TARTALOM

 VISSZA

 


A kasszasöprésből 14 milliárd jut a kórházaknak


A kasszasöprésből 14 milliárd jut a kórházaknak

| |
 

Több lépcsőt kellett egyszerre ugranunk, de legalább nem estünk le – így kezdte előadást dr. Török Krisztina a Figyelő című hetilap XXV. Medicina konferenciáján, csütörtökön. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója azt is elmondta, az év végi kasszasöprésből a mostani adatok szerint 14 milliárd forint jut a kórházaknak, amelyből az elmaradt számláikat fogják rendezni.

A jövő év legnagyobb feladata a járóbeteg-ellátók állami tulajdonba vétele lesz a GYEMSZI számára, bár Török Krisztina szerint államosításból már idén is jól vizsgáztak, annak ellenére, hogy állandó létszámhiánnyal küzdenek az Intézetnél. Az idén, két körben átvett 116 intézmény, és a velük együtt több mint 1200 ingatlan ügyeit mindössze 63 ember koordinálja a GYEMSZI-ben.

Az egységesítés nagy feladat volt, amelynek hatásai két-három hónapos késéssel jutottak el az ellátórendszerhez, mára azonban már ott is a finomhangolásnál tartanak. A központosított közbeszerzések már idén megkezdődtek, a földgázbeszerzéseken 14 százalékos megtakarítást értek el, míg az áramtendereken 10 százalékos nyereséget prognosztizálnak – igaz, ez csak jövőre jelentkezhet valós többletként az ágazatban.
Nem csak az előre nem várt költségek kiegyenlítésére, hanem a jól teljesítő intézmények ösztönzésére is szolgál a GYEMSZI jövő éves, 2,5 milliárd forintos Vis Major kerete, amelynek egy részét a betegellátási indikátorok alapján osztanák szét – jelentette be Török Krisztina.


Államosítás pro és kontra


A helyi érdekek háttérbeszorítása, az integráció támogatása, a döntések hatékonyabb végrehajtása voltak az államosítás pozitív hozadékai, bár a struktúra átszervezése lehetett volna nagyobb mértékű – vélekedett előadásában Rácz Jenő. A magyar Kórházszövetség elnöke szerint a nagyléptékű és gyors átalakítás kisebb-nagyobb hibákkal is jár, amelyeket menet közben igyekeznek korrigálni. A változások neuralgikus pontjaként említette az államkincstári rendszer bevezetését, mint jelezte, kereskedelmi bankok esetén elképzelhetetlen volt, hogy december 20 és január 4 között leálljanak a kifizetések – ahogyan ez most a Kincstár bejelentette.

Nehezítette az átalakítást, hogy forrásokat ehhez nem biztosított a költségvetés, ugyanakkor 25-30 milliárdra becsülhető az az összeg, amelyet korábban az önkormányzatok biztosítottak saját intézményeik működéséhez, s amely az államosítás után kikerült a rendszerből. Az intézmények várhatóan 50 milliárd forintnyi adósságot visznek át a következő évre, s ha az ágazat 2013-as költségvetéséből levonjuk a béremelésre szánt összeget, és a tervezett, 5,5 százalékos inflációt, továbbra is forráshiányos az ellátórendszer, viszont a döntéshozókon előbb-utóbb számon fogják kérni az ígért, jelentős megtakarításokat, amelyek azonban nem lehet teljesíteni – figyelmeztetett Rácz Jenő.


Nem veszíthetünk több orvost


Továbbra sem prioritás az egészségügy a kormányzat számára, és úgy tűnik, csak ideig-óráig sikerül úrrá lenni a humán erőforrás krízisen – mondta dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a konferencián. A közfinanszírozott ellátásban 2800 hetven év feletti kolléga dolgozik, a háziorvosok között közel százan már nyolcvan évesek is elmúltak. „Tudomásul kell venni, hogy a magyar ellátórendszer számára nélkülözhetetlenek a nyugdíjas kollégák”, mint ahogyan az utánpótlásra is nagy szükség volna. Mint mondta: „orvost képezni drága, mert amit az orvos csinál, az is drága”, így nem csak a tanulás lehetőségét, de azután a megélhetést is biztosítani kell számukra.

A béremelés az orvosok esetében csak illetménykiegészítésként jelentkezett, s egyelőre még mindig nem sikerült elérni, hogy minden kolléga megkapja jogos juttatásait. A rezidensi és szakorvosi ösztöndíjprogramok bérfeszültségeket okoztak az ágazatban, és az államtitkárság reményeivel ellentétben nem csökkentették az intézkedések a migrációs kedvet. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai még időarányos csökkenést sem támasztanak alá, idén legalább annyi orvost veszíthetünk, mint tavaly.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-13


Kulcsszavak

HR-krízis, államosítás, béremelés

Kapcsolódó anyagok

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kincses Gyula: Pezsgő kamarai életet szeretnénk

A Magyar Orvosi Kamara (MOK), és azon keresztül az egészségügy megújítását tűzték ki célul az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport résztvevőiből az ez év elején szerveződött Újratervezés tagjai, amelynek jelöltjei nyertek november utolsó napján a hivatásrend tisztújító küldöttgyűlésén. A kamara elnökévé Kincses Gyulát választották 202 szavazattal 120 ellenében.

Tovább


Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Tovább


2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


A kasszasöprésből 14 milliárd jut a kórházaknak