hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra


COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

| | |
 

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében az ún. „citokin vihar” (cytokin storm) szindróma jelentkezhet. Minden extrém gyulladásos tünetek észlelésekor azonnal a jól bevált kezelést kell alkalmazni az egyre fokozódó mortalitás kivédésére. Ez a kezelés viszont csak támogató jellegű, és a betegek akut respirációs disztressz szindróma (ARDS) által okozott légzési elégtelenség miatt halnak meg. Ugyanakkor a másodlagos hemophagocytás lymphohistiocytosis (sHLH), amely extrém gyulladásos tünetegyüttest okoz, rejtve marad a háttérben, a több szervrendszert érintő fulmináns és fatális kimenetelű hypercitokinaemia révén. Felnőttekben az sHLH-t leggyakrabban vírus fertőzés váltja ki, és a szeptikus esetek 3,7 - 4,3 %-ban fordul elő. Vezető klinikai tünetei a tartós láz, cytopenia, magas szérum ferritin szint, és a tüdő érintettsége (egészen az ARDS kialakulásáig) a betegek legalább 50%-ában fordul elő. A citokinek profiljára hasonlító sHLH pontosan jelzi a COVID-19 fertőzés súlyosságát, amennyiben megemelkedik az IL-2, IL-7, granulocyta-kolónia-stimuláló faktor (G-CSF), az interferon-gamma indukált fehérje, a makrofág gyulladásos fehérje és TNF-alfa szintje. A COVID-19 mortalitásának megítélésében 150 igazoltan fertőzött betegben a ferritin és az IL-6 szint vizsgálata azt igazolta, hogy a fenti értékek magas szintje a mortalitást döntően befolyásolta. COVID-19 fertőzés esetén egy multicentrikus randomizált klinikai vizsgálat alapján egy IL-6 receptor-blokkoló szer (tocilizumab) hatékonynak tűnik. Janus-kinase gátló (JAK gátló) szer ugyancsak befolyásolhatja mind a gyulladásos folyamatokat, mind a vírusok sejtekbe való behatolását.

Összegezve: a súlyos COVID-19 fertőzött betegekben gondolni kell sHLH-ra, melynek diagózisában a pancytopenia, magas ferritin-szint és magas triglicerid-szint lehet segítségünkre. Az sHLH kezelésében szóba jövő szerek, mint steroid, immunglobulin, citokin-blokád (tocilizumab) és JAK-gátló javíthatják a túlélést.

Kommentár:
A hemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) viszonylag ritka jelenség, általában vírus infekciókhoz, valamint malignus kórképekhez, elsősorban lymphoproliferatív betegségekhez társuló tünetegyüttes. A kórkép jellegzetessége a hiperinflammáció, az ún. citokinvihar. Ezt tartós láz, pancytopenia, magas ferritin-, magas triglicerid- és alacsony fibrinogén-szintek jellemzik, valamint a csontvelő, lép vagy nyirokcsomó szövettani képében erythroid sejtek phagocytosisa látható. Kezelés nélkül a kórkép kimenetele rendkívül kedvezőtlen és COVID-19 fertőzés esetén megjelenése speciális tennivalókat igényel.

Eredeti közlemény:
Metha P., McAuley D.F., Brown M., Sanchez E., Tattersall R.S., Manson J.J.: COVID-19: consider cytokine storm syndromes and immunosuppression.
The Lancet, 395, 10229, P1033-1034, March 28, 2020.


Szemlézte:
Prof.Dr.Borbényi Zita

eLitMed.hu
2020.április 08.


Kulcsszavak

COVID-19, citokin, citokinvihar, hypercitokinaemia, IL-6 receptor-blokkoló

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

1.,   KIRÁLY LAJOS mondta   2020. Május 22., Péntek 15:04:13
TISZTELT OLVASÓ !
ÉN A VALÓ VILÁGBAN ÉLEK 2020-ban,A KORONAVÍRUS EGYIK VAKCINÁJÁT MÁR 1934-ben FELFEDEZTÉK PEDIG AKKOR AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A FELTÉTELEK A LABOR,TECHNIKA MÉG GYEREK CIPŐBEN SEM JÁRT...
MOST HÜLYÉRE VESZNEK EMBEREKET AZZAL HOGY NINCS MEG A VAKCINA AMI MEGSZÜNTETNÉ A JÁRVÁNYT ???!!!!
VAGY EDDIG FELESLEGESEN ADOTT AZ ÁLLAM MILLIÁRDOKAT A LABORATÓRIUMI KUTATÁSOKRA,FELESLEGESEN TANULTATTUK AZ EMBEREKET AKIK ERRE SZAKOSODTAK AKIK AZ ÉLETÜKET ADTÁK HOGY TEHETSÉGÜKET EMBEREK ÉLETÜK MENTÉSÉRE ÁLDOZZÁK.???
TISZTELT OLVASÓ ÉS HOZZÁÉRTŐ,LEHET HOGY SOK-SOK EMBERT HÜLYÉRE TUDNAK VENNI DE NAGYON SOKAT NEM,AKIT TISZTÁBA VANNAK A TECHNIKA FELTÉTELEIVEL ÉS HOGY 2020-at ÍRUNK ÉS HOGY AZT A VÍRUST AMI MÁR LÉTEZETT EGY VÁLFAJA NE ..NE ..NEM,VALAMI MÁS KIFOGÁST TALÁLJUNK MÁR KI..!!!!
VAGY TÉNYLEG ENNYIRE PRIMITÍV A ÉS GYENGE,ELMARADOTT AZ ORVOSTUDOMÁNY,,,MERT AKKOR SAJNÁLOM AZT A SOK DIPLOMÁT AMIT FELESLEGESEN KIADTAK !!!
CSÓK !

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább