hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Antitest alapú tesztek a COVID-19 betegség diagnózisára - ígéretek és veszélyek


Antitest alapú tesztek a COVID-19 betegség diagnózisára - ígéretek és veszélyek

| | |
 

A szerző nagyon szemléletes élőképpel indítja a közleményét: március végén a koronavírus-betegség (COVID-19) kellős közepén Colorado állam San Miguel megyéjében a lakók vérvételre várva, a két méter távolságot betartva türelmesen álltak sorban a Telluride iskola tornaterménél. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy kialakult-e szervezetükben az immunválasz a vírussal szemben. Ez volt az Egyesült Államok első közösségi szintű tesztelési kampánya, melyben mintegy 8000 lakos szűrését végezték el két hét leforgása alatt.

Az első tesztelési napokon megvizsgált 986 személyből 8 esetben sikerült biztosan igazolni a fertőzést, és további 23 eredményt határesetnek minősítettek. Ezekről utóbb kiderült, hogy a vérvétel a betegség korai szakaszában történt, amikor a vírusellenes antitestek termelődése (ezek kimutatásán alapult a teszt) éppen megindult. San Miguel megye a vizsgálatot később megismétli a változások ellenőrzése céljából.

Ellentétben a polimeráz láncreakcióval (PCR), amely a vírusspecifikus nukleinsavat mutatja ki, a fenti vizsgálat az immunválasz markerein keresztül (IgM és IgG antitestek) a szervezetnek a fertőzésre adott reakcióját jelzi. Előnye, hogy nemcsak a fertőzöttség tényét igazolja, hanem felfedi azokat az eseteket is, amelyekben a tünetmentesség miatt rejtve maradt a betegség. A tünetmentes hordozók kiszűrése azért jelentős, mert arányuk az összes beteg mintegy negyedére tehető, és mivel nincs tudomásuk a betegségükről, akaratlanul másokat is megfertőzhetnek. Ráadásul, jelen tudásunk szerint az IgG antitest megjelenése esetén a beteg immunisnak tekinthető, azaz nagyon valószínűtlen, hogy újból megfertőződik és továbbadja a vírust a környezetében.

Várható, hogy a kereskedelmi forgalomban rohamosan növekszik az ellenanyagokat kimutató szerológiai tesztek száma és fajtája. Tudományos vélemények szerint a következő hetekben és hónapokban kulcsfontosságú lesz a jelentőségük a járvány-felügyelet, a terápiás tervek készítése, és a munkába visszatérő dolgozók szűrése miatt. A teszteket azonban, tekintettel a jelenleg megválaszolatlan kérdésekre is, kellő felelősséggel kell alkalmazni. Ennél a pontnál meg kell jegyezni, hogy a konvencionális, piacon elérhető kitek esetén aggasztó az átláthatóság hiánya. Egy gyengébb minőségű teszttel, amelynek alacsonyabb az érzékenysége, a jó minőségű teszttel összevetve, napokkal később lehet kimutatni a SARS-CoV-2 ellenes antitesteket. A gyengébb minőség így emberi életeket is jelenthet. Az utóbbi időben mind az FDA, mind a WHO a tesztek minőségi ellenőrzését és így az átláthatóság növelését tűzte zászlajára. A két szervezet külön-külön munkacsoportokat alakított a szerológiai tesztek minőségének folyamatos monitorozására. Ezek a nemzeti (FDA) és globális (WHO) laboratóriumi hálózatok folyamatosan elemzik és értékelik a piacon elérhető PCR alapú és szerológiai teszteket. Az eredményeik publikusak és a következő websiteon elérhetőek.

Az antitestek szerepe azonban nemcsak a diagnosztikában, hanem a terápiában is előtérbe került. Az első klinikai alkalmazásokban a súlyos állapotú betegeket a pozitív szerológiai donorok vérplazmájából nyert SARS-CoV-2 specifikus antitestekkel kezelték. A JAMA-ban közölt eredmények szerint ezek a korai fázisú klinikai alkalmazások ígéretesek voltak és hozzájárultak a betegek gyógyulásához. Az antitesteken alapuló immunterápia biológiai háttere könnyen érthető: a plazma és a belőle származó immunglobulinok ideális esetben passzív immunitást eredményeznek a vírus ellen küzdő betegben. A terápia sikeréhez nélkülözhetetlen az értékes antitestek kellő koncentrációja, azonban a korábban bemutatott szerológiai tesztek (kitek) nem alkalmasak arra, hogy különbséget tegyenek a fertőzésen már átesett potenciális donorok között a szervezetükben termelődött ellenanyag szintje alapján. Ennek becslése viszont nélkülözhetetlen a megfelelő donorok kiválasztásához. A probléma áthidalására számos kórházban megkezdték a fertőzésen már átesett donorok plazmájának enzimhez kötött immunszorbens vizsgálaton (ELISA) alapuló tesztelését, amely vizsgálat a különböző típusú antitestek jelenlétén túl, azok mennyiségét (titer) is kimutatja. Azon túlmenően, hogy ez a vizsgálat döntő jelentőségű a plazmadonorok kiválasztásában (a bőséges titer hatékonyabb és gazdaságosabb terápiához vezet), nélkülözhetetlen az immunrendszer reagálásának tanulmányozásában is. Jelen tudásunk szerint a fertőzés után minél magasabb a semlegesítő antitestek titere, annál nagyobb a védettség az újabb fertőzéssel szemben. Fontos kiemelni, hogy a konvencionális kittekkel szemben az ELISA teszteknek hátránya is van: költségesebbek és elvégzésük hosszabb időt igényel. Jelenleg az Egyesült Államok számos klinikai központjában zajlanak fejlesztések biotechnológiai cégek közreműködésével olyan tesztek előállítására, melyek gyorsan és költséghatékonyan képesek kimutatni a vírus ellen termelődött antitesteket és bizonyos fokú becslést is adnak azok titerére. Jóllehet, számos gyártó állítja, hogy készítményeiknek nagy az érzékenysége és a fajlagossága, erről az FDA által megerősített minőségi kontrolladatok még nem állnak rendelkezésre.

A közlemény mintegy összefoglalásaként elmondható, hogy a vírus ellenes küzdelem következő - a lecsengő fertőzöttségi görbékkel és a társadalmi visszarendeződéssel jellemezhető - fázisában nagy jelentősége lesz a különböző koronavírus-teszteknek. A PCR, mint a vírus fizikai jelenlétének igazolását célzó teszt, várhatóan az egészségügyi ellátó centrumok kezében marad a vírus kimutatására. Ezzel párhuzamosan a nagyobb centrumok megkezdhetik az ELISA alapú vizsgálatokat a terápiában alkalmazható magas antitest titerrel bíró donorok kiválasztására. Ugyanakkor a vírusellenes antitesteket kimutató tesztek, viszonylagos alacsony áruk és egyszerű kivitelezésük/értékelésük miatt széles körben adnak majd „immunológiai igazolást” a lezajlott fertőzésről és a védettség kialakulásáról. A széleskörű kereskedelmi hozzáférhetőség azonban veszélyeket is rejthet a nagyfokú pontatlanság miatt, amit az egyén és a társadalom szintjén is kezelni szükséges.

dr. Szöőr Árpád
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Új Nemzeti Kiválóság Programjában résztvevő kutató.

Eredeti közlemény:
Jennifer Abbasi: The Promise and Peril of Antibody Testing for COVID-19 , JAMA Published online April 17, 2020. Doi: 10.1001 / jama.2020.6170

eLitMed.hu
2020 április 29.


Kulcsszavak

COVID-19

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább