hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szűkös egészségügyi erőforrások méltányos elosztása COVID-19 idején


A szűkös egészségügyi erőforrások méltányos elosztása COVID-19 idején

| |
 

2005-ben az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériuma pandemiás influenzatervet dolgozott ki, amellyel modellezni kívánták a mérsékelt és súlyos influenza-világjárványok lehetséges egészségügyi hatásait. A tervet először a 2009. évi H1N1 járvány kapcsán dolgozták át, legutóbb pedig 2018-ban. Akkor úgy számoltak, hogy mérsékelt járvány esetén kb. 64 millió amerikai fertőződik meg, közülük csak kb. 800 000 fő (1,25%) igényel majd kórházi kezelést és mintegy 160 000-nek (0,25%) lesz szüksége intenzív ellátásra. A COVID-19 világjárvány azonban drámai módon megnövelte ezeket az igényeket. Még a konzervatív becslések is azt mutatták, hogy a koronavírus-járvány által keltett egészségügyi szükségletek jóval meghaladják az amerikai kórházak kapacitását. A COVID-19 sajnos már eddig is lényegesen több áldozatot követelt, mint a szokásos szezonális influenza, amelynek mortalitása körülbelül 0,1%. Ezért a korábbi számszerű becsléseket és a probléma kezelését is újra kell gondolni.

Az Amerikai Kórházszövetség szerint 2018-ban 209 szövetségi és 5198 helyi önkormányzati kórház volt az Egyesült Államokban. Az utóbbiakban 792 417 ágy volt, 3532 sürgősségi osztályon 96 500 intenzív terápiás ággyal, amelyekből 23 000 az újszülött és 5100 a gyermekgyógyászati ellátást szolgálta. Következésképpen 68 400 intenzív ágy maradt a teljes felnőtt lakosságnak.

Lélegeztetőgépből 62000 minden funkcióra alkalmas egység áll rendelkezésre. Ezek a típusok használhatók a legsúlyosabb COVID-19 esetek kezelésére is. További 10-20 000 gép van a Nemzeti Stratégiai Tartalékalapban, és kb. 98000 további olyan alapfunkciós respirátor is felhasználható, amelyek válsághelyzetben még rendelkezésre állhatnak. A szűk keresztmetszetet azonban nem a gépműszerállomány, hanem a humán erőforrás jelenti.

A helyi önkormányzati kórházakban 2018-ban kb. 76 000 teljes munkaidős légzésterapeutát és mintegy 512 000 ápolónőt alkalmaztak a sürgősségi ellátásban. Kalifornia állam normatívái szerint például 1 respirációs szakdolgozóra 4 beteget lehet számítani, tehát műszakonként 25 000 szakdolgozó 24 órában maximum 100 000 beteget tudna ellátni.

A COVID-19 járvány gyors felfutásával számolva nemcsak az egészségügyi személyzet (orvosok, nővérek, ápolók) számában mutatkozna hiány, de a sürgősségi ágyak, a lélegeztető készülékek, és a rendelkezésre álló diagnosztikai, terápiás és megelőző beavatkozások tekintetében is. Hiány van COVID-19 tesztekből is, mivel kereslet világszerte meghaladja a termelést, tehát ezen a téren is szükséges az egészségügyi erőforrások ésszerű felhasználása és a betegek etikus rangsorolása.
A szerzők a szűkös egészségügyi erőforrások méltányos elosztására 4 etikai szempont figyelembevételét javasolják: 1. előnyök maximalizálása, 2. mindenki azonos ellátásban részesüljön, 3. a szolgálati etika értékeinek elismerése és jutalmazása, valamint 4. a legsúlyosabb esetek prioritása. E négy etikai szempont érvényesítésére 6 konkrét ajánlást fogalmaztak meg:

1.Ajánlás: Világjárvány esetén a legfontosabb az előnyök maximalizálása, vagyis felelősségteljes gazdálkodás az erőforrásokkal. Egyensúlyt kell biztosítani a megmentett életek, és a megmentett életévek száma között. Bármilyen is legyen az egyensúlyi állapot beállítása, azt következetesen kell alkalmazni. A jelenlegi pandémiában a sürgető idő és a bizonytalan ismeretek miatt azt a szempontot kell előnyben részesíteni, hogy a kedvezőbb várható élettartamra számító betegek éljék túl a járványt. A szerzők megengedhetőnek tartják a betegek állapotának, gyógyulási esélyeiknek, koruknak a mérlegelését abból a szempontból is, hogy a sürgősségi ellátás és a lélegeztetőgépek elosztásakor kit részesítsenek előnyben és kitől vonják meg ezt a lehetőséget.

2.Ajánlás: A COVID-19 elleni küzdelemben alkalmazott legfontosabb eszközök (egyéni védőfelszerelések, lélegeztetőgépek, sűrgősségi ágyak) és beavatkozások (oltások és terápiák) elosztásánál előnyt kell élvezniük az egészségügyi dolgozóknak és a létfontosságú infrastruktúra üzembentartóinak. Ha ezek a kulcsemberek kidőlnek a sorból, a járvány megállíthatatlanná válik. Viszont arra is ügyelni kell, hogy a gazdag vagy a híres személyek ne élhessenek vissza előjogaikkal, mert ez aláásná az elosztásba vetett közbizalmat.

3.Ajánlás: Hasonló prognózisú betegek esetében, mivel közöttük nincsenek lényeges különbségek, az ellátást véletlenszerű elosztás útján kell működtetni, például sorsolással, nem pedig érkezési sorrendben. Az érkezési sorrend csak fokozná az egyenlőtlenségeket, és a korábbi érkezésre való törekvés zsúfoltságot, sőt erőszakos fellépést is okozna olyan időszakban, amikor a személyes távolságtartásnak kiemelkedő a jelentősége.

4.Ajánlás:  Az epidemiológiai modellezésnek szerepet kell kapnia a betegség prognózisának megállapításakor és a kezelendő csoportok kedvezményben részesítésénél. Az életmentés maximalizálásának elve indokolja, hogy az idősebb személyek közvetlenül az egészségügyi dolgozók után élvezzenek oltási elsőbbséget. Ha a reménybeli vakcinaellátás a legmagasabb kockázatú kategóriákba tartozó 60 év feletti betegek számára sem lesz elegendő, akkor az egyenlő esély elve mentén a véletlenszerű kiválasztás (például sorsolás) mellett kell dönteni. Diagnosztikus tesztek terén is előnyt kell adni az egészségügyi dolgozóknak és az idősebbeknek. A vírusellenes szerekkel és más kísérleti anyagokkal a súlyos, de nem terminális állapotú betegeket kell kezelni, szigorúan a tudományos bizonyítékok szem előtt tartásával.

5.Ajánlás: Azok az önkéntesek, akik részt vesznek a vakcinák és terápiák biztonságosságát és hatékonyságát célzó kutatásokban, élvezzenek prioritást a COVID-19 fertőzés kezelésében. A kutatásban való részvételük során vállalt kockázattal segíthetik a többi beteget, és ezért jutalmat érdemelnek. Ezek az előnyök másokat is ösztönözhetnek, hogy részt vegyenek a klinikai vizsgálatokban.
6.Ajánlás:  Nem szabad különbséget tenni a szűkös források elosztásakor a COVID-19-es betegek és az egyéb betegségben szenvedők között. Ha a COVID-19 világjárvány ellátási hiányhoz vezet, akkor a tisztázott szabályok szerinti elosztás az összes beteget érinti, beleértve a szívelégtelenségben, rákban szenvedő, és más azonnali orvosi ellátást igénylő súlyos és életveszélyes eseteket is. A tisztességes és következetes elosztási eljárásokkal szemben az is követelmény, hogy átláthatók legyenek, mivel ez a biztosítéka a közvélemény bizalmának.

A szerzők szerint a fent vázolt etikai értékek és ajánlások mentén elkerülhető, hogy döntéshozatalkor az orvosok olyan szakmai és etikai dilemmába kerüljenek, amely esetleg rossz improvizatív megoldásokat eredményezne. Azonban a még jól megtervezett, etikus iránymutatások is komoly kihívást jelenthetnek a valós idejű döntéshozatalban és a kezelések végrehajtásban.

Szemlézte: Hollósy Ferenc

Cím: Fair Allocation of Scarce Medical Resources in the Time of Covid-19
Lap: The New England Journal of Medicine, March 23, 2020, at NEJM.org
Szerzők: Ezekiel J. Emanuel, M.D., Ph.D., Govind Persad, J.D., Ph.D., Ross Upshur, M.D.,
Beatriz Thome, M.D., M.P.H., Ph.D., Michael Parker, Ph.D., Aaron Glickman, B.A.,Cathy Zhang, B.A., Connor Boyle, B.A., Maxwell Smith, Ph.D., and James P. Phillips, M.D.

A szemléző megjegyzése:
2020. április 6. Jelenleg több mint 100 000 az új típusú koronavírussal diagnosztizáltak száma az USA-ban. (Ez ugyan még messze van a 2018-ban prognosztizált mintegy 800 000 főt érintő kórházi kezeltek számától, de a pandémia rohamos terjedése aggodalomra adhat okot). Donald Trump amerikai elnök 100 000 lélegeztetőgépet ígért az elkövetkező 100 napra. Az elnök az amerikai egészségügy elhanyagolt állapotát kárhoztatta a lélegeztetőgépek és a kórházi raktárkészletek hiányáért. Mint mondta, nem az előző elnököt hibáztatja, hiszen az amerikai egészségügyet szerinte évtizedek óta elhanyagolták, nem fejlesztették, nem hajtottak végre beruházásokat. Az elnök kiemelte Kaliforniát, az északnyugati Washington államot, New Yorkot, Floridát és Louisianát mint azokat a tagállamokat, ahol a vírus különösen intenzíven terjed.


dr. Hollósy Ferenc


Eredeti közleményhez kattintson ide:




Kulcsszavak

COVID-19 , egészségügyi erőforrások, pandemiás influenzaterv

Kapcsolódó anyagok

COVID-19: intenzív ellátást igénylő, kritikus állapotban levő betegek intenzív terápiás ellátásának lehetőségei

A szűkös egészségügyi erőforrások méltányos elosztása COVID-19 idején

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább