hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


COVID-19: gasztrointesztinális tünetek


COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

| | |
 

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Gasztrointesztinális tünetek
A 2019 decemberben Kína Hubei tartományában jelentkező új coronaria vírus (2019-nCoV) fertőzés légúti tünetei jól ismertek ma már: láz, száraz köhögés, dyspnoe, pneumonia. Terjedésének útja a cseppfertőzés és a fizikai érintkezés. Súlyos légúti tünetegyüttest okozhat főleg a 60 év feletti fertőzöttekben. A kórokozó a Coronaviridae vírus családhoz tartozik és genetikailag rokon a SARS-CoV és a MERS-CoV kórokozóival, melyek 2003-ban ill. 2012-ben járvány kialakulásával fenyegettek Kínában és a Közel-Kelet országaiban.
Kevéssé ismertek azonban azok az emésztőszervi panaszok, melyek a 2019-nCoV fertőzés során megelőzhetik a légúti tüneteket: elsősorban émelygés és hasmenés. Ezek előfordulási gyakoriságábannagy eltérések mutatkoznak a leírások között: 5-50%-ig szórnak az adatok. Az első 2019-nCoV fertőzött beteg az USA-ban két napja tartó émelygéssel, hányingerrel, hasmenéssel jelentkezett. A vírus genetikai markerei kimutathatóak voltak a székletben és az orr- garat kenetekben. A vírus genom kimutatható a legtöbb beteg nyálában, ami a nyálmirígyek fertőzöttsége mellett szól, majd a betegség során a vírus mennyisége csökken a nyálmintákban.
Korábbi vírus-kutatások kimutatták a coronavírus (SARS-CoV) orientációját a tápcsatorna sejtjeihez. Ezt megerősítette a vírus kimutatása biopsziás anyagokban és a székletben a betegek kórházból való távozása után is. Ez magyarázatot ad a betegség kiujulására, a folyamatos fertőzőképességre. Tehát az emésztőrendszer a fertőzés egy alternatív útja lehet, amennyiben az egyén tünetmentes, vagy enyhe emésztőszervi panaszokkal rendelkező hordozókkal érintkezik. Ezért ezeknek a panaszoknak a monitorozása járványügyi szempontból óriási jelentőséggel bír.

Receptor-mechanizmusok
Molekuláris biológiai technológiával kimutatták, hogy a SARS-CoV és a 2019-nCoV vírusok szekvenciája 79%-ban megegyezik. Az angiotenzin-konvertáló enzim II (ACE2)-receptor, mint a SARS-CoV vírus korábban igazolt belépési helye a 2019-nCoV vírus esetében is megerősítést nyert. Egyetértés övezi azt is, hogy a humán coronavírus patogenitását és átvihetőségét a kórokozó és a gazdaszervezet kölcsönhatása, a vírus receptor-felimerési és receptor-kötődési képessége, valamint a légzőszervi epitéliumhoz való kötődése szabja meg. Azt is megállapították, hogy a vírus transzmembrán S-proteinjének az ACE2-receptorhoz való kötődését követően, az enzim expressziója a légzőszervi epitélium felszínén csökken és ez feltehetően a légzőszervi működés romlásával jár. Kiderült, hogy a transzmembrán-szerin-proteáz 2 (TMPRSS2), amely az ACE2 receptorral együtt expresszálódik a gazdaszervezet sejtjeinek felszínén, szükséges a vírus hatásának érvényesüléséhez és átvihetőségéhez. Sürgetően fontos tehát az ACE2 fúziós proteinek és a TMPRSS2-gátlók vizsgálata a COVID-19 megelőzésének, felismerésének és kezelésének mielőbbi eléréséhez.
További kutatások során megvizsgálták az egészséges egyének ACE2-t expresszáló sejtjeinek összetételét és arányát a tüdőben és a tápcsatornában, melynek során kiderült, hogy erősen reprezentálódnak nem csupán a pneumociták felszínén, hanem a nyelőcső felső szakaszának, az ileumnak és a kolonnak az epitéliumában is. A COVID-19 fertőzésre tehát az emésztőrendszer is fogékony, amelynek következménye az enterociták működési zavara, a bélnyálkahártya barrier-funkciójának romlásával, a permeabilitás fokozódásával, következményes hasmenéssel és felszívódási zavarral.

Hepatotoxicitás
A COVID-19 betegségben mérsékelt eltérések észlelhetők a májműködésben, így emelkedett transzamináz érték, csökkent fehérjeszint a vérben és megnyúlt protrombin-idő. Korábbi vizsgálatok igazolták a SARS vírus jelenlétét a májszövetben, megerősítve a hepatociták direkt vírus-fertőzöttségét, melyet azonban fibrin-lerakódás, fibrosis nem követett. Ezek alapján a 2019-nCoV és a SARS-CoV hepatotoxicitását vírus-hepatitisnek tartják. Nem zárható ki azonban a betegség során adott antivirális gyógyszerek, antibiotikumok, kortikoszteroidok májkárosító hatása sem. RNS-szekvenáló vizsgálatokkal a cholangiociták 59,7 %-ában mutattak ki ACE2 expressziót, szemben a hepatociták 2,6 %-ával, amiből arra következtettek, hogy a 2019-nCoV az intrahepatikus epeutakban okoz direkt károsodást.

Következtetések
A járvány megfékezéséhez minden erőfeszítést meg kell tenni a COVID-19 infekció korai felismerésének, a fertőzöttek elkülönítésének érdekében, még a légzőszervi tünetek kialakulása előtt. A COVID-19 emésztőszervi manifesztációjának pontos mechanizmusa még nem ismert, azonban a kutatásnak az ACE2 és a TMPRSS2 vizsgálatára kell irányulni. A klinikusoknak fel kell ismerni a fertőzés korai stádiumát jelző enyhe gasztrointesztinális tüneteket és tisztázni kell a fertőzőképesség időtartamát.

Eredeti közlemény:

Katarzyna Kotfis, Karolina Skonieczna-Zydecka : Anaesthesiol.Intensive Ther. 2020, 52. 1 . COVID-19:gastrointestinal symptoms and potential sources of 2019-nCoV transmission.


Szemlézte:
Kovács Ágota dr.

eLitMed.hu
2020.április 6.



Kulcsszavak

COVID-19, gastrointestinalis, tünetek, protrombin-idő

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább