Kiszolgáltatottságban tarja az orvost és a beteget, torzítja a bizalmi viszonyt, amely a gyógyítás alapja – vélekedtek a hálapénzről annak a szerdai, budapesti fórumnak a résztvevői, amelyet a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) szervezett. Demonstrálva, hogy a jelen rendszerrel baj van, nem csak az orvosszervezetek, hanem szokatlan módon a gyógyszergyártók képviselői is elfogadták a meghívást a Hála-Pénz - hálát a betegtől pénzt az államtól - Kampány sajtóeseményére. Végül ismét a több évtizedes felhívás kapott hangsúlyt a rendezvényen: több pénz kell az ágazatnak, és magasabb fizetések az orvosoknak. Miért nem történt rendszerváltás az egészségügyben? – tette fel a kérdést dr. Dénes Tamás, az MRSZ elnöke. Úgy vélte, az elmúlt évtizedek mindenkori döntéshozóinak hibája, hogy nem szűnt meg az a kiszolgáltatottság, amelyben a hálapénz tartja mind az orvost, mind pedig a beteget, holott a kutatások azt igazolják, hogy valamennyien elutasítják a paraszolvencia rendszerét. Az orvosmigráció egyik oka a hálapénz, s bár a béremeléseknek köszönhetően csillapodott az elvándorlás, de továbbra is kritikus a szakorvoshiány. Mint mondta, a Rezidens Szövetség, együttműködésben több ágazati szervezettel, olyan javaslatokon dolgozik, amelyek lehetővé teszik, hogy kivezessék a rendszerből a hálapénzt, de megjegyezte azt is, nehéz helyzetben van ma Magyarországon az az orvos, aki nem fogad el paraszolvenciát. Nem kérnek lehetetlent az elnök szerint, amikor 300 ezer forintban határoznák meg a kezdő orvosok fizetését, amely egyébként nagyjából annyi, amennyit ma egy rezidens a különféle hiányszakmás pótlékokkal, ösztöndíjakkal megkaphat –folytatta Dénes Tamás. Ugyanakkor nem látják a hosszú távú terveket arra, mi történik például az ösztöndíjak lejártával. Az orvosi életpályamodell bevezetése mellett az egészségügy GDP arányos részesedésének növelésében látja a megoldást dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, aki szerint az idei költségvetésből példátlanul kevés jutott az ágazatnak, és a jövő évi büdzsé tervezése sem kecsegtet forrástöbblettel. Elmondta azt is, hogy míg 3,5 évvel ezelőtt az alapellátás megerősítését tűzték ki célul a döntéshozók, a háziorvosi rendszer máig is az „ígéretekből él”. Úgy vélte, az alapellátóknak a jelenlegi 88 milliárd forint kétszeresére lenne szüksége a megfelelő működéshez, míg az egészségügy 800 milliárd forintos részesedését a másfélszeresére kellene emelni. Baj lenne, ha most betiltanák Soha nem fogadtam el hálapénzt, s bár nem könnyű, de sokan vannak ezen az úton – kezdte személyes felütéssel dr. Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója, aki kezdő orvosként azért döntött ekként, mert úgy érezte, ettől sérülne a közte és betegei között a bizalmi viszony. Úgy vélte, rendszerszinten nem lehet fellépni a hálapénz ellen mindaddig, amíg az orvosok fizetése nem emelkedik elfogadható szintre, egy esetleges erőteljes tiltás a jelenlegi helyzetben azonban működési problémákat okozna. A paraszolvencia elleni küzdelem egyik fontos lépése az elmúlt két év bérpolitikája, ugyanakkor Velkey György felhívta a figyelmet arra, hogy rendezetlen maradt a mozgóbérek kérdésköre, és az intézmények műszaki, gazdasági dolgozói kimaradtak s fizetésemelésből. Szintén a hálapénz rendszerének felszámolását segítette a kapacitások kitisztítása, a progresszivitási szintek kialakítása, a betegutak megalapozása. Ugyanakkor innen el kell jutni a társadalombiztosítási alapcsomag meghatározásáig, hiszen a beteg most a paraszolvenciával igyekszik extra szolgáltatásokat „vásárolni” az ellátórendszerben. A kórházaknak évente 60-80 milliárd forinttal több pénzre lenne szükségük, a mozgóbérek rendezésére 17-18 milliárd forint kellene, míg a béremelésekre, egyéb juttatásokra 25-30 milliárd forintos többlet lenne reális – fejtette ki álláspontját már a Magyar Kórházszövetség elnökeként Velkey. Jelentős, átlagosan 106 ezer forintos béremelést kaptak az orvosok az elmúlt időszakban, ugyanakkor a GDP arányosan négy százalék alatti egészségügyi büdzsé nem elegendő az ellátórendszer fenntartásához – ezt már dr. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke mondta. Szerinte a kezdő orvosoknak a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér másfélszeresét, míg a szakorvosoknak ennek háromszorosát kellene megkapniuk fizetésként. A legfontosabb feladatnak viszont az elvándorolt szakorvosgárda visszacsábítását, a szakmai perspektíva biztosítását tartotta, mert az intézményekben – különösen vidéken – kevés a fiatal, és sokan továbbra is külföldi munkavállalásban gondolkodnak. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-09-26