardfejlesztőt, akik az ország bármely pontjáról már a jövő héten jelentkezhetnek az Intézet honlapjára felkerülő kiírásra, ha rendelkeznek egészségügyi intézményben szerzett gyakorlati, szakmai tapasztalatokkal és felsőfokú végzettségük van. Vizsgával záruló ingyenes képzés után a standardfejlesztő teamekben kapnának feladatokat, egy pályázó több csoport munkájában is részt vehet. Ezek a teamek dolgoznák ki azt standard- és szabályrendszert, amelynek az akkreditáló intézményeknek meg kell felelniük.

A teljesíthetetlen és könnyen teljesíthető standardok vizsgálata, az okok elemzése lesz a feladata többek között a felülvizsgálóknak, akik később a standardokon alapuló működés megfelelőségét ellenőrzik az intézményekben. Három főállású kolléga a program nyolcadik, további három pedig a 22. hónaptól csatlakozna a munkához. Őket a második év végéig bekapcsolódó 100 részállású felülvizsgáló segítené, akik a projekt második ütemében vennének részt.

A pilotprogramba hat, kizárólag Pest megyei és fővárosi intézmény jelentkezését várják jövő év elején. Egyetemi klinika, megyei kórház, krónikus osztály és kisebb fekvőbeteg-, valamint egy járóbeteg-ellátó kerülhet be pályázat útján a mintaprojektbe, ám ezek – hiába feleltek meg a standardoknak – nem kaphatnak akkreditációt. Ahhoz csak az az ötven intézmény juthat hozzá ingyen, amelyek a 2013 közepén megjelenő pályázaton nyernek, hiszen a Közép-magyarországi Régiót az Uniós forrásokból kizárták. Az ország többi ellátójának már fizetnie kell az akkreditációért.


A betegellátás biztonságát szolgálná első sorban a rendszer, de a hatékonyság, az eredményesség és az átláthatóság is cél a meghatározott standardokra épülő, a szervezetek működését szabályozó akkreditációban, amelynek a már létező irányelvek figyelembevételével kell működnie. A standardok azokat a folyamatokat szabályozzák, amelyek a betegeket érintik, nem vizsgálják tehát a műszaki, vagy az egyéb háttérfeladatok rendszerét. A főbb elemek a Menedzserképző Központban több éve futó NEVES Program tapasztalataira építenek. Ám a standardok nem csak a betegbiztonság megerősítését szolgálják majd, hanem az orvosok, ápolók, szakdolgozók védelmét is, hiszen a szabályozott rendszerben mindenki pontosan fogja tudni feladatait, hatásköreit, így kisebb a hibázás lehetősége is.

A standardokon alapuló működés elismerésére külön módszertant dolgoznának ki az alap-, a járó- és a fekvőbeteg ellátók számára, a standardrendszerek nem nemzetközi vonatkozásúak, hanem az adott országra jellemzőek. Külön ügyelnek majd arra, hogy a folyamat a lehető legkevesebb adminisztrációval járjon, s az informatikai hátteret is biztosítják hozzá – ígéri Belicza Éva.

Önkéntes lesz az akkreditáció – amely nem azonos a már most is létező tanúsítványokkal –, ám elképzelhető, később kötelezővé teszik az egészségügyi szolgáltatók számára. Legalábbis ezt támogatná az egészségügyért felelős államtitkárság és a GYEMSZI is, erre utalhat az is, hogy az Egészségügyi Törvény nyári módosításába az egészségügyi szolgáltatók standardokon alapuló felülvizsgálatának lehetősége bekerült.

Ha a politika támogatja a kezdeményezést, az leginkább az ösztönzők törvényi bevezetését tenné lehetővé. Anyagi előnyt jelenthetne az akkreditáció megléte a felelősségbiztosítási szerződések megkötésekor, vagy megszűnhetnének bizonyos ellenőrzések, de a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatain is csak olyan intézmények vehetnének részt, amelyek rendelkeznek akkreditációs igazolással.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-10-12