| |

Papp Magor

– Ha a tárgyalások nem vezettek eredményre, jöhet a „zsarolás”?

– Az országjárás nem zsarolás, hanem lelkiismereti kérdés. Másfél évig türelmesen segítettük a munkafolyamatokat, de bármennyit is tárgyalunk, a hosszú távú itthon maradást reprezentáló lépések nem történtek. A mi motivációnk az, hogy itthon maradhassunk, és a magyar betegeket gyógyíthassuk. Számunkra egyébként nem büszkeségi kérdés, hogy leüljünk-e az államtitkársággal tárgyalni, mindig segítettük a munkájukat, ezután is azt tesszük.

– Az orvosi kamara elnöke nemrégiben a nemzetgazdasági miniszternél járt. Önök is felkeresik?

– Háttéregyeztetéseket nem csak az egészségügyi államtitkársággal, hanem más kormányzati szervekkel is folytatunk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az egészségügy összeomlását. Persze kormányzati mandátuma és felelőssége az ágazatot illetően az államtitkárságnak van, igazából nem a mi feladatunk, hogy bemutassuk a problémákat a kormánynak.

– Az elmúlt egy hét országjárásának vannak érezhető hatásai?

– Igen, bár maga az adminisztrációs folyamat kicsit lassabb, hiszen postán érkeznek meg a felmondások. De az aktivitás mindenképpen arra mutat, hogy van hatása a felhívásunknak, mozdul az orvostársadalom. Nem csak a rezidensek, hanem főorvosok, tapasztalt szakorvosok is nagy számban jönnek el a gyűlésekre, úgyhogy bizakodóak vagyunk. Elérkezett az idő, hogy összefogjunk.

– Nem lehetnének egy kicsit nagyobb türelemmel?

– Másfél éve türelmesen vár az ágazat. Az a baj, hogy még ígéretet sem kapunk, nincs kilátásban semmilyen érdemi változás. A tervek szerint például kiemelt szerepet szántak az alapellátásnak, ehhez képest a költségvetésből jövőre forintra ugyanannyi jut rá mint az idén. Egyértelmű, hogy a többletfeladatok ellenére ott is reálbércsökkenés lesz. Az alapellátásban egyébként 100 szakorvost képeznek ki évente, ebből negyven már a kezdetek kezdetén eltűnik, elkallódik, mert nem tudja megvenni a praxist, míg a kilépő idős kollégák megélhetési okokból nem adják el. A praxisalap létrehozása, ami éppen ezt a folyamatot segítette volna mindkét fél javára, szintén késik. Telik az idő, és veszítjük az embereket. Az egyéb közszférákkal ellentétben az egészségügy az a terület, ahol olyan mértékű a migráció, ami összedöntheti az ágazatot. Az orvosok arra kényszerülnek, hogy elmenjenek. Az akciónk lényege a figyelemfelhívás, mert úgy tűnik, e nélkül senki nem fogja észrevenni a problémákat, hanem csak az összeomlást.

– Szócska Miklós múlt héten úgy fogalmazott, nem tartja valószínűnek, hogy január elsején egyszerre 3000 orvos lépi át a határokat.

– Nem azt kérjük, hogy az orvosok menjenek külföldre, csak azt, hogy amennyiben szükséges, és továbbra sem történnek érdemi lépések, akkor függesszék fel a munkát. A felmondásnak megvan a törvényes rendje, ami azt jelenti, hogy januárban élesednek a felmondólevelek, februárban aktiválódnak, ennek következtében március 1-től bizonytalanná válik az ellátás. Az akció addig folytatódik, amíg az elvándorlást csökkentő intézkedések meg nem történnek. Viszont azt mindenkinek tudnia kell, hogy a tavaly végzettek fele már eltűnt a rendszerből. Ha ez a tendencia továbbra is megmarad, 2015-16-ban 700 új szakorvos helyett mindössze 200-300 lesz, s közben nyugdíjba megy a mai 50-60 éves orvoskar, akik a legtöbben vannak. A 2012-13-as évfolyamon a végzősök már nem látnak itthon semmiféle perspektívát. Ők hatodévben eleve külföldön töltik a gyakorlatot, arrafelé keresik a boldogulás lehetőségét.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-10-05

Kulcsszavak

rezidensszövetség, országjárás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Több mint harminc új kemoterápiás protokoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.