COVID-19

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

2020. ÁPRILIS 02.

Szöveg nagyítása:

-
+

2020.április 1.-én a NEJM egy jelentős figyelmet kiváltó szerkesztőségi közleményt jelentetett meg Harvey V. Fineberg, a National Academy of Medicine előző elnöke tollából. A jeles szerző egy teljesen új “haditervet” javasol az USA számára a COVID-19 járvány leküzdésére. Javaslatának lényege, hogy 1/ az USA elnöke nevezzen ki egy neves katonai “parancsnokot", aki a szektorokon átívelően irányítja a védekezést 2/ legyen masszív, több millió főre kiterjedő, gyors tesztelés 3/ kellő számban biztosítani kell a védőfelszereléseket és az ellátáshoz szükséges eszközöket országos szinten 4/ egy új osztályozási modell alkalmazása: fertőzött, vélelmezhetően fertőzött, fertőzésnek kitett, nem fertőzött és nem is volt fertőzésnek kitéve, felgyógyult 5/ a teljes lakosság mozgósítása 6/ a tevékenység végzésével egyidejű tanulás és kutatás. Véleménye szerint, ha mindez megvalósulna, akkor nem csupán a járványgörbe ellaposítása, hanem letörése válna lehetségessé az USA-ban. A szerző orvos, és Washington, DC-ben a Nemzeti Akadémiák “Új fertőző betegségek és a 21. század egészségügyi vészhelyzetei” nevű állandó bizottságának tagja. Arra hívja fel a figyelmet, hogy Donald Trump elnök a jelenlegi helyzetet a koronavírus elleni háborúnak nevezte, amelyet végig kell harcolni, és győzelemmel kell lezárni. A pandémia és a gazdasági következmények tekintetében több hónapos időtávot kell figyelembe venni, és az utóbbiak még akkor is gondot fognak okozni, amikor a járvány időszaka már véglegesen lezárult. Természetesen az első lépés a járvány felszámolása lesz, de ennek kapcsán nem az esetek gyakorisági görbéjének lenyomására, hanem letörésére kell összpontosítani az erőfeszítéseket. Amit a kínaiak Wuhan-ban megtettek, arra az USA is képes lesz a következő 10 hétben. Minden szükséges járványügyi intézkedés birtokában úgy kell a gazdaságot új életre kelteni, hogy az élénkülés semmiyen többlet áldozatottal ne járjon. Ha mindez az alábbi 6 irányelv szerint történik, június elején az ország megkezdheti a kilábalást a válságból. 1. Egységes katonai irányítás: célszerű volna, ha az elnök azzal lepné meg állandó bírálóit, hogy közvetlen bizalmát élvező, köztiszteletben álló szövetségi katonai parancsnokot nevezne ki, aki korlátlanul rendelkezne minden civil és katonai erőforrás felett. A rendszert a szövetségi tagállamok is átvennék, akik a helyi viszonyoknak megfelelő intézkedésekről gondoskodnának. 2. Milliós nagyságrendben kell diagnosztikus teszteket végezni, de csak azokon, akik valamilyen tünettel rendelkeznek. Mindez a következő 2 hétben volna esedékes. Tesztek nélkül nem követhető a fertőzés útjainak valós mintázata. Szükség esetén mobil diagnosztikus állomásokat is munkába kell állítani. 3. Minden egészségügyi dolgozót el kell látni személyi védelmi felszereléssel, a kórházakat pedig a súlyos betegek ellátásához szükséges eszközökkel. Az előbbi csakúgy, mint katonai bevetéseknél, alapvető követelmény azok védelmére, akik szó szerint a frontvonalban harcolnak. Másfelől, a kórházakat egy nemzeti készletgazdálkodási alapból kell felszerelni, elsősorban lélegeztető gépekkel, hogy technikai oldalról hiány ne keletkezzék, és orvosi etikai szempontból az ellátó helyek ne kényszerüljenek kritikus döntéseket hozni. 4. A népességet 5 csoportba kell sorolni a megfelelő ellátás érdekében. 