hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kritikusan súlyos állapotú COVID-19 fertőzött betegek a Seattle régióban


Kritikusan súlyos állapotú COVID-19 fertőzött betegek a Seattle régióban

| | |
 

A COVID-19 infekciót Washington államban 2020. februárjában észlelték.
A multicentrikus vizsgálatokat 24, laboratóriumilag igazolt COVID-19 fertőzött, 28 évnél idősebb, akut hipoxemiás légzési elégtelenségben szenvedő beteg esetében végezték Seattle 9 kórházának intenzív terápiás osztályán 2020. Február 24. és március 9-e között. A betegek elektronikus adatait dolgozták fel: demográfiai adatokat, klinikai tüneteket, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok (mellkas röntgen, CT) eredményeit.

A betegek átlag életkora 64 év (23-97 év közötti), 63 %-uk férfi. A leggyakoribb tünetek: légzési nehezítettség, légzési elégtelenség, köhögés (88%), láz (50%). A leggyakoribb kísérőbetegségek: diabetes mellitus (58%), krónikus veseelégtelenség (21%), athma bronchiale (14%), 22% dohányzik.
A leggyakoribb laboratóriumi változások: lymphocytopenia (75%), emelkedett szérum laktát (8 beteg), emelkedett májfunkció (9 beteg), emelkedett troponin (2 beteg).

A mellkasröntgen valamennyi betegnél bilateralis pulmonaris elváltozást mutatott. CT-t 5 esetben végeztek, 4 betegnél kétoldali homályt, 1 esetben tüdő nodulusokat találtak.
A mikrobiológiai vizsgálatok során az orr-váladék RT-PCR assay eredménye valamennyi betegnél pozitív volt. A betegeknek nem volt egyéb vírus- vagy bakteriális társinfekciója.
A betegek 75%-ánál (18 eset) ARDS miatt invazív mesterséges lélegeztetés történt. Az első nap az átlag FiO2 0,9, a munkanyomás (driving pressure) 13 vízcm, a tüdő compliance 29 ml/cm volt, mely a 3. napon 37 ml/cm-re emelkedett. Öt beteget (28%) hason fekve lélegeztettek, 7 beteg (39%) kapott neuromuszkularis blokkolót, 5 beteg (28%) inhalációs vasodilatatort.

A betegek 71 %-nál vasopresszor adását igénylő hipotenzió lépett fel. Echokardiográfiát 9 esetben végeztek (38%), kardiális diszfunkciót nem találtak.
A betegeknél 7 esetben alkalmaztak remdesivirt, 1 esetben hydroxychloroquint és 1 esetben lopinavir-ritonavirt. Szisztémás glukokortikoidot, illetve tocilizumab-ot nem használtak.
Valamennyi betegnél 14 napos után-követést végeztek. A 24 betegből 12 (50%) exitált (65 év felett 62%, 65 év alatt 37%), 4 beteget (17%) általános osztályra helyeztek, 3 betegnél (13%) további mesterséges lélegeztetést végeztek és 5 beteg (21%) távozott a kórházból.

A túlélők átlagos intenzív osztályos tartózkodási ideje 14 nap, a kórházból történő távozás ideje 17 nap. A mesterséges lélegeztetés átlagos ideje 10 nap (4-17 nap), 3 betegnél a vizsgálat befejezésekor még mesterséges lélegeztetés történt.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a betegek legjellemzőbb klinikai tünete a köhögés, mely átlagban az intenzív osztályra történő felvétel előtt egy héttel jelentkezett, hasonlóan a kínai esetkehez. Láz csak a betegek 50%-nál jelentkezett, nem jellemző a betegség kórlefolyásának súlyosságára vonatkozóan. A betegek többségének kísérő betegségei voltak, leggyakrabban diabetes mellitus és vesebetegség. Légúti társinfekció egyetlen esetben sem volt azonosítható, mely eltérést mutat a szezonális influenzától. A halálozás 50% volt, többségében 65 évnél idősebbeknél következett be, mely megfelel a kínai adatoknak, de alacsonyabb, mint máshol a régióban. A képalkotó diagnosztika alapvetően mellkas röntgen felvételen alapult, mely a CT logisztikai hátrányait is figyelembe véve elégséges lehet a korai diagnózis felállításához. A mesterségesen lélegeztetett betegeknél a plató-nyomás magas értékeket mutatott, az ARDS-ben szenvedő betegekhez hasonlóan. A 18 mesterségesen lélegeztetett beteg közül 6 beteget (23-88 év közöttiek) lehetett sikeresen extubálni. Legkorábban 8 nappal a mesterséges lélegeztetést megkezdését követően lehetett extubálni a betegeket, de általában több hetes mesterséges lélegeztetésre volt szükség. A betegek nagy részénél vazopresszor terápiát igénylő shock állapot alakult ki, melynek oka a COVID-19 infekció volt. Antiviralis kezelést (remdesivir) 7 betegnél alkalmaztak, azonban a betegség lefolyására vonatkozóan jelenleg nincs adat. Az elvégzett bronchoscopiának nem volt befolyása a klinikai kimenetelre. Az intenzív osztályra kerülés előtt egy héttel 3 asthma bronchialéban szenvedő beteg kapott szisztémás glukokortikoidot. A korábbi vizsgálatok hasonló vírus infekciók esetén (SARS-CoV, MERS-CoV) glukokortikoid terápia mellett elhúzódó virémiát és rosszabb kimenetelt mutattak. Ez ellentétes azokkal a klinikai vizsgálatokkal, ahol COVID-19 és ARDS esetén glukokortikoid terápia mellett kedvező eredményeket találtak. COVID-19 fertőzés esetén a glukokortikoid hatására vonatkozóan további vizsgálatokra van szükség.

A közlemény szerzői megemlítik vizsgálatuk korlátait: a betegek dokumentációja nem volt teljes, hiányoztak laboratóriumi adatok, 7 beteg (28%) a vizsgálat lezárásakor még kórházban volt, valamint a vizsgált esetszám kicsi.

A COVID-19 fertőzés kimenetelében jelentős szerepe van a betegek életkorának és a kísérő betegségeknek.

A referensek megjegyzése:
A világ különböző tájain eltérő lehet a betegség klinikai karakterisztikája. A láz tekintetében több USA-beli tanulmány is a korábbinál alacsonyabb (90 vs. 50%) incidenciáról számolt be. Ugyanakkor az egyesült államokbeli elemzések a leggyakoribb társbetegségek (kardiovaszkuláris, krónikus tüdőbetegség, diabétesz) mellett a krónikus vesebetegség gyakoribb előfordulását mutatják. Mindezek hátterében kontinentális/éghajlati, populációs, valamint vírus-specifikus okok is állhatnak, hiszen a legújabb elemzések szerint már a SARS-CoV-2 legalább nyolc különböző variánsa okoz COVID-19 betegséget, jelenlegi tudásunk szerint egyforma súlyosságú megjelenéssel.

Eredeti közlemény: Bhatraju PK, Ghassemieh BJ, Nichols M. et al. Covid-19 in critically ill patients in the Seattle Region – Case series. New England Journal of Medicine (NEJM) 2020. 04. 01.

Kapcsolódó irodalom:
Arentz M, Yim E, Klaff I. et al: Characteristics and outcomes of 21 critically ill patients with COVID-19 in Washington State. JAMA 2020. March 19.
Adalja AA, Toner E, Inglesby TV: Priorities for the US health community responding to COVID-19. JAMA 2020. March 3.
Yang X, Yu Y, Xu Y. et al: Clinical course and outcomes of critically ill patients with SARS-CoV-2 pneumonia in Wuhan China: a single-centered , retrospective, observational study. Lancet Respir Med 2020. Febr. 24.

Szemlézte: Darvas Katalin dr., Szedlák Balázs dr.


Kulcsszavak

multicentrikus vizsgálat, COVID-19, ARDS, laboratóriumi vizsgálat, képalkotó vizsgálat, mikrobiológiai vizsgálat, mesterséges lélegeztetés, keringés támogatás, klinikai eredmények

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább