TARTALOM

 VISSZA

 


Vizelettel, vérrel, verítékkel


Vizelettel, vérrel, verítékkel
Nagy Zsuzsanna

 

Bár az ókori egyiptomiak számos orvosi eljárást ismertek, például a kasztrálást, körülmetélést, érvágást, köpölyözést, a sebek kötözését, a sebészeti terápiát, égetést, végtagcsonkítást, s a papiruszok gyakran tesznek említést a beteg testrészek felvágásáról, különböző borogatásokról és kötésformákról és a sebek összevarrásáról is, számos mágikus eljárás is ismeretes.

Az egyiptomi Ebers-papirusz kb. nyolcszáz receptet tartalmaz, és mintegy hétszázféle növényi, állati és ásványi anyagot nevez meg. Az állati eredetű anyagok között találjuk az állati és emberi szilárd és folyékony anyagcseretermékeket, az ürülékeket – stercorákat – is.

A római Plinius (Kr. u. 1. század) gyakorta ajánlja írásaiban gyógymódként az emberi test különböző belső szerveinek, váladékainak használatát. Például a nyavalyatörésre bajvívók vérét ajánlja, de e célra jó még a combcsont velője is. Plinius szerint a bélsár az egyik legáltalánosabban használt orvosság, amely például mandulagyulladás és garathurut ellen is tökéletes, de gyógyulást hoz a méhgyulladásra és megszünteti a menstruációs panaszokat is. Plinius kiváló szerként említi az anyatejet, különösen a fiút szült anyáét.

A középkorban a Medicina pauperum (Szegények patikája) című receptgyűjtemények takarékossági szempontból is szép számmal tartalmaznak emberi eredetű anyagokból való recepteket.

A leírások szerint különös tisztelet övezte a vizelet gyógyító erejét, különösen a saját vizeletét. Ezt is ajánlják menstruációs görcsök esetén, de véd a fülbemászók ellen is. Fülbajokra nélkülözhetetlen gyógyír és a szembajoktól is megmenti fogyasztóját.

A kora középkortól kezdve széles körben elterjedt a múmiapor használata, melyet a legkülönfélébb betegségekre ajánlottak (ennek köszönhetően százszámra tették tönkre a többezer éves egyiptomi múmiákat). De mágikus hatása volt a kivégzett bűnözők testrészeinek is. Közismert volt az emberi vér fiatalító hatásának legendája is.

A hivatalos orvostudomány sem vetette meg az emberi eredetű gyógyszereket. A tudós Magnetus, a nagy francia gyógyszerész 1704-ben 16 olyan anyagot sorol fel, melyek az emberi testből vagy arról nyerhetők ki és gyógyító hatással rendelkeznek. Említi többek között a a verítéket, az anyatejet, a méhlepényt, székletet, ondót és a vért, továbbá a lapostetűt és a magzatburkot.

Magnetus szerint a vizelet, szinte mindenre jó. Pestis idején ajánlott védőital, gargalizálásra és szájsebek ellen is gyógyhatású. A köröm a köldökre kötözve vízhajtó hatású. A haj birkafaggyúval keverve vérzéscsillapításra alkalmas. A méhlepénnyel strumát és gyomorfájást gyógyítanak.

A vegyi gyógyszerek elterjedésével az emberi eredetű gyógyszerek a 17-18. században háttérbe szorultak. De a vérátömlesztés és őssejtterápia példája mutatja, hogy máig nem nélkülözhetők az ilyen jellegű készítményink.

Forrás: Magyar László András: A repülőkenőcs

NZS.



Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hirschfeld és a köztes nem

1935. május 15-én lett öngyilkos a Nizzába menekült Magnus Hirschfeld német neurológus, a szexuális élet kutatásnak egyik úttörője.

Tovább


Szerb Antal és az örök élet

Szerb Antal művészete válaszkísérlet arra, hogy megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből.

Tovább


Unum, bonum, verum

Goethe tudományos világképe

Tovább


Vizelettel, vérrel, verítékkel