1) tisztázni kell, hogy ki fertőződött, 2) ki az, akinél ez alaposan vélelmezhető, 3) ki járt fertőzött környezetben, 4) ki az, aki nem exponált és nem is fertőzött, 5) ki az, aki meggyógyult, és kellő immunitással rendelkezik. Technikailag semmi akadálya egy ilyen csoportosítás létrehozásának. Csak a súlyos esteket kell kórházba utalni, a szükségkórházakban pedig az enyhe vagy középsúlyos betegeket kell kezelni, izolációs rendszerben, ami akadályozni fogja a járvány terjedését. Az exponáltakat az üresen álló szállodákban lehet elhelyezni, 2 hetes megfigyelésre. A gyógyultak azonosítására immunolgiai teszteket kell végezni, ők ugyanis kulcspozícióban lesznek a gazdaság újraindításában. 5. Mozgósítani kell minden közösséget. Mindenkinek szerepe van a háború megnyerésében. Szabadjára kell engedni az amerikai szellemi kapacitásokat az orvosi kutatásban, az információs technológiában, a mesterséges intelligencia kutatásában, és az elektronikus kommunikáció sebességének fokozásában. Másfelől a hétköznapokban, a saját szociális környezetében, mindenki segíthet megfékezni a járvány terjedését, mindenki támogathatja a barátait és szomszédjait. Miután minden egészségügyi dolgozó hozzájutott a számára szükséges védőfelszerelésekhez, a posta-szolgálatok minden háztartásba kiszállíthatják a maszkokat és a fertőtlenítő szereket. Ha mindenki maszkot visel – még tünetmentes fertőzöttként is - , aki elhagyja a lakóhelyét, akkor kisebb eséllyel terjeszti a fertőzést másokra és a maszk sem lesz stigmatizáló. 6. Valós-idejű, a tevékenység közben történő tanulásra és ezzel egyidőben zajló, összehangolt alapkutatásokra van szükség. A betegek ellátásban a fordulópont a hatásos vírus-ellenes kezeléssel fog bekövetkezni. Így történt ez az AIDS-vírus esetében is, de a SARS-CoV-2 kapcsán még gyorsabb fokozatba kell kapcsolni. A siker a vírus természetének megismerésétől függ, és ezt követhetik a hatékony intézkedések a járvány legyőzésére. Mindenek előtt a tudományos kutatásokra kell hagyatkozni, amelyek ha eredménnyel járnak, a gazdaság valamennyi területe újraéledhet, a légiközlekedéstől kezdve a szállodákon és éttermeken, a turizmuson át valamennyi szolgáltatással bezárólag. Ha az embereknek néhány hónap múlva pénz lesz a zsebében, a kis- és középvállalkozások védelmet kapnak, és könnyebben lehet hitelekhez jutni, az elnök, a kongresszus, és a jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve máris megadta az első lökést a gazdaság újraindításához. Félmegoldásokkal nem lehet harcolni a koronavírus ellen, ezek ugyanis hosszú távon csak járulékos terheket jelentenének a nemzetgazdaságnak. Növekedne a betegségteher és az egészségügyi kiadások, és a megszorítások is szaporodnának. Másfelől gondolni kell a népegészségügyi infrastruktúra átszervezésére és megerősítésére, szövetségi, tagállami és helyi szinten egyaránt. A jövő nem szólhat arról, hogy a félmegoldások és bátortalan kezdeményezések sorozata kövesse egymást. Határozottan cselekedve és virágzó gazdasággal, 2020. június 6-án a normandiai partraszállás évfordulójára az Egyesült Államok újabb történelmi győzelmet jelenthet be, ezúttal a koronavírus felett. Szemlézte: Balázs Péter dr. Eredeti közlemény: Harvey V. Fineberg, M.D., Ph.D.:Ten Weeks to Crush the Curve A Gordon and Betty Moore Foundation, Palo Alto, CA, és a National Academies Standing Committee on Emerging Infectious Diseases and 21st Century Health Threats, Washington, DC. munkatársa. NEJM 2020. április 1. DOI: 10.1056/NEJMe2007263 2020.április 02.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral