hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A 2019-es koronavírusos megbetegedések (COVID-19) súlyosságának becslése nagy betegszámon alapuló modell alapján


A 2019-es koronavírusos megbetegedések (COVID-19) súlyosságának becslése nagy betegszámon alapuló modell alapján

| | |
 

Az elmúlt hónapokban a koronavírussal (COVID-19) összefüggésbe hozható megbetegedések és halálozások statisztikai értékelésének eredményei nagyon tág határok közt mozogtak. Egyetlen olyan átfogó tanulmány sem jelent meg, amely független szempontok alapján objektív képet adott volna a betegség természetrajzáról. A Lancet Estimates of the severity of coronavirus disease 2019: a model-based analysis című tanulmánya ezt a hiányosságot igyekszik pótolni.

A tanulmány célja egy olyan modell megalkotása, amely különböző társadalmi csoportokban és korosztályos bontásban pontos becslést ad a betegség tünettanáról és lefolyásáról. A modell alapjául szolgáló több ezer betegadat Kína Hupej tartományából (közigazgatási központja: Vuhan) származik a 2020. január – 2020. február 25. közötti időszakból. A Kínán kívüli területek - ekkor még alacsony fertőzöttségük miatt – alul reprezentáltak. A modell olyan alapvető kérdésekre igyekszik becslést adni, mint fertőződés után a tünetmentes időszak átlagos időtartama, az első tünetek megjelenése, és a betegség várható kimenetele különböző korcsoportokban. Mindezek alapján a tanulmány fő célja az volt, hogy jó megközelítésű becslést adjon az összes COVID-19 fertőzéses eset, illetve ezek közül a klinikailag betegek halálozási arányára.

A szárazföldi Kínában (Hong-Kong és Macao kivételével) a járvány halálos áldozatainak adatait elemezve megállapítható, hogy az első tünetek megjelenésétől a halálig átalagosan 17,8 nap [95%-os kredibilitási intervallum (CrI) 16,9-19,2] telt el. Ezzel szemben a gyógyult esetekben a tünetektől kezdve a gyógyulás átlagban 24,7 nap (95% CrI 22,9-28,1) alatt következett be. Legmagasabb halálozási arányt (13,4%; 95% CrI 11,2-15,9) a 80 évesnél idősebb korcsoportban mérték. A szárazföldi Kínán kívüli adatokkal számolva a klinikailag betegek átlagos halálozási aránya 3,6% (95% CrI 1,9-7,2) volt, korcsoport szerint 60 év alatt 1,4% (95%CI 0,4-3,5) 60 év felett pedig 4,5% (1,8-11,1). Saját modelljük alapján, ami figyelembe vesz egyéb társadalmi és demográfiai változókat is, a szerzők szerint a valós mortalitási arány 1,38%-nak adódik. Ez alacsonyabb a korábbi SARS és MERS járványokénál, viszont egyértelműen rosszabb a világon 2009-ben végigszáguldó H1N1 influenzajárványhoz képest.

A Vuhan tartományból hazájukba visszatérő, nem kínai állampolgárok körében a bizonyítottan fertőzöttek halálozási aránya 0,66% (95% CrI 0,39-1,33) volt.

A tanulmány a mortalitási adatokat összehasonlította és konzisztensnek találta a Kínán kívüli területekről származó nemzetközi adatokkal. Fontos kiemelni, hogy a halálozási arányok szinkronban vannak a kórházi ellátás szükségességét reprezentáló adatokkal is, vagyis az előzőekben leírtaknak megfelelően, az idősebb korosztály jóval nagyobb hányada szorul intenzív osztályos beavatkozásra a fertőzés következményeként. Ugyanakkor, ellentétben a mortalitási adatokkal, a hospitalizációs szükség tekintetében a 70-79 éves és a 80 évesnél idősebb fertőzöttek már nem különülnek el élesen, mindkét csoportban a betegek 17%-ánál került sor orvosi beavatkozásra.

A tanulmány rámutat arra, hogy a járvány gyors terjedése miatt klinikai ellátást csak a valóban súlyos eseteknek célszerű biztosítani és nem helyes a kórházak szabad kapacitásait az igazoltan pozitív, de tünetmentes esetek elkülönítésére használni. Emellett, a halálozás valószínűsége jól becsülhető. A betegek kora és a társult betegségek fennállása alapján az egyes korosztályokat súlyozni lehet és kell is a korlátozott erőforrások legjobban elosztása éedekébn.

A tanulmány talán legfontosabb megállapítása, hogy a betegség modell által megbecsült sajátosságait a területi egészségügyi ellátórendszerek nagyban torzíthatják. Amennyiben a kórházak túlterheltekké válnak elégtelen járványügyi tevékenység (késői karantén) miatt, vagy a betegek helytelen osztályozása miatt rossz ellátási protokollok valósulnak meg, a halálozási arányszámok szignifikánsan magasabbak lehetnek, ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy az időben előre haladva egyre több tapasztalat gyűlik össze a betegséggel kapcsolatban, ami javítja a későbben érintetté váló országok helyzetét.

Eredeti közlemény:

Verity, Robert, Lucy C. Okell, Ilaria Dorigatti, Peter Winskill, Charles Whittaker, Natsuko Imai, Gina Cuomo-Dannenburg et al. "Estimates of the severity of coronavirus disease 2019: a model-based analysis." The Lancet Infectious Diseases (2020).



Szemlézte:
Szöőr Árpád dr.


eLitMed.hu
2020.április 6.


Kulcsszavak

COVID-19, becslés, járvány, halálozásig eltelt idő

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább