hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

| | |
 

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

A világjárvány két hónapjában már megannyi vélt és valós hír járta keresztül-kasul a világhálót, a médiát, de hall beteg betegtársától, a jól értesült szomszédjától ezernyi ’jó’ tanácsot. Halljuk, hogy ne terheljük a rendszert, se munkával, se egy esetleges fertőzéssel, de mit tegyünk, ha krónikus betegek vagyunk? Mi a halasztható látogatás és mi nem? Mi az igaz a gyógyszerszedéssel, az orvosi ellátással, a diagnosztikával? Mikor menjünk, de menjünk az orvoshoz? Melyik gyógyszerünket szedhetjük, melyiket inkább ne?

Abban minden orvos és szakember egyetért, hogy most sokkal jobban meg kell fontolnunk, hogy személyesen elmegyünk-e szakrendelőbe, vagy akár a kórházba, de attól óvva intenek mindenkit, hogy, főleg krónikus betegség esetén bármilyen konzultáció nélkül halasszák a megszokott és előírt vizitet, vagy önhatalmúlag elhagyják gyógyszereiket.

„Alapelv, hogy minden orvosi ellátást meg kell adni, ami az életveszély elhárítását jelenti, illetve minden olyat is, ami a későbbiekben maradandó egészségkárosodást, akár halált i okozhat. A daganatos betegek ellátása nem lehet elektív, hiszen a diagnosztika, a beavatkozás, illetve bármilyen terápia épp az élet megmentéséről, meghosszabbításáról szól” —figyelmeztet dr. Ostoros Gyula az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa. „Nem szabad abbahagyni semmilyen megkezdett kezelést, de ugyanígy az előirányzottakat, vagy azokat a diagnosztikus vizsgálatokat, amelyek ezeknél a betegeknél akár életmentőek lehetnek. Mert a mi betegeinknek nem lehet várni, az idő bizony ok esetben életet ment”—mondja a főorvos.

Ugyanerre hívják fel a figyelmet a kardiológusok is. Gellér László dr. a Városmajori Klinika Elektrofiziológiai osztályának vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának tudományos bizottságának az elnöke ma is minden nap bemegy a klinikára és fogadja a betegeket.

„Most leginkább akkut panasszal jön mindenki, ritka, hogy ne legyen alapja annak, ha segítséget kér valaki, de akkor igenis be kell jönni. Tekintettel arra, hogy a szívvel, érrendszerrel kapcsolatos műtétek ritkán halaszthatóak, az akut műtéteket minden esetben elvégezzük klinikánk minden részlegén, mind a kardiológiai, mind a szívsebészeti, mind pedig az érsebészeti profilunkon az összes nem halasztható műtétet megoperáljuk, de így tesznek a budapesti valamint nem-budapesti nagy centrumok is. A krónikus betegeinknek azt tanácsoljuk, hogy egyrészt gyógyszereiket semmiképpen se hagyják el, ha bármilyen rendkívüli panaszuk van, akkor jöjjenek be. Az ambuláns kontrollok egy részét a kollégáimmal nemcsak a mi intézetünkben, hanem más centrumokban is telefonon végezzük, illetve léteznek telemedicina eszközök akár a magas vérnyomás ellenőrzésére, vagy akár a pacemakeres betegeink kontrolállására, amihez nem kell minden esetben a személyes jelenlét, ezeket szintén igyekszünk széles körben alkalmazni. Egy mellkas szorítás, rosszullét akár szívinfarktust, tüdőembóliát vagy aortarepedés gyanúját is felvetheti, ilyen esetben tehát semmiképpen ne késlekedjünk!"—hívja fel a figyelmet Gellér professzor, aki szerint ugyanennyire fontos, hogy semmiképpen se hagyja senki abba a gyógyszerszedést, hiszen a krónikus betegeknek ezzel adhatunk védelmet akár járvány idején is a vírussal szemben.

Mindeközben négy betegszervezet hívta fel a figyelmet a krónikus betegek problémáira. A Nemzeti Betegfórum (NBF), a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), a Magyar Rákellenes Liga, és a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ) közösen kér minden szakmai és politikai döntéshozót, hogy a járvány megfékezésére tett erőfeszítések mellett kezelje prioritásként az állapotuk fenntartásához szükséges rendszeres kezelésben részesülők ellátását is. Több százezer érintettről van szó, Magyarországon jelenleg több mint 600.000 ritka betegségben érintett van, akik több mint fele gyerek, kezelt onkológiai beteg is 300-350 ezer van egy évben. Az ő halaszthatatlan kezeléseik elhagyása legalább olyan súlyos következményekkel járna, mint a járvány eddig ismert hatásai.

Kun J. Viktória

eLitMed.hu
2020.május 14.


Kulcsszavak

COVID-19

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább


COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A Lancet szemléző rovata szerint a COVID-19 betegek kontakt személyeinek nyomon követése a járvány kitörésének korai szakaszában közel 2 nappal csökkentette a másodlagos esetek kimutatásának idejét a közösségekben.

Tovább