hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára


A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

| |
 

A betegbiztonság kérdései már ma is a gyógyszerészképzés fókuszában vannak, a diagnosztikus tévedések hatásának növekvő felismerése pedig azt eredményezte, hogy az amerikai Tudományos Akadémia javasolta: valamennyi egészségügyi szakma curriculumába építsenek be pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A javaslat nyomán az orvostudományi diagnózisalkotás javítása érdekében szerveződött társaság egy interprofesszionális konszenzus-csoporttal összefogva azonosította az a tucatnyi kompetenciát, amelyek kifejlesztése biztosíthatja a jó minőségű diagnózisok születését. Az American Journal of Pharmaceutical Education tanulmánya bemutatja, milyen lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy a gyógyszerészhallgatók megszerezzék ezeket az egyéni, csoportmunkára alapozó, illetve rendszerismereti kompetenciákat.

A diagnosztikus tévedések által okozott kár meghaladja a betegbiztonság hibáiból eredő károkat. Csak az USA-ban évente 40 000-80 000 haláleset következik be diagnosztikus tévedés miatt, és valószínű, hogy élete során valamennyi egészségügyi szakember találkozik ilyen típusú hibával. A diagnosztikus tévedések által okozott kár óriási mértéke felismerésének fontos következményekkel kell járnia a gyógyszerészképzésben is: a gyógyszerész szakma ezután nem tekinthet magára úgy, hogy csak támogató szerepe van a diagnózisalkotásban, hanem tudatosan, a főszereplők egyikeként kell részt vennie a folyamat minden lépésében.

A gyógyszerészképzésnek a jövőben biztosítania kell, hogy a gyógyszerészek képesek legyenek a betegek számára belépési pontot nyújtani az egészségügyi ellátás megfelelő szintjére, képesek legyenek megítélni a beteg problémáinak súlyosságát, prioritásokat állítani fel, pontos kérdésekkel segíteni a pácienst betegsége megértésében, megfelelően elmagyarázni a számára betegségét - azaz diagnózist állítani - , továbbá képesek legyenek a diagnosztikus tévedések monitorozására és a diagnosztikus tévedésekből és sikerekből való tanulás elősegítésére. Mint a tanulmány szerzői kifejtik: bár jelenleg a legtöbb országban a törvények nem teszik lehetővé, hogy a gyógyszerész diagnózist állítson fel, ez a koncepció idejét múlt.

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Az interprofesszionális ellátás során a gyógyszerésznek gyakran és hatékonyan kell kommunikálnia a beteget ellátó többi szakma képviselőjével, illetve segítheti a beteget is abban, hogy jobban ki tudja fejezni panaszait, igényeit a többi szakma képviselőinek. A tanulmány ezért három féle - egyéni, csoportmunkára alapozó, illetve rendszerismereti – kompetenciát sorol fel, amiknek erősítését be kell illeszteni a képzésekbe.


Egyéni kompetenciák

A gyógyszerésznek képesnek kell lennie arra, hogy elemezze a betegellátás során összegyűlt információt, azonosítsa, priorizálja a problémákat, és optimális betegellátást érjen el. Ennek során számos eszközt használhat, így vérnyomásmérővel azonosíthatja a magas vérnyomást, felismerheti a nagy kockázatú betegek pitvarfibrillációját, tesztekkel fertőzést – pl. vírushepatitis –, spirometriával asztmát, krónikus obstruktív tüdőbetegséget diagnosztizálhat.

Ma már számos olyan web alapú eszköz van, ami segíti a kritikus gondolkodást, a döntéshozatalt és a diagnózis felállításának folyamatát, és a gyógyszerészhallgatók informatikai képzésének részévé kell tenni ezen eszközök használatának megtanítását is jól meghatározott betegségkör diagnosztizálása érdekében. Habár a gyógyszerészektől nem várható el a differenciáldiagnózis, az új tünetek, gyógyszerkölcsönhatások, gyógyszermellékhatások felismerése során ugyanazt a kognitív képesség- és tudástárat kell használniuk, mint az orvosoknak.

A többi egészségügyi szakma képviselőjét is meg kell ismertetni azzal, hogy a gyógyszerészek milyen betegségek diagnosztizálására és milyen hibák felismerésére képesek. Ideális módon a tréningnek interprofesszionális keretek között kellene zajlania, realisztikus eseteket prezentáló szimulációk révén.


Csoportmunkára alapozó kompetenciák

Az új paradigma szerint a diagnózisalkotásban valamennyi olyan egészségügyi szakma képviselőjének részt kell vennie, aki „hozzáér” a beteghez, így a gyógyszerésznek is. Már az eddigi vizsgálatok is bebizonyították, hogy a gyógyszerész bevonása a gondozási helyszínek közötti betegátadás folyamatába – aminek során a legtöbb ellátási hiba történik – javítja a betegellátás színvonalát. A gyógyszerészképzésbe olyan interprofesszionális tapasztalatokat, standardizált feladatokat kell beépíteni, amelyek speciálisan a diagnózisalkotásra fókuszálnak.


Rendszerismereti kompetenciák

A szakmai képzések tipikusan a szakma-specifikus tudás megszerzésére fókuszálnak, és alig törődnek azzal, hogy miként kell használni ezt a tudást hatékonyan az egyes rendszerekben. Mindazonáltal, a diagnosztikus tévedések több mint fele esetében rendszerszintű hibák is szerepet játszanak, így pl. a kommunikáció vagy az ellátás koordinálásának hibái. A rendszerismereti kompetenciák elsajátítása révén a gyógyszerészek megtanulják, milyen rendszerszintű hibák szoktak előfordulni, hogyan lehet ezeket felismerni és megelőzni, és hogyan lehet a betegeket abban segíteni, hogy biztonságosan közlekedjenek az egészségügyi rendszerben, illetve megtanulják azt is, hogyan kell a diagnosztikus tévedések gyökér-okát megtalálni, illetve hogyan tudnak ebben a folyamatban részt venni.


Konklúzió

A gyógyszerészképzésnek fel kell ismernie, hogy a diagnosztikus tévedések elkerülése érdekében alapvetően fontos a gyógyszerészek bevonása a diagnosztikus folyamatba, és a gyógyszerészhallgatókat olyan kompetenciákkal kell ellátni, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyógyszerészek proaktívan és rendszeresen részt vegyenek a pontos diagnózis felállításában és a diagnosztikus tévedések kiszűrésében.

Szemlézte
Kovács Bence dr.

Eredeti közlemény:
Mark L Graber, Gloria R Grice, Louis J Ling, Jeannine M Conway, Andrew Olson : A Call to Action: Pharmacy Education Needs to Address Diagnostic Safety. American Journal of Pharmaceutical Education 2019

eLitMed.hu
2019. 07. 25.

Kulcsszavak

Phramapraxis, diagnózis, gyógyszerész, betegbiztonság, diagnosztikus tévedés, egyetemi képzés

Kapcsolódó anyagok

A fájdalmas diabeteses polyneuropathia kezelése

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

A szegedi Nephrologia-Hypertonia Centrum 10 éves vesebiopsziás anyagának áttekintése

Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerész részvételének mértéke meghatározhatja a hepatitis C vírus (HCV) elleni terápia sikerességét, ezért az amerikai szerzők összehasonlították, hogy melyik ellátási modellben gyógyulnak jobban az orális antivirális szerrel kezelt HCV-fertőzött betegek: vajon gyógyszerész által menedzselt vagy gyógyszerész által asszisztált ambulancián fejezi be több beteg a kezelést, mutat 12 héttel a kezelés befejezése után fenntartott virológiai választ (SVR-12), illetve vált ki többet a számára felírt direkt hatásmechanizmusú antivirális szerből (DAA)?

Tovább


A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Tovább


Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Az egyetem 5 év elteltével értékelte a CRM-tréninget, megállapították, hogy az könnyen beilleszthető a gyógyszerészképzésbe. Megkérdezték a résztvevőket is, hogy mit gondolnak, mennyire hasznos ez a képzési forma. Valamennyi gyógyszerészhallgató igen jónak, illetve kiválónak minősítette a szimulációs tanulás hatékonyságát.

Tovább


Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Számos érv szól amellett, hogy a jó gyógyszertári vezető továbbra is részt vesz a gyógyító munkában, de ugyanígy érvelhetünk amellett is, hogy csak az válik jó menedzserré, aki erejét, idejét kizárólag a vezetői feladatoknak szenteli.

Tovább