TARTALOM

 VISSZA

 


A konfliktus, vagy az alapellátás erősödik?


A konfliktus, vagy az alapellátás erősödik?

| |
 

Minél erősebb az alapellátás, annál alacsonyabb a halálozások száma, ezért kell erősíteni a betegellátásnak ezt a szintjét, ahol viszont úgy tűnik, már nem is a tervezett átalakítás, vagy az Alapellátási Törvényhez kapcsolódó rendeletek késlekedése a téma, hanem az idei költségvetésbe már tavaly betervezett 10 milliárd forint kiosztásának elmaradása kelt feszültséget.

Az alapellátást hajlamosak vagyunk a háziorvosokkal és a házi gyerekorvosokkal azonosítani, pedig sokkal több szereplője van, és a tervek szerint még több lesz – mondta Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár az IME egészségügyi szaklap legutóbbi konferenciáján. A tervek szerint az alapellátáshoz sorolnák a jövőben a foglalkozás-egészségügyet, és a jelenleg a szakellátáshoz tartozó otthonápolási szolgálatokat. Hangsúlyozta, hogy a tavaly elfogadott törvény komplex egészként tekint az ellátási szintre, és az oda tartozó szereplőkre, és bár a vonatkozó végrehajtási rendeletek még nem készültek el, ahogyan a jogszabály, úgy ezek is a népegészségügyi megközelítésre fókuszálnak, a szűrésről a megelőzésre és a primer prevencióra helyezve a hangsúlyokat. Jó sorvezető mindebben az alapellátási koncepció, amelynek összefoglalójában már szerepel a TÁMOP 6.2.5.B pályázat módszertana szerint kidolgozott lakosság közeli ellátás víziója is.

Az alapellátás legnagyobb problémája – akár az egészségügy egészében – a humánerőforrás hiánya. Az üres praxisok aránya most még uralható, és bár különféle pályázatoknak köszönhetően 75 új orvos került a rendszerbe, egyharmaduk tartósan betöltetlen körzetbe, 180 praxisban továbbra is helyettesítéssel biztosítják az ellátást. Tíz év múlva a háziorvosi korfa ismeretében nagyságrendekkel több orvos fog hiányozni, ezért már most döntés születik arról, hogy szélesebb körben és kompetenciákkal foglalkoztatnának szakdolgozókat a praxisokban. A háziorvosi munka 60-70 százalékban nem igényli az orvos jelenlétét, a krónikus betegek gondozását, receptjeik felírását, az életmódbeli tanácsadást egy magasan képzett ápoló is el tudja látni – magyarázta az államtitkár.


Fogászat nincs, EFI van


Meredeken emelkedik a betöltetlen fogorvosi körzetek száma, jelenleg 187 helyen nem biztosított a fogászati alapellátás, ráadásul a fogászok évek óta nem jutnak finanszírozási többlethez, annak ellenére, hogy az anyagköltség magas, és folyamatosan drágul. Az alapellátás humánerőforrás helyzetének komplex felmérése decemberben indult el, az Alapellátási Modellprogram (Svájci-projekt) lehetőséget kínált arra, hogy felkeressék a 6500 hazai praxist, és elkészítsék a teljes infrastruktúra térképét, a munkaerő mellett a kompetenciákra, felszereltségre és az orvos szakképzettségére vonatkozóan is.

Erős, az egészségfejlesztésre, megelőzésre és gondozásra egyaránt fókuszáló modell van kialakulóban, a jelenlegi feladatok erős koncentrálásával – folytatta a helyettes államtitkár. A többletfeladatokkal megerősített szolgáltatói hálózatot az egészségfejlesztési irodák (EFI) is erősítik, amelyek támogatják a lakosság közeli ellátást. Az irodák előfinanszírozást kapnak, amely októberben érkezik hozzájuk.


A héten eldől, mire ösztönöz Ónodi


Nem érkezett meg a háziorvosi számlákra az a tízmilliárd forint, amely tavaly nyár óta szerepel az idei évre készült költségvetésben, ráadásul a politikusoknak még abban sem sikerült egyezségre jutniuk, hogy béremelésre költhetik-e a praxisonként 130 ezer forintot az alapellátók, vagy ösztönzők mentén juthatnak hozzá – mondta egy budapesti konferencián az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke, dr. Selmeczi Kamill. Emlékeztetett rá, hogy még tavaly ígéretet kaptak arra, hogy ezt az összeget a praxisnővérek fizetésemelésére fordíthatják, azonban az annak szétosztásához szükséges finanszírozási kormányrendelet még el sem készült. Mindeközben az egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán arról beszél, hogy a 10 milliárd forintot többletfeladatok mentén osztják szét.

Ez utóbbi verziót erősítette meg ugyanezen a rendezvényen Ónodi, aki elismerve a késlekedést úgy fogalmazott, „kérést” is tesznek a pénz mellé. Az eLitMed.hu információi szerint bizonyos ellátási feladatokat, amelyeket most a szakellátás végez, az alapellátáshoz sorolnánk, és például az a háziorvos kaphatna több pénzt a keretből, aki hajlandó részt venni kreditpontos továbbképzésen annak érdekében, hogy a betegeit helyben kezelje. Mint arról korábban beszámoltunk, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára két héttel ezelőtt azt mondta, a támogatás az asszisztensek bérét hivatott fedezni. Ha Ónodi-Szűcs betartja múlt héten tett ígéretét – ami nem korrelál a parlamenti államtitkár szavaival –, a napokban döntés születik a többletforrás felhasználásáról.


A folytatás itt a kérdés


A nővér bérének szerény emelésére elegendő a pénz, azonban van olyan praxis, ahol két alkalmazottat is foglalkoztat a háziorvos – folytatta Selmeczi Kamill a problémák sorolását, hozzátéve, a béremelési folyamatot még Szócska Miklós indította el, távozásával azonban a folytatásra tett ígéretek is füstbe mentek. Zombor Gábor volt az az államtitkár, aki tisztában volt az egészségügy és az alapellátás gyakorlati kérdéseivel, vele intenzíven és érdemben tudtak tárgyalni a szakmai szervezetek, a tervezett felzárkóztatási lépések még most is megvannak. Az ex-államtitkár koncepciója az volt, hogy a 2017-es, majd az azt követő büdzsé is tartalmazza a praxisonkénti 130 ezer forintos finanszírozás bővülést, amelynek célja az volt, hogy a háziorvosok megkapják az összességében havi 500 ezer forintos plusz forrást.

Az új államtitkár színrelépésével megszakadtak a tárgyalások, ráadásul az Alapellátási Törvényhez tartozó végrehajtási rendeletek is késnek. Ez a megjegyzés különösen azért érdekes, mert a szakállamtitkár többször és több helyütt – így ezen a konferencián is – hangsúlyozta, hogy nem történt kormányváltás, csupán az egészségügyért felelős személy változott, a korábban kitűzött célok nem. Selmeczi Kamill végül arra is figyelmeztetett, hogy az alulfinanszírozottság, a kórházi adósságok újratermelődése, és az ágazat egészére jellemző szakemberhiány arra utal, hogy veszélyben van a betegbiztonság, amiért a döntéshozót terheli a felelősség.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-02-22


Kulcsszavak

alapellátás, finanszírozás, béremelés, EFI

Kapcsolódó anyagok

Az orvos felelőssége a vakcinációval kapcsolatos tájékoztatásban

Alapellátásban alkalmazott szakdolgozók életpályamodellje

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Nosocomialis fertőzések profilaxisa az alapellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás protokoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább