hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer


A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

| | |
 

A SARS- CoV-2-fertőzés nemcsak pneumoniát, de akut myocardialis és krónikus kardiovaszkuláris sérülést is okozhat. A Nature Review Cardiology-ban megjelent kommentár összefoglalja a COVID-19-cel kapcsolatos kardiológiai tudást.

Bár a COVID-19 klinikai képét a légúti tünetek dominálják, egyes betegeknél súlyos kardiovaszkuláris ártalom alakul ki. Ezen felül, a kardiovaszkuláris megbetegedésben (CVD) szenvedők körében magasabb lehet az elhalálozás kockázata.

SARS-CoV-2 és ACE2

Az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) egy membránhoz kötött aminopeptidáz, ami létfontosságú szereppel bír a kardiovaszkuláris és az immunrendszerben. Az ACE2 szerepét bizonyították a szívműködésben, valamint a hipertónia és a cukorbetegség kialakulásában, továbbá kiderült, hogy a koronavírusok receptoraként is szolgál. A SARS-CoV-2 a szívben és a légutakban nagy számban expresszálódott ACE2-fehérjéhez kötődve indítja be a fertőzést. A vírus főleg az alveolusok epitheliális sejtjeit megtámadva respiratorikus tüneteket okoz, azonban a tünetek súlyosabbak a CVD-betegek körében, aminek hátterét az adhatja, hogy egészségesekkel összehasonlítva, CVD-betegek esetében megnövekedett az ACE2-szekréció. Mivel az ACE2-szintet a renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer gátlói növelik, COVID-19-betegek körében különös elővigyázatossággal kell alkalmazni az ACE-inhibitorokkal vagy angiotenzinreceptor-blokkolókkal végzett antihipertenzív terápiát.

Akut kardiális sérülés

A SARS- CoV-2-höz hasonló pathogenitású MERS-CoV-ról tudjuk, hogy akut myocarditist és szívelégtelenséget okozhat; a SARS- CoV-2 a Wuhanban diagnosztizált első 41 COVID-19-beteg közül 5 esetében váltott ki myocardialis sérülést (megemelkedett a nagy szenzitivitású cardialis troponin szintje: hs-cTnI > 28pg/ml). A myocardialis sérülés súlyosságát jelzi, hogy az 5 betegből 4 igényelt intenzív ellátást. Más vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a súlyos tünetektől szenvedő COVID-19-betegek esetében gyakori az akut kardiális sérülés.

További fontos adat, hogy Kínában az igazolt SARS- CoV-2-fertőzöttek egy része először kardiovaszkuláris tünetek miatt keresett fel orvost, és palpitációra vagy mellkasi szorításra panaszkodott. A korábban CVD-vel nem rendelkező, COVID-19-ben meghaltak 11,8%-a esetében mutattak ki jelentős mértékű kardiális sérülést, aminek a hátterében a betegség előrehaladásával kialakuló szisztémás gyulladásos válasz és immunrendszeri zavar állhat.
Az akut kardiális sérülés mechanizmusa összefügghet a vírus ACE2-kötődésével, a kialakuló citokin-viharral, valamint a respiratorikus diszfunkció és hypoxaemia eredményeképp létrejövő szívizomsejt-pusztulással.

Krónikus kardiovaszkuláris sérülés, korábbi CVD, mellékhatások

Egy 12 éves utánkövetéses vizsgálatban a 25 SARS-CoV-fertőzésben szenvedő beteg 68%-a esetében hiperlipidémiát, 44%-a esetében CV-rendszerbeli eltéréseket, míg 60%-uknál glükózmetabolizmus-zavart állapítottak meg. Mivel a SARS-CoV-2 a SARS-CoV-hoz hasonló struktúrájú, lehetséges, hogy szintén krónikus kardiovaszkuláris rendellenességet fog kiváltani.

A magas vérnyomásban, koronáriabetegségben vagy diabéteszben szenvedő idősek hajlamosabbak a SARS- CoV-2-fertőzésre, CVD-betegeknél ráadásul súlyosabb COVID-19-tünetek alakulnak ki. A súlyos COVID-19-tüneteket mutatók 58%-a hipertóniás volt megelőzőleg, míg 25%-a szívbeteg, és 44%-a arritmiás. SARS- CoV-2-fertőzöttekben a megelőző CVD felerősítheti a pneumoniát és súlyosbíthatja a tüneteket.

A COVID-19-kezelés során nagy a mellékhatások kockázata. Különösen az antivirális szerek nemkívánatos hatásait kell monitorozni, mivel számos közülük szívelégtelenséget, arritmiát és egyéb CVD-t okozhat. A COVID-19-kezelése során tehát a kardiális toxicitást szorosan monitorozni kell.

Eredeti közlemény:
Zheng YY, Ma YT, Zhang JY, Xie X.: COVID-19 and the cardiovascular system. Nat Rev Cardiol. 2020 Mar 5.


Szemlézta:
Kazai Anita dr.

A fenti közlemény tájékoztató jellegű, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő hazai eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.18.

Szerkesztőségi megjegyzés:
Az eredeti közlemény megjelenése óta számos új eredmény került publikálásra, amelyek részben módosítják ezen kézirat megállapításait. Szerkesztőségünk néhány napon belül egy új, aktualizált összefoglaló írással fog jelentkezni.


Kulcsszavak

COVID-19, pneumonia, myocardialis sérülés, hs-cTnI, hiperlipidémia

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább