A szakértők – inkább, mint valaha - egyetértenek abban, hogy a modern háborúkat a cyber térben fogják megvívni, az ellenség kommunikációs technológiájában okozva hatalmas károkat. Legújabban egy kutatócsoport azt sugallja, hogy ugyanezt a taktikát kell alkalmazni az emberi test leghalálosabb ellensége, a rák elleni küzdelemben. Egy cikk jelent meg a „Trends in Microbiology”-ban (szerzői: Eshel Ben-Jacob, a TAU School of Physics and Astronomy professzora, Herbert Levine, a Rice Egyetem professzora - mindketten régóta baktérium-kutatók, valamint Donald Coffey, a Johns Hopkins Egyetemprofesszora, neves rák kutató), melyben megvizsgálják a rákos sejtek és a baktériumok viselkedésének közös vonásait. Akárcsak a baktériumok, a rákos sejtek is kommunikációs és szociális hálózatra támaszkodnak, hogy erős entitássá váljanak a szervezetben. A baktériumok szociális és túlélési taktikáját analógiának tekintve, a csapat új képet alakított ki a rákról, úgy láttatja, mint speciális tulajdonságokkal ellátott sejtek meta-közösségét, mely intelligensen kommunikál, és kooperatívan viselkedik. Sok éven át a tudósok figyelmen kívül hagyták az a baktérium-közösségek összetett társadalmi kölcsönhatásait. A kutatók úgy vélik, hogy az egészségügyi szakembereknek nem szabad elkövetniük még egyszer ugyanezt a hibát, nem szabad alábecsülni az ellenséget, hiszen a rákos sejtek is mutathatnak sok, a baktériumokéhoz hasonló viselkedést. A párhuzamok, amelyek a sejtek két típusa között vonhatóak, figyelemre méltóak. Míg az egészséges sejtek rendkívül fegyelmezetten reagálnak a központi kémiai és fizikai parancsokra, melyek elmondják nekik, hogyan kell viselkedni, a baktériumok és a rákos sejteket felülbírálják ezt a vezérlést, különböző kémiai és genetikai mechanizmusokat működtetve. Úgy szaporodnak rendkívüli mértékben, hogy gyorsan módosulnak genetikailag, így elkerülve a szervezet immunrendszerét és kifejlesztve a gyógyszer-rezisztenciát. Bonyolult kommunikációt használva, a rákos sejtek felosztják a feladatokat, a megosztják a forrásokat és döntéseket hoznak. Mielőtt a rák-sejtek gyarmatosítanák az egész test szerveit és szöveteit (metasztázis), "kém-sejtek" fedezik fel a szervezetet, és visszatérnek a rák kiinduló pontjára. Csak ezután hagyják el a metasztatikus sejtek a primer tumort, és keresik meg új pozícióikat. Mint a baktériumok, a rákos sejtek is megváltoztatják saját környezetüket. Genetikai változásokat indukálnak, rabszolgává teszik a környező normális sejteket, arra kényszerítve, hogy megvédjék őket az immunrendszerrel szemben. Ráksejtek is válhatnak „alvóvá”, amikor megérzik veszélyt (mint például a kemoterápiás vegyszereket), majd újra reaktiválódnak. Prof. Ben-Jacob azt sugallja, hogy a rákos sejtek szociális viselkedésének tanulmányozása új kutatási irányokat inspirálhat, és egyengeti az utat új terápiás megközelítések előtt: így például egy új gyógyszercsoport megcélozhatja sejt-sejt kommunikációt, vagy küldhet félrevezető üzeneteket. Az alvó állapotban „rejtőzködő” ráksejtek megfelelő kulcs-üzenettel való felébresztése, majd miután észlelésük lehetővé válik, azonnali elpusztításuk szintén az új megközelítés által kimunkálható lehetőség. A kutató csapat javasolja rák "kannibalizmus" vizsgálatát is. Ez nem más, mint hogy a rákos sejtek elfogyasztják társaikat, amikor elfogynak a forrásaik. Az alapötlet az, hogy olyan jeleket bocsássanak ki, amely elindítja a rákos sejtek egymás-felfalását, amit meg lehet tenni baktériumok esetében. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/