TARTALOM

 VISSZA

 


A klinikusok elől is titkolják az adatokat?


A klinikusok elől is titkolják az adatokat?

| |
 

Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, tavaly tiltotta meg az akkor hivatalban lévő egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2012-es eredményeinek nyilvánossá tételét, amelynek adatai a kórházi fertőzések és az ehhez köthető halálozások számának emelkedését mutatták. Az IME egészségügyi szaklap kétnapos II. Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferenciájának szerdai programján kiderült, a sajtónyilvánosságot akarták elkerülni.

Saját kutatásukat mutatta be a konferencián dr. Iványi Zsolt, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgató-helyettese, infekciókontroll (IC) vezetője saját vizsgálataik eredményeiről számolt be, amelyet tavaly január és december között levett légúti-, hasi eredetű-, véráram- és húgyúti minták alapján végeztek.

A pán- és multirezisztens kórokozók okozta nozokomiális infekciók (NI) elterjedése különös kihívást jelent a csökkent immunválasszal rendelkező, kritikus állapotú betegek ellátását végző intenzív terápiás osztályokon (ITO), ahol a gyakran alkalmazott széles-spektrumú antibiotikus terápia következtében gyakoribb az NI, emelkedett mortalitást és elhúzódó kórházi kezelést okozva. A probléma nem csak abban rejlik, hogy a választandó antibiotikum drága, vagy esetenként nem elérhető, hanem hátráltatja az idejében – szeptikus beteg esetén a felvételt követő első órában – megkezdett terápiát is. A kényszerből adagolt antibiotikum pedig további rezisztens törzsek kialakulásához vezet – hangzott el az előadásban.

Az ITO-kon ezért különösen nagy jelentősége van a megfelelően végzett IC-nek, amelynek nem csak az NI-k számának csökkentésében, hanem az időben megkezdett adekvát empirikus terápia kivitelezésében, és az antibiotikus politika tervezésében is szerepe van – foglalta össze a szakember.
Megjegyezte, hogy saját kutatásaik eredményeit szerették volna összevetni az országos helyzettel, ezért több ízben igyekeztek megszerezni az NNSR-be 2013-ban jelentett adatokat, azonban nem jutottak hozzá. Pedig, mint azt dr. Iványi Zsolt kiemelte, fontos lenne az országos és a lokális survillance egymást nem helyettesítő, egyidejű végzése.

Az NNSR tavalyi letiltására „az újságírók miatt volt szükség" – szólt hozzá az előadáshoz dr. Kurcz Andrea, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Kórházi Járványügyi Osztályának vezetője. Mint mondta, a 2012-es NNSR jelentést a kórházak belső használatra megkapták, az pedig egyelőre nem dőlt el, hogy a 2013-as NNSR-nek, amelyet a vonatkozó miniszteri rendelet szerint idén nyáron kellett volna nyilvánosságra hozni, mi lesz a sorsa. Mint Kurcz Andrea fogalmazott, elképzelhető, hogy ugyanúgy, mint tavaly, ezt is „nem nyilvános” felirattal kaphatják majd kézhez az intézmények, de az is lehetséges, hogy „változás lesz a rendszerben”. Hogy milyen, azt az osztályvezető asszony nem közölte.

Ahol másképp csinálják

A titkolózás annál is inkább érthetetlen, mert Angliában éppen a nyilvánosságnak, és a sajtóban közölt cikkeknek köszönhetően, társadalmi nyomásra kezdtek el kormányzati szinten foglalkozni az NI-kkel, olyannyira, hogy 2005-ben politikai kampánykérdéssé is vált az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorítása. Az adatok mindenki – a klinikusok, a betegek és a sajtó – számára folyamatosan elérhetőek, azok közlését a „botrányok” idején sem tiltották le.

A szigetországban a komoly erőfeszítéseknek köszönhetően szignifikáns csökkenést értek el az NI-k számában az elmúlt 5-10 évben, ennek ellenére a kérdés nem került le a terítékről. Idén áprilisban Gillian Leng professzor, az ottani Országos Egészségfejlesztési Intézet (National Institute for Health and Care Excellence, NICE) igazgató helyettese a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy bár a legismertebb NI-k, a Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) és a Clostridium difficile (CD) aránya jelentősen csökkent az elmúlt években, de az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések még mindig nagyon is valós veszélyt jelentenek a betegek, családtagjaik és az egészségügyi személyzet számára.

Angliában zéró toleranciát hirdettek a multirezisztens kórokozókkal és az MRSA-val szemben. Nem söpörték a szőnyeg alá a problémát, és a kórházi fertőzések számának csökkentése az egyik legfontosabb prioritás a kormányzat számára, nem csak szavakban, hanem tettekben is.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-10-15


Kulcsszavak

kórházi fertőzés, NNSR, antibiotikum, multirezisztens kórokozó

Kapcsolódó anyagok

Antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okozta kórházi fertőzések - nemzetközi és hazai trendek

Az antibiotikum-rezisztencia jelensége és következményei a családorvosi gyakorlatban

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Hozzászólások:

1.,   Pós Péter mondta   2014. Október 16., Csütörtök 13:08:02
Az elhallgatás hosszú távon a hazugság és a hamisítás legkárosabb fajtája.
Az egykori Szovjetunióban és az egész "béketáborban" beszélni sem lehetett a legfontosabb problémákról. Ennek egyik közismert példája volt a nemzetiségi és kisebbségi ellentétek, feszültségek elhallgatása. Az eredmények - remélhetőleg - közismertek...
Gondoljátok meg proletárok!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


A klinikusok elől is titkolják az adatokat